ÁSZ: A nemek közötti esélyegyenlőség valamennyiünk érdeke
A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség társadalmi érdek. A két nem egyaránt érdekelt egymás jó teljesítményében a mindennapok szolgáltatásaiban, termelésében és kultúrájában. Míg a szakirodalom alapján a férfiak és a nők szellemi képességeinek átlaga nem különbözik egymástól, az intelligencia eloszlása és az egyes részképességek tekintetében különbségeket érzékel a közvélekedés. Az ÁSZ saját kutatásában szülők és pedagógusok véleményét kérdezte meg arról, hogy szerintük melyek a jellemzően fiús vagy lányos tulajdonságok, illetve tapasztalataik alapján azok közül melyeket preferálja, tartja fontosabbnak vagy szükségesebbnek a közoktatásban. A válaszokból az rajzolódik ki, hogy a leginkább nőies tulajdonságok az érzelmi, szociális érettség; a szorgalom; a szófogadás; a kézügyesség; a jó szóbeli-és írásbeli kifejezőkészség; a monotónia tűrés és a precizitás, pontosság lennének. Ezzel szemben a leginkább férfias tulajdonságoknak a technikai-műszaki érzék; a kockázatvállalás; az élénkség, mozgékonyság; a térlátás; vállalkozószellem és a logika ítéltettek. Az is fontos, hogy a reprezentatívan kiválasztott megkérdezettek - 300 pedagógus és 400 kiskorú gyerekes szülő - többsége mindkét csoportban a lányos tulajdonságokat tartja fontosabbnak a közoktatásban.
A munkaerőkeresletre vonatkozó adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy súlyos munkaerőhiány leginkább a technikai, műszaki területeken mutatkozik. Egyre több munkáltató keres olyan munkavállalókat, akik képesek összetett információk kezelésére, önálló, kreatív gondolkodásra, a források hatékony felhasználására. Fontos, hogy azok a tulajdonságok és képességek, melyek ehhez szükségesek – így a logika, kreativitás, vállalkozószellem és a technikai-műszaki érzék – a közoktatásban is kellően fontos szerepet kapjanak, és ezáltal mindkét nem optimálisan vehesse ki a részét a mindannyiunk számára oly fontos versenyképesség és fenntarthatóság javításából. A jelenlegi helyzet egyébként még a huszonévesek párválasztásában is nehezítő tényezőt jelent.
Az ÁSZ elemzése rámutat, hogy a közoktatásban nagyobb hangsúlyt kellene, hogy kapjon a változó munkaerőpiaci igényeknek hosszú távon is megfelelést biztosító kompetenciák és készségek átadása és fejlesztése. Olyan oktatási stratégiát kell mihamarabb kialakítania a szakértőknek, amely nemtől függetlenül a sikeres önálló felnőttkori életvezetésre és az eredményes munkaerőpiaci jelenlétre készíti fel a fiatalokat. A nemzeti oktatási cselekvésnek fontos célkitűzése lehet tehát a „pink education" jelenség okainak és következményeinek mélyebb kutatása, az eredmények függvényében pedig a szükséges intézkedések meghozása.
