ÁSZ: Az egészség és jólét közös érdek

Magyarország már 2015 előtt elkötelezte magát az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok szellemiségével egybeeső célkitűzések mellett, hiszen a 2012. január 1-jétől hatályos Alaptörvény XX. cikke rögzíti, hogy „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez", a XXI. cikk pedig deklarálja, hogy „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez". A hazai stratégiai dokumentumok is az Agenda 2030 elfogadása előtt keletkeztek, emelik ki az ÁSZ szakértői, ettől függetlenül a fő céljaik az „Egészség és jóllét" célkitűzéseihez jól illeszthetők.

A Fenntartható Fejlődési Célok elérését az Állami Számvevőszék leginkább olyan ellenőrzésekkel tudja elősegíteni, amelyek azt értékelik, hogy egy adott célterületén megvalósuló, közpénzből finanszírozott programok milyen mértékben járulnak hozzá a megvalósuláshoz. Az elemzés feltárta, hogy az „Egészség és jólét" hazai megvalósításának számszerűsítésére a részcélok 80%-ánál van lehetőség, ugyanakkor a teljesítményellenőrzés lehetősége csak két részcél egy-egy témaköre esetében biztosított.

Az ÁSZ szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy az „Egészség és jóllét" fenntartható fejlődési célok elérésének hazai relevanciája, a téma iránti társadalmi érdeklődés indokolttá tenné, hogy az illetékes kormányzati szervek olyan programszintű indikátorokat dolgozzanak ki és alkalmazzanak az eddigieknél szélesebb körben, amelyek segítségével Magyarország előrehaladása a releváns részcélok megvalósításában teljesítményellenőrzéssel is értékelhetővé és objektíven mérhetővé válna.