Az ESG-törvény lehetővé teszi a vállalatok fenntarthatósági szempontok szerinti összehasonlítását

A Portfolio-Property X konferencián A törvény erejével című előadásában az államtitkár kiemelte: fontos volt, hogy egy olyan keretrendszer szülessen, amely nem a gazdasági tevékenységük alapján, hanem fenntarthatósági szempontok szerint hasonlítja össze a vállalatokat, hiszen ezidáig az objektív mérce nem érvényesült.

A cél az volt a törvény megalkotásakor, hogy a szabályozás egyszerű és átlátható legyen - mondta, hozzátéve, hogy az idén önkéntesen készíthetnek kimutatást a cégek, majd jövőre a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknak, 2026-ban pedig a nagyvállalatoknak is csatlakozniuk kell a rendszerhez.

Nemzetközi versenyelőnyt jelenthet az, ha minél előbb megfelelnek a törvény adta követelményeknek a vállalatok, és a tulajdonosok számára is hasznos lehet a csatlakozás a rendszerhez - mondta.

A 2024. januárjában megalkotott kkv-stratégia tanúsága szerint a magyar vállalatok elmaradnak az uniós átlagtól a környezetvédelmi beruházásokban. Kiderült az is, hogy a legtöbb vállalatnak nincs elegendő információja az ESG-szabályozásról, egyharmaduknak nincs ESG-stratégiája, személyzeti háttere - hangsúlyozta.

A törvény megalkotásának hátteréről szólva elmondta, hogy a német beszállítói törvény tette kötelezővé elsőként az ESG szempontrendszer alkalmazását.

Felidézte: idén tavasszal módosították a törvényt egyebek mellett egységesítették a kérdőíveket.

A Nemzetgazdasági Minisztérium mellett a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség is szereplője a szabályozásnak - fűzte hozzá.