Az új Nemzeti Energia és Klímaterv az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítését célozza

Áder János felidézte: az EU célkitűzése szerint 2050-re el kell érni a klímasemlegességet. Magyarország 1990-hez képest harminchárom százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását, miközben a GDP nőtt, és az erdőterületek nagysága közel duplájára nőtt - mutatott rá.

Czepek Gábor az új Nemzeti Energia és Klímatervről elmondta, hogy az a kormányzati gondolkodás alapvető dokumentuma, legfontosabb célkitűzése az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása, valamint a dekarbonizáció. Magyarország célja, hogy az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátását legalább ötven százalékkal csökkentse 2030-ig 1990-hez képest, valamint a bruttó végső energiafogyasztásban legalább huszonkilenc százalékos megújuló energiaforrás részarányt szeretne elérni. A közlekedési ágazatban az üvegházhatású gázok intenzitásának pedig legalább 14,5 százalékos csökkentése valósuljon meg 2030-ig - ismertette.

A szélenergiatermelésre vonatkozó kormányzati tervet érintő kérdésre elmondta: vitában állnak a szélkerék építésének technikai szabályozásáról az Európai Bizottsággal, mert nem szeretnének oda építeni ilyet, ahol a lakosság nem engedi. Jelenleg az ötödik javaslatot terjesztik elő, szerinte ősszel megállapodás születhet a kérdésről. A projektek tulajdonosainak jelenleg alig egyharmada magyar, ezen is változtatni szeretnének. A szélenergiatermelést a háromszorosára tervezik emelni, a meglévő parkok hatékonyságának fejlesztésével, és új beruházásokkal a földrajzi adottságok miatt elsősorban nyugat-magyarországi területeken - ismertette.

Áder János rámutatott, hogy a háztartási naperőművek kapacitása jelentősen nőtt, a lakossági beruházások hatására. Czepek Gábor felidézte: 2010-ben egy megawatt (MW) volt a kapacitás, jelenleg ötezeregyszáz MW az ország naperőmű-kapacitása, ebből kétezer MW háztartási erőműveké. A megújuló alapú villamosenergia-termelés középpontjában a naperőművi kapacitások bővítése áll a jelenlegi mintegy ötezer MW-ról 2030-ig közel tizenkétezer MW-ra. Ugyanilyen mértékű bővülés várható a szélerőművek esetében is, noha itt a telepített kapacitás alacsony (mintegy háromszázharminc MW-ról várhatóan ezer MW-ra).

Áder János kiért arra: a teljes magyar villamosenergia-termelés tíz-tizenöt százalékát a Mátrai Erőmű állítja elő, ugyanakkor a teljes energiatermelő ágazat CO2-kibocsátásának közel felét, ezzel a teljes hazai üvegház hatású gázok kibocsátásának tizennégy százalékát adja. A reorganizációs tervekről Czepek Gábor elmondta: a Mátrai Erőmű addig fog működni, amíg az új létesítmények el nem készülnek. Az MVM, mint tulajdonos már jóváhagyta a Mátrai Erőmű hosszú távú fejlesztési programját. A modernizáció célja, hogy még ebben az évtizedben valamennyi új termelőegység működjön, a tervezett beruházási elemek között szerepel egy ötszáz MW-os kombinált ciklusú gázüzemű erőmű, a lignitbányák rekultivált területén összesen kétszáz MW kapacitással két naperőmű, valamint egy vegyes tüzelésű kiserőmű építésének előkészítése.

Paksról az államtitkár elmondta: az üzemidő hosszabbítása nagyjából ötszázmilliárd forintba kerül, a műszaki vizsgálatok alapján húsz évvel lehet meghosszabbítani az erőmű életciklusát, a munka zajlik. Az orosz-ukrán háború nehéz helyzetbe hozta a projektet, főleg a pénzügyi folyamatokat.

Az ingyenesen látogatható expo és élményprogram október elsejéig várja az érdeklődőket a Hungexpo területén.