Az oktatás a jövőnk kulcsa
A képzési központ Hódítsuk vissza a klasszikus oktatást! címmel szervezett egész napos konferenciát az MCC Tanuláskutató Intézettel együtt, és ezen nemzetközi szakértők részvételével azt vizsgálták, mi történt a klasszikus oktatással, mit kapnak gyerekek az iskolában helyette, és hogyan lehetne visszatérni a tudás alapú oktatáshoz.
Frank Füredi szerint fontos a gyerekeket intellektuálisan önállóvá nevelni, és ha nem emelkedik a tanítási színvonal az osztálytermekben, akkor magának az oktatásnak is veszélybe kerül a jövője.
Mint mondta, "divat lett" a készségalapú tanterv mellett érvelni azzal az indoklással, hogy a tudást túlértékelik, míg mások úgy gondolják, hogy érzelemközpontú nevelésre van szükség, valamint többen szociális kérdéseket iktatnának az oktatási rendszerbe.
Szerinte ez a folyamat több évtizede kezdődött, és az állt a fókuszában, hogy "minden, ami régi, az önmagából fakadóan rosszabb, mint az új".
"Még a legpatinásabb oktatási intézményekben is, ahol korábban ógörögöt, latint, filozófiát tanultak a fiatalok, inkább a hasznosabbnak vélt tudományokra helyeződött a hangsúlyt, ami azért nagy probléma, mert ha nem tudjuk, hogy honnan jövünk, és hogy a történelemben a nyugati kultúra milyen fejlődést idézett elő, akkor nehéz megérteni a jelenkori helyzetünket" - magyarázta Füredi.
A magyar származású akadémikus szerint a tudásalapú oktatás színvonalának csökkenése a Nyugattól indult, ahol a baloldal lenézte a klasszikus tudományokat, a fontos tradíciókat, míg a neoliberális kapitalisták a haszonelvűség jegyében vetették el.
"Az oktatás valójában a tudás és az eszmék generációk közötti átadásáról szól. Az oktatás mindent érint, ami a jövővel kapcsolatos. Egy egész generációnyi fiatalt hozunk a világra, akiknek, működőképessége és hatékonysága teljes mértékben attól függ, hogy milyen oktatásban részesülnek az osztályteremben. Számomra tehát a gazdaság, a társadalom, a kultúra, a geopolitika, Európa helye a világban teljes mértékben attól függ, hogy mi történik az osztályteremben" - fejtette ki.
Kiemelte azt is, hogy a tudásalapú oktatás jövője attól is függ, mit gondol a pedagógus a tanulóiról.
"Sokan azt gondolják, hogy a fiatalokat semmi más nem érdekli, mint amit az okostelefonon látnak. Ha nem várunk tőlük sokat, akkor ez bekövetkezik. Ezért kell már nagyon fiatal korban érdekessé tenni számukra a klasszikus tudást" - jelentette ki.
Setényi János oktatáskutató, a MCC Tanuláskutató Intézetének igazgatója nyilatkozatában elmondta: a klasszikus oktatás, a tudásközpontú, elmélyült oktatás az, amely az európai civilizáció klasszikusait, nagy dilemmáit, kérdéseit hordozza, és ezen kérdések feldolgozása, megvitatása, elsajátítása mentén egy teljes körű műveltséget ad. Ez a műveltség az egyik biztosíték a jövő ifjúsága, valamint Magyarország és Európa jövője szempontjából - tette hozzá.
Setényi szerint az oktatás "szétporlott" az elmúlt évtizedekben, elsősorban a Nyugat-Európában lezajlott kulturális forradalom rongálta meg, és nagyon erős a globális gazdaság hatása, amely mindent kompetenciákra és készségekre szűkítene le.
"A hasznos ember kialakítása vált egy központi céllá a 80-as évektől. Azt gondoljuk, hogy ez részben visszafordítható, és egy egyensúlyt tudunk elérni a műveltség és a hétköznapi, praktikus, hasznos készségek világa között" - jelentette ki.
Véleménye szerint a klasszikus liberálisok, mint például Eötvös József és követői a tudásalapú, komoly oktatást helyezték piedesztálra, és voltak olyan baloldali oktatási gondolkodók is, akik a hátrányos helyzetűeknek a kemény tanuláson és a tudáson keresztüli felemelkedéséért emeltek szót. Mindazonáltal a klasszikus oktatásban fontos szerepe van az értékőrzésnek.
"A célunk az, hogy olyan erényeket és olyan értékeket, szellemi teljesítményeket mutassunk fel a gyerekeknek, amelyek valódi tájékozódási pontok a digitális világban a szórakozáson és a kellemesség érzésén túl, és egy kicsit kiemeljük őket az üzleti, ifjúsági kultúra világából - foglalta össze a konferencia lényegét Setényi János.
