Románia lakosságának hetven százaléka nem bízik az igazságszolgáltatásban

A felmérés szerint Románia lakosságának csupán 25,5 százaléka bízik nagyon vagy elégséges mértékben a román igazságszolgáltatásban. Ezzel szemben 70,5 százalékuk kevéssé, nagyon kevéssé vagy egyáltalán nem bízik meg benne.

A társadalomkutatók szerint a támogatók a konzervatívabb, nacionalista hangvételű pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szavazói közül kerülnek ki, 18 és 44 év közöttiek, vagy csupán az elemi oktatásban részesültek. A progresszív Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) támogatói, a 60 év fölöttiek és a felsőfokú tanulmányokkal rendelkezők ezzel szemben sokkal szkeptikusabbak - írják.

A felmérés résztvevői hasonló arányban oszlanak meg az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően is: 23,7 százalék véli azt, hogy a román igazságügyi rendszer mentes a politikai befolyásolástól, míg 67,4 százalékuk ennek az ellenkezőjét hiszi. Az igazságszolgáltatás függetlenségét hirdetők a PSD és AUR szavazói közül kerülnek ki, míg az azt megkérdőjelezők főként az USR támogatói.

A megkérdezettek 92,3 százaléka nagyon fontosnak vagy eléggé fontosnak tartja az igazságszolgáltatás függetlenségét.

A felmérés szerint a megkérdezetteknek csupán a 16,6 százaléka vallotta azt, hogy a romániai ügyészek és bírák a törvényt mindenkire egyformán alkalmazzák, 30 százalékuk meglehetősen kis mértékben, 50 százalékuk pedig nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem hiszi ezt. Az egyforma elbírálást megkérdőjelezők aránya 80 százalékra nőtt a 2025 áprilisában mért 68,5 százalékhoz képest.

Remus Ştefureac, az INSCOP Research igazgatója úgy kommentálta az eredményeket, hogy a felmérés szerint mély szakadék tátong a független igazságszolgáltatás eszméje és a polgárok konkrét tapasztalatai között, és épp a legiskolázottabb rétegek a legkritikusabbak.

Az INSCOP Research felmérése 1100 fős, országosan reprezentatív mintán készült január 12-15. között, a hibahatár 3 százalékos.

Romániában decemberben éles közéleti vita bontakozott ki az igazságszolgáltatás funkcionális függetlenségéről, miután a Recorder oknyomozó portál A foglyul ejtett igazságszolgáltatás című dokumentumfilmjében arra jutott, hogy az igazságszolgáltatási rendszer csúcsvezetői adminisztratív módszerekkel akadályozzák a korrupt politikusok és befolyásos üzletemberek büntetőjogi felelősségre vonását. Ennek nyomán több nagyvárosban tüntetéseket is tartottak.