Áprilisban is csúcson a foglalkoztatottság

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint február-áprilisi háromhónapos időszakban 4 millió 684 ezer volt a foglalkoztatottak száma, 109 ezerrel több, mint egy évvel korábban, a munkanélküliek száma 176 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék volt. A 15-74 éves munkanélküliek száma 36 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal csökkent.

Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában leszögezte: továbbra is csúcson a foglalkoztatottság. A magyar munkaerőpiac stabilan visszatért a pandémia előtti állapotába. Egyre többen térnek vissza a munkaerőpiacra, a betöltetlen álláshelyek száma alapján pedig továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt.

Az ukrajnai háború egyelőre semmilyen látható hatást nem gyakorolt a hazai foglalkoztatottsági szintre, de további durva eszkaláció esetén a konfliktus negatív kockázatot is jelenthet a magyar gazdaság számára, ugyanakkor a menekültek egy része átmenetileg akár enyhíthet is a hazai munkaerőhiányos állapotokon - jegyezte meg a bankholding elemzője.

Várakozásuk szerint idén 3,2 százalékos lehet az átlagos munkanélküliségi ráta. A munkaerőhiányos helyzet egyben igazolja az egyre erősebb inflációs kockázatok keltette aggodalmakat is, mivel a munkaerőpiaci feszesség látványos emelkedése az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább fokozza.

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította, hogy áprilisban is az eddigi tendenciák folytatódtak a munkaerőpiacon. A háború egyelőre érdemben nem hatott a munkaerőpiacra. Egyre jelentősebb méreteket ölt a munkaerőhiány, a vállalkozások egyre nehezebben találnak megfelelő minőségű munkaerőt, ami felfelé hajtja a béreket.

A Századvég várakozásai szerint a magas foglalkoztatási szint a közeljövőben fennmarad. A munkaerőpiacot később viszont ellentétes irányú folyamatok befolyásolják majd. A háború és a szankciók okozta károk (ellátási láncok szakadozása), illetve az alapanyagok drágulása a foglalkoztatás mérséklődése irányába hathat, míg az Ukrajnából érkező menekültek foglalkoztatása javíthatja a munkaerőpiaci mutatókat.

Regős Gábor kitért arra is, hogy a rekordgyenge forintárfolyam jellemzően exportra termelő multinacionális cégeknek kedvez, hiszen forintban számított bevételeik nőnek, így növelni tudják foglalkoztatásukat, míg az inkább importáló kkv-k helyzete romlik, így ott mérséklődhet a foglalkoztatás.