Aranyhaj már készülődik
Hol van már a tavalyi hó
Tavaly ilyenkor - a Consensus Economics alapján – az infláció rohamos csökkenésére számítottunk, amely végül teljesen másképpen alakult. Valójában az infláció meredeken nőtt, októberben például éves szinten átlagosan 8,6 százalékot ért el a G7-országokban, szemben a Covid-járvány előtti 1 százalékkal. Jelenleg enyhe stagnálást és hosszabb ideig tartó, szigorúbb monetáris politikát jósolnak 2023-ban. „Több szempontból is érdekes üzleti ciklus előtt állunk, gyakorlatilag bármi megtörténhet a következő hónapokban. Talán egy rövid időre újra megjelenik ’Aranyhaj’, azaz olyan ideális gazdasági állapot, ahol a növekedés egyenletes, de nem olyan magas, hogy az infláció jelentősen megemelkedjen. A pakliban azonban benne van sokkal mélyebb recesszió is.” - tette hozzá Henrik Gergely, az iBanFirst, nemzetközi tranzakciókra szakosodott fintech vállalat magyarországi értékesítési vezetője.
Parttalan vita a kamatcsökkentésről
A héten találkoznak idén utolsó alkalommal a fejlett országok központi bankjai, valószínűleg ez a találkozó nem sok meglepetést fog hozni. Az Amerikai Jegybank szerdán, a Svájci Nemzeti Bank, a Bank of England és az Európai Központi Bank csütörtökön ül össze. „Valószínűleg egyenként 50 bázisponttal emelik majd a kamatot.” – tette hozzá a szakember. A hangsúly valójában a kamatlábakon lesz 2023-ban. A magánszektor hitelfelvételi költségei globális szinten jelentősen megemelkedtek, hiszen egy évvel ezelőtt egy bajba jutott európai vállalat 2 és 3 százalék közötti kamattal köthetett Euro PP-t (ez egy tőzsdén jegyzett vagy nem jegyzett társaság és korlátozott számú intézményi befektető közötti finanszírozási tranzakció). Jelenleg ez az arány 9 százalék körül mozog. Ez az, amit a központi bankok szorosan figyelnek.
Mi köze ehhez a munkaerőpiacnak?
A munkaerőpiac fejlődése az egyetlen tényező, amely arra késztetheti a jegybankokat, hogy jövőre szüneteltessék vagy megfordítsák a monetáris politikát. Másként fogalmazva, a CPI - azaz a fogyasztói árindex - határozza meg az emelések ütemét, a munkaerőpiac pedig a végárat. A munkaerőpiac a legtöbb fejlett országban rugalmasan változik. Az Egyesült Államokban például az új munkahelyek száma nem éri el a havi 600 000-et, mint 2022 elején, csak havi 270 000 körül mozog. Henrik Gergely hozzátette: „Bár a munkaerőpiac az Államokban sem dübörög, semmiképpen sem hozza közelgő recesszió jelét. Rövid- és középtávon úgy gondoljuk, hogy a jegybanknak még bőven van mozgástere a monetáris politika szigorítására.” A hazai, novemberi KSH adatok is feszes munkaerőpiacra vallanak, bár, három egymást követő hónap után októberben nem nőtt tovább, hanem mérséklődött az állástalanok aránya, a számuk pedig 174 ezer fő volt.
A fogyasztói árindex legfrissebb adatai szerint pedig hozzávetőlegesen 1.2 százalékot mozdított a piacon, ami dupla hatással van az amerikai dollár és a forint kapcsolatára, jelenleg hozzávetőlegesen 2.5 százalékot erősödött emiatt a forint az USA dollárral szemben.
