Az euróövezeti gazdaságon még érződik a járvány okozta megrázkódtatás
A járvány miatt online rendezvényként tartott konferenciát megnyitó beszédében Christine Lagarde kiemelte, hogy a közös pénzt használó 19 európai uniós tagország által alkotott övezet gazdasága "már elérte a mélypontot, de még nincs teljesen túl a nehezén" .
Az infláció meglódulása is éppen arra vezethető vissza, hogy a gazdaság még csak kilábal a járványügyi korlátozások okozta válságból. Így a fogyasztói árak emelkedése valójában csak "az újranyitással kapcsolatos átmeneti inflációs szakasz" - magyarázta az EKB elnöke. "A tavalyi alacsony és az idei magas inflációs ráta átlagosan megfelel a világjárvány előtt, 2019-ben megfigyelt inflációs rátának", tehát az árszínvonal nagyjából olyan, mintha az infláció a járvány előtti szinten maradt volna - fejtette ki Christine Lagarde. Hangsúlyozta, hogy az EKB nem fogja "túlreagálni" a helyzetet, és nincs oka a beavatkozásra csak azért, mert az infláció egy ideig a kétszázalékos célérték felett van.
Az EKB "türelmes" maradhat, amíg az a meggyőződése, hogy a hosszabb távot, a járvány előtti időszakot is tekintve túl alacsony inflációs ráta javulása fenntartható - mondta az euróövezeti jegybank vezetője. Az EKB várakozásai szerint az infláció középtávon a kétszázalékos cél alatt marad. Számításai szerint az idén ugyan éves átlagban 2,2 százalék lehet, jövőre viszont 1,7 százalékra csökkenhet.
Az EKB vezetője az utóbbi hetekben többször kifejtette, hogy a fogyasztói árak emelkedése átmeneti, és a járvány miatti válságból eredő különleges tényezőknek tulajdonítható. Így például a nyersolaj ára a világpiaci kereslet alacsony szintje miatt a világjárvány 2020 tavaszi kitörése után meredeken süllyedt, időközben viszont jelentősen emelkedett. Ugyancsak komoly hatással volt az euróövezeti inflációra, hogy a térség és az EU legnagyobb gazdaságában, Németországban az év elején visszavonták a válság miatt tavaly átmenetileg bevezetett áfacsökkentést.
