Az MI egyre bizalomgerjesztőbb, a közösségi média és a spontán vásárlások kevésbé
A felmérés szerint az MI okozta munkahelyvesztéstől való félelem hazánkban és Európa-szerte is alacsony, csak 18% tart attól, hogy a mesterséges intelligencia (MI) miatt elveszítheti a munkáját. Ez az arányszám a többi visegrádi országban 20% felett van. Ugyanakkor az is kiderül az Intrum adataiból, hogy pénzügyeik kezeléséhez a magyarok kisebb mértékben veszik igénybe a mesterséges intelligencia segítségét, mint a lengyelek, a csehek vagy a szlovákok.
Az Y generáció támaszkodik leginkább az MI-re a pénzügyeknél
A munkán túl egyre többen használnak olyan MI-eszközöket, mint például a ChatGPT, hogy megértsék a pénzügyi fogalmakat. Ez különösen igaz a fiatalabb generációkra, akiknek kevesebb élet- és pénzügyi tapasztalatuk van: a Z generáció 34%-a és az Y generáció 37%-a támaszkodik az MI-re a pénzügyi feltételek megértéséhez, szemben az X (11%) és a Baby Boomer generációkkal (10%). Az Egyesült Királyságban a Z generációból kétszer ennyien, 75% felett tájékozódnak pénzügyileg az MI segítségével.
Ahogy csökken a félelem a nagy nyelvi modellekkel szemben, úgy a fogyasztók felismerik az MI előnyeit és egyre kevésbé ódzkodnak annak használatától az adósságkezelésben. A személyes adatok biztonságát egyre kevésbé féltik a fogyasztók, de 45% még mindig aggódik amiatt, hogy ezeket az adatokat az MI kezeli. A legjobban az Y és az X generáció félti az adatait, a fiatalabb és idősebb korosztály kevésbé szkeptikus.
Kis mértékben nőtt azok aránya is, akik úgy vélik, hogy az MI-t kevésbé éreznék ítélkezőnek egy adósságkezelési helyzetben (22%-ról 26%-ra). Továbbá 27% mondja, hogy az MI-vel őszintébben tudná megvitatni a pénzügyi helyzetét, mint egy élő emberrel. Az Y generáció tagjai a legnyitottabbak, 45%-uk inkább az MI-vel beszélné meg pénzügyeit, míg ez az arány a Z és az X generáció tagjai között csak 20-25% között mozog.
A fogyasztók ellenállnak a közösségi média nyomásának
A közösségi kereskedelem – a termékek és szolgáltatások közvetlen értékesítése közösségi média platformokon – tovább bővül: Európa közösségi kereskedelmi piaca várhatóan 15%-os éves növekedési ütemmel nő 2025 és 2030 között. A fogyasztók viszont egyre megfontoltabbak a közösségi média platformok és az influencer kultúra szerepével kapcsolatban: 67% szerint a közösségi média irreális pénzügyi elvárásokat teremt.
Emellett majdnem minden harmadik ember számolt be mentális egészségkárosodásról az influencerek életstílusának való megfelelési kényszer miatt. A közösségi média platformok negatív megítélése végső soron jót tehet a fogyasztók pénzügyeinek. Kevesebben vásárolnak impulzívan közösségi média hirdetések hatására, az arányuk 23%-ról 19%-ra csökkent.
Ennek ellenére a fokozott közösségi média használat sokaknál túlköltekezéshez vezethet. A felmérés szerint a sérülékeny fogyasztók hajlamosabbak impulzív vásárlásra és adósságba kerülni azért, mert próbálják utánozni az influencerek életstílusát. Szerencsére ez a magyar fogyasztókra csak kevéssé jellemző, mindössze 7%-át sodorta az influencerek életmódjának utánzása adósságba, ez jóval a 16%-os európai átlag alatt van.
Mindemellett továbbra is szükséges a megfontolt fogyasztói döntés, hiszen elsősorban az átlag alatti jövedelemmel rendelkezők és a pénzügyileg sérülékenyek mondták azt magukról, hogy az influencerek életmódjának másolása miatt adósságot halmoztak fel.
Esik az impulzív online rendelések száma
A technológia forradalmasította a vásárlást: az EU polgárainak 77%-a vásárol online személyes célból. Habár a rendeléssel járó kényelem megkönnyíti a vásárlást, a jelentés alapján a fogyasztók egyre tudatosabbak az online vásárlás kockázataival kapcsolatban. Már csak 24% mondja, hogy többet vásárol spontán online, mint két éve, tavaly még 35% volt ez az arányszám a magyarok között. A leglátványosabb esés a Z generáció körében történt: 20%-kal esett azok száma tavalyhoz képest, akik impulzív sugallatra többet vásárolnak online.
Az impulzív vásárlásokat ösztönözheti a „vásárolj most, fizess később” opció, ez az áruhitelezési piac 20%-os éves növekedési ütemmel bővült Európában az elmúlt években. A lehetőség gyakori igénybevétele azonban túlköltekezéssel járhat és ezáltal negatívan hathat a pénzügyi jólétre. A felmérés adatai szerint a magyar fogyasztók óvatosabbak a késleltetett fizetéssel kapcsolatban, mindössze 15% él ezzel a lehetőséggel, míg az európai átlag 28%. A halasztott fizetés lehetőségét nagyobb számban veszik igénybe a pénzügyileg sérülékenyek (18%), mint az ellenállóképesek (9%), ami fokozhatja az előbbi csoport adósságait és kiszolgáltatottságát.
