Árrobbanással kezdődött 2022, aggasztóan alakul a maginflációs mutató
A tizenkét hónapra visszatekintő áremelkedés 7,9 százalékot tett ki februárban, a havi infláció pedig 1,4 százalékos volt. „A tényadat mindenképp meglepetést jelent, a decemberi 7,4 százalék után a piac és mi is stagnálásra, azaz 7,4-7,5 százalékos inflációra számítottunk. Ehhez képest jelentős gyorsulás következett be” - kommentálta a friss adatot Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Az inflációt felfelé húzták az élelmiszerárak, mind éves, mind havi összevetésben. A szakember azt mondta, hogy a mostani 3 százalékos havi élelmiszer-inflációhoz hasonló ütemre évek óta nem volt példa. Az élelmiszerek mellett jelentős havi drágulás látható szinte mindenhol, például a szolgáltatásoknál, valamint tartós fogyasztási cikkeknél. Németh Dávid rámutatott arra is, hogy a ruházati cikkeknél például a korábbi évekhez képest mérsékeltebb leárazások történtek.
„Bár a fő inflációs adat emelkedése is kedvezőtlen, aggasztóbb, hogy a változékony élelmiszer-, energia- és hatósági árak nélkül kalkulált maginflációs mutató, amely az inflációs trendeket pontosabban mutatja, szintén jelentősen nőtt. A decemberi 6,4 százalékról 7,4 százalékra. Ez pedig azt mutatja, hogy erősödött az inflációs nyomás a magyar gazdaságban” - tette hozzá a szakember. A maginfláció újabb jelentős gyorsulása az ár-bér spirál kialakulásának veszélyére utal.
A szakember a következő időszakban várható tendenciákról azt mondta: a jelenlegi kilátások alapján valószínűsíthető, hogy az év végéig az éves infláció nem süllyed a 4 százalékos szint alá, és az éves átlagos infláció is meghaladhatja 6 százalékot. Emiatt további szigorításokra lesz szükség a monetáris politikában, azaz folytatódik a kamatemelési ciklus.
