Az öt legfontosabb hatás a napi pénzügyekre 2022-ben

1.    Szja-visszatérítés: meglévő hitel törlesztésére, új kölcsönhöz önerőként, és a megtakarítások növelésére is megy a pénzből

Február 15-ig 1,9 millió szülő kaphatja vissza a múlt évben befizetett személyi jövedelemadóját, összesen nagyjából 600 milliárd forintot. Az átlagos visszafizetett összeg több mint 300 ezer forint, de egy kétkeresős, megfelelően magas jövedelemmel rendelkező család esetében meghaladhatja akár az 1,6 millió forintot is. Az Erste ügyfelei körében végzett felmérése szerint azok, akik már tudják, hogy mire fordítják a pénzt, a legtöbben lakásfelújításra, meglévő hitelek törlesztésére, vagy a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokra (nyelvtanulás, egyetemi költségek) költenek. A tervek között szerepel még az új hitel felvétele, illetve az ehhez szükséges önerő előteremtése, valamint a megtakarítások, befektetések növelése is.

2.    Mobilfizetési megoldások: egyre többen fizetnek a telefonjukkal – már a világhálón is

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint Magyarországon eddig mintegy egymillió bankkártyát adtak hozzá valamilyen mobiltárca alkalmazáshoz. A tavalyi harmadik negyedévben a hazai kibocsátású kártyákkal lebonyolított mobiltárcás vásárlási tranzakciók darabszáma és értéke egyaránt 110 százalékot meghaladó mértékben nőtt az előző év azonos időszakához képest, a következő időszakban a mobilfizetések még gyorsabb terjedésére lehet számítani. A bankok saját mobiltárca megoldásai mellett pár éve több pénzintézetnél is elérhető az Apple Pay, tavaly pedig néhány banknál, így októberben az Ersténél is hozzáférhetővé vált a Google Pay. Magyarországon az androidos készülékek száma mintegy négyszerese az Apple-nek, egyelőre mégis az utóbbi ügyfélkör sokkal aktívabban használja a mobilfizetési megoldást. Az Ersténél 2021 november-decemberben a mobilfizetések 71 százaléka kapcsolódott az Apple Payhez, míg a Google Pay és az Erste saját mobiltárcájának részesedése összesen 29 százalék volt. A mobilfizetések térnyerését segíti az infrastruktúra gyors fejlődése is. A nemzetközi webáruházakban ma már egyre általánosabb, hogy a bankkártyák és a PayPal mellett választhatjuk az Apple Pay-t vagy a Google Pay-t is fizetésre. A hazai weboldalakon ez ugyan ma még nincs így, de itthon is mind több helyen használhatjuk ezeket a megoldásokat is.

3.    Kifutó állami támogatások: ”siessünk vagy lemaradunk” hatás jöhet a babaváró hitel, az otthonfelújítási támogatás, a falusi CSOK, a zöld lakáshitel és az áfa-visszatérítés esetében is

Jelen állás szerint – ha nem döntenek ezek meghosszabbításáról – 2022-ben kifuthat egy sor államilag támogatott konstrukció és hitellehetőség is. Június végéig érhető el a falusi CSOK, amely a preferált településeken biztosít legfeljebb 10 millió forint támogatást lakóingatlan vásárlásához és felújításához. (”Normál” CSOK továbbra is lesz, annak a támogatásnak nincs időkorlátja.) Év végéig él a maximum 3 millió forintos otthonfelújítási támogatás, valamint az előfinanszírozáshoz igénybe vehető, 3 százalékos kamatú otthonfelújítási hitel. A lakáskorszerűsítésben gondolkodóknak azonban érdemes mihamarabb lépni, a határidő ugyanis a számlák benyújtására vonatkozik, vagyis addigra a munkákkal is el kell készülni. Szintén december 31-ig lehet igényelni a babaváró hitelt, amely a fiatal, gyermekvállalás előtt álló párok számára biztosít legfeljebb 10 millió forint kamatmentes kölcsönt. Nincs határidőhöz kötve, ám az eddigi igények alapján valószínűleg még az idei első félévben kimerülhet a zöld lakáshitelekre biztosított 200 milliárd forintos keret. Az újépítésű, energiatakarékos ingatlanok megvásárlására vagy építésére igénybe vehető hitel kamata legfeljebb 2,5 százalék. Előrehozott vásárlásokat, felújításokat hozhat a lakáspiacon az áfaszabályok változása is. Június végéig lehet visszaigényelni az áfát a lakások bővítéséhez, korszerűsítéséhez kapcsolódó költségek után, míg új ingatlan építése esetén a telekvásárlás utáni, illetve a kivitelezéshez kötődő ráfordítások áfáját – legfeljebb 5 millió forintot – év végéig kaphatjuk vissza.

4.    Perszonalizáció: személyre szóló ajánlatok az ügyfelek pénzügyi szokásai, költései, szükséglete alapján

A nagyfokú szabályozottság eredményeként egyre hasonlóbb termékeket és szolgáltatásokat kínálnak a bankok, s ez mindinkább felértékeli az ügyfélélményt, a személyre szabott ajánlatokat. A perszonalizáció fontosságát már korábban felismerték a pénzintézetek, a koronavírus-járvány hatására azonban a fejlesztések felgyorsultak: az elmúlt időszakban nagyot változtak a lakossági ügyféligények, egyre többen preferálják a teljes mértékben digitalizált, saját követelményekre, szükségletre szabott megoldásokat. A bankok rengeteg adatot kezelnek ügyfeleikről, amely lehetővé teszi, hogy az élethelyzetekre, vagy konkrét igényekre szabott ajánlatot tudjanak nyújtani minden csatornán. A perszonalizáció a vállalkozói ügyfeleknél is egyre fontosabb szerepet kap, mivel egyrészt elmosódnak a határok a felhasználók között, másrészt cégvezetőként is igénylik azokat a fogyasztói élményeket, amelyeket magánemberként megtapasztalnak.

5.    Infláció, emelkedő kamatok: dráguló hitelek, hozamverseny

Az infláció ugyan valószínűleg 2021 végén tetőzött, és idén már fokozatos, lassú mérséklődésre számíthatunk, ám 2022-ben így is a korábban megszokottnál gyorsabb ütemű pénzromlásra kell készülni. A pénzügyekben ez alapvetően két dolgot jelent: magasabb hitelkamatokat, valamint felértékelődnek azok a befektetések, amelyek nagyobb infláció mellett is reálhozamot termelnek. A hitelek esetében a bevezetett kamatstop ugyan a már meglévő jelzáloghiteleknél június 30-ig nem teszi lehetővé a kamatok emelését, ám az egyéb kölcsönök, illetve az új lakáshitelek és szabadfelhasználású jelzáloghiteleknél nincs akadálya annak, hogy a hitelkamatok kövessék az emelkedő jegybanki alapkamatot. A megtakarítások esetében még inkább előtérbe kerülhetnek a kockázatosabb eszközökbe történő befektetések, tovább nőhet a direkt részvénytípusú befektetések aránya.