Az intelligens vízmegoldások segíthetnek megvédeni a magyar városokat az egyre gyakoribb villámárvizektől

Az utóbbi években hazánk számos városában alakult ki olyan helyzet, amikor egy-egy felhőszakadás néhány óra alatt elárasztotta az utcákat, pincéket, aluljárókat. Ezek a villámárvizek nem a folyók áradásához kapcsolódnak, hanem a városi környezet sajátosságaihoz: a burkolt felszínekhez, a túlterhelt csatornarendszerekhez, a lejtős terephez és persze a hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadékhoz. 

Egyre nagyobb terhelés alatt a városi vízelvezető rendszerek

Mindez pedig egyre gyakoribb: a klímaváltozás hatása Magyarországon nemcsak a több aszályban, a csökkenő csapadékmennyiségben, a felszín alatti készletek kimerülésében jelenik meg, de egyre több az extrém időjárási esemény, így a hirtelen lehulló, intenzív esőzés is. Bár a közműszolgáltatók és az önkormányzatok folyamatosan dolgoznak a problémák enyhítésén, a teljes infrastruktúra cseréje és felkészítése az új körülményekre sok helyen egyelőre nem reális lehetőség vagy lassú folyamat.

„A vízelvezető rendszerek többségét nem ilyen esőzésekre tervezték. Az, hogy 15–20 perc alatt akár havi csapadékmennyiség zúdul le, korábban nem volt jellemző, ma viszont ez egyre gyakoribb – mondja Gampel Tamás, a számos vízművel és vízügyi igazgatósággal is együtt dolgozó Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője. – Mivel a beruházási lehetőségek szűkösek, fontos olyan megoldásokat keresni, amelyek a meglévő rendszerek hatékonyságát javítják – és erre a digitális technológia kiváló megoldás lehet, mert gyorsan adaptálható, és költséghatékony.”

Ha előrre tudjuk hol lehet baj, könnyebb felkészülni

A digitális vízügyi előrejelző rendszerek az időjárási és vízállási adatok valós idejű gyűjtésén és elemzésén alapulnak. Ezek a rendszerek előre képesek jelezni, hol válnak túlterheltté a vízelvezető rendszerek, így időben lehetővé teszik a beavatkozást. Nemcsak az üzemeltetők, hanem akár a lakosság is értesítést kaphat – akár SMS-ben – vészhelyzet esetén, például ha egy adott térségben megnő az árvízveszély. A legfejlettebb rendszerek nemcsak adatokat szolgáltatnak, hanem konkrét intézkedéseket is elindítanak – például automatikusan lezárják a zsilipeket, aktiválják a szivattyúkat, és riasztást küldenek az érintett területre.

„Sajnos azt nem jelenthetjük ki, hogy képesek vagyunk a digitális technológiával megakadályozni a villámárvizeket, de azt igen, hogy ezek az innovációk nagyon sokat segíthetnek, hogy jobban felkészüljünk az ilyen veszélyes helyzetekre, és kevesebb esélyt adjunk a katasztrófát okozó áradásoknak” – mondja Gampel Tamás.

A szakember két konkrét példát is említ.

1. Spanyolországban az Ebro folyó vízgyűjtő területén a vízügyi hatóság egy olyan digitális platformot vezetett be (Xylem Vue néven), amely képes az időjárási előrejelzések, vízállásadatok és területi modellek alapján előre jelezni az árhullámokat. A rendszer folyamatosan fejlődik: gépi tanulás segítségével egyre pontosabban képes előre jelezni a veszélyes helyzeteket, miközben a kezelők valós időben látják, hol kell beavatkozni. A platform lakossági figyelmeztetések küldésére is alkalmas, és segíti a víztározók, duzzasztóművek vezérlését. Egy ilyen rendszer az előrejelzési időtartamot 2 óráról akár 15 napra is kiterjeszti – értékes időt biztosítva a folyami és városi árvizekre való felkészüléshez egyaránt.

2. Egy másik példa a Földközi-tenger partján fekvő Calpe városa, ahol a természeti adottságok – lejtős fekvés, gyorsan elönthető utcák – miatt különösen nehéz kezelni a hirtelen lezúduló csapadékot. Itt a városi szennyvízhálózatot digitálisan modellezték (digitális iker technológia), így már nemcsak utólag tudnak reagálni egy esőzés következményeire, hanem szimulálhatják, hogy fog viselkedni a rendszer egy-egy csapadékhullás során. Ennek köszönhetően Calpe már a fejlesztés utáni első évben 26 alkalommal tudott időben figyelmeztetést kiadni, ami jelentősen csökkentette az okozott károk súlyosságát.

Kockázatok és lehetőségek Magyarországon

Magyarországon is számos olyan város van, ahol a domborzati viszonyok és az urbanizáció mértéke miatt fokozott a villámárvizek kockázata, miközben a folyami árvizek veszélye továbbra is jelen van. Többek között Miskolcon, Egerben vagy Budapesten is visszatérő problémát jelentenek az elöntött utak és pincék egy-egy heves zivatar után, és időről időre a dunai és tiszai árhullámok is visszatérnek.

„A vízbiztonság ma már nemcsak a klasszikus árvízvédelmi beruházásokat és intézkedéseket jelenti. A városi környezetben ugyanolyan fontos a csapadékvíz hatékony kezelése, mint a folyók árhullámainak kontrollja – hangsúlyozza a Xylem szakértője. – A digitális előrejelző rendszerek bevezetése már rövid távon is látványos eredményeket hozhat mindkét tekintetben, mivel a döntéshozók pontosabb képet kaphatnak az aktuális vízmozgásról, a csatornák terheltségéről, és még időben léphetnek. A technológia alkalmazása ráadásul nem igényel teljes hálózatcserét, így költséghatékony megoldás lehet.”

Gampel Tamás kiemelte: „A klímaváltozás kettős kihívás elé állítja Magyarországot is: a vízhiány és a hirtelen vízbőség problémája egyszerre jelentkezik. A fejlett víztechnológiával tudunk alkalmazkodni a klímaváltozás olyan hatásaihoz, mint a városi villámárvizek jelensége.”