Az Ukrajna elleni orosz háború várható világgazdasági hatásai

Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus eszkalációja jelentős gazdasági és pénzügyi következményekkel jár, amely három fő területen, az energiaárakban és ellátásban, a kereskedelemben és a pénzügyi szektorban érezteti majd leginkább a hatását. A helyzet értékelésének kulcsa, hogy Oroszország ma sokkal erősebb pozícióban van akarata érvényesítéséhez, mint 2014-ben a Krím elfoglalásakor – állítják az Euler Hermes hitelbiztosító és az Allianz Research elemzői az ukrajnai konfliktus gazdasági hatásait vizsgáló elemzésükben.

Az Ukrajna elleni orosz háború várható világgazdasági hatásai

„Elsötétítési forgatókönyv” - így nevezik az Euler Hermes és az Allianz Research elemzői azt a legrosszabb – de kisebb valószínűséggel bekövetkező – forgatókönyvet, amely az orosz konfliktus kiterjedésével és elhúzódásával, súlyos szankciókkal és az Európába irányuló orosz gázexport teljes leállásával számol. Ebben az esetben a földgáz ára átlagosan 140 euróra emelkedne megawattonként, ez 2,5 százalékponttal dobná meg a várt európai 3,8 százalékos inflációt, és nagy valószínűség szerint recesszióhoz vezetne.  

A kevésbé drasztikus, de jóval valószínűbb „Eszkalálódó válság forgatókönyve” az infláció 1 százalékos extra növekedésével, a GDP növekedésének fél százalékpontos lassulásával, és 20-60 bázisponttal romló kamatfelárakkal számol. Az Euler Hermes elemzése arra figyelmeztet, hogy Oroszország sokkal erősebb gazdasági pozícióból vágott bele az Ukrajna elleni invázióba, mint 2014-ben, amikor a Krímet elfoglalva vállalt jelentős konfliktust a Nyugattal. A gázárak lényegesen magasabbak, mint akkor voltak, és nem fenyegeti az oroszokat annak veszélye, hogy ezek rövid időn belül normalizálódnának. Ennek is köszönhetően az orosz gazdaság 2021-ben rekordnak számító 120 milliárd dolláros folyó fizetésimérleg-többletet ért el, ami a GDP körülbelül 7,5%-ának felel meg, valamint a bruttó devizatartalékok (arany nélkül) jelenleg valamivel 500 milliárd dollár alatt vannak a 2014 végi 339 milliárd dollárhoz képest.

Oroszország: recesszió és vállalati likviditási gondok

Nem lehet szem elől téveszteni, hogy Oroszország folyó fizetési mérlege 1998 óta folyamatosan többletet mutat, így volt ez még a nagy pénzügyi válság idején is, továbbá a 2014-es szankciók, és az azt követő olcsó olaj időszakában is, és a koronavírus járvány alatt is. Azok az országok, amelyek most a legerősebb szankciókkal fenyegetik (USA, EU, Egyesült Királyság, Japán, Svájc, Norvégia, Ukrajna) a kereskedelmi többletének csak 60 százalékát adták az elmúlt 4 év átlagában. Ez azt jelenti, hogy az orosz fizetési mérleg akkor is pozitív maradna, ha ezekkel az országokkal teljesen leállna a külkereskedelme, így nem kellene devizatartalékait apasztania a szankciókat nem alkalmazó országok importjának finanszírozására – állítják az az Euler Hermes és az Allianz Research elemzői.

Az nagyon nehezen elképzelhető, hogy Oroszország át tudná irányítani exportját, és azon belül is olaj és földgáz exportját Kínába, mivel ennek ma még hiányoznak a technikai feltételei, ám hosszabb távon mindkét ország számol ezzel a lehetőséggel. Kína földgáz importjának 2019-ben 4, egy évvel később 9, tavaly pedig 10 százaléka származott orosz importból. A két évvel ezelőtti megugrás a Power of Siberia vezeték üzembe helyezéséből adódik. Ennek 38 milliárd köbméteres kapacitását tavaly is csak 20 százalékban használták ki, de 80 százalékos ideális kihasználtság mellett is csak az Európába irányuló szokásos orosz kivitel 15 százalékát adná. Ezt a szintet is nehéz lenne azonban elérni, mert a vezeték nem kapcsolódik a nyugatra irányuló orosz hálózathoz, így az átirányítás sem megoldható.  

Mindezek figyelembevételével a válság elhúzódása és eszkalációja három fő csatornán – energia, kereskedelem, pénzügyek – keresztül is erős hatást gyakorolna a világgazdaságra – állapítja meg az Euler Hermes hitelbiztosító és az Allianz Research elemzése.

Orosz oldalon az eredmény többéves recesszió lehet. Az orosz vállalatok és bankok finanszírozási helyzete is sérülne, ami jelentősen növelné a nemfizetési kockázatokat. Az Euler Hermes és az Allianz Research elemzői azonban úgy vélik, hogy az Oroszországgal szembeni nagyszabású kereskedelmi embargó – a pénzügyi szankciókkal ellentétben – az EU komoly sebezhetősége miatt meglehetősen valószínűtlen. Az elemzők nem számítanak arra sem, hogy Oroszország tartósan megszakítaná az EU gázellátását, mivel ez az ország export- és adóbevételeinek meredek csökkenését jelentené, de Oroszország kedvező finanszírozási pozíciója miatt néhány hónapos kiéheztetés nem zárható ki.  

140 dolláros földgázár is jöhet

A február 22-i állapot szerint az EU nagyjából 1,2 millió terrajuole, azaz nem egészen egy hónapnyi gáztartalékkal rendelkezett, ami némi korlátozással március végéig is biztosíthatja az ellátást. Ha az orosz gázszállítások nem állnak le, akkor ez 75-90 eurós megawattonkénti árat eredményezhet nyárig, ha azonban az oroszok elzárják a csapokat, akkor az átlagár 140 euró körül alakulhat.  

Európa alternatív gázbeszerzési lehetőségei azonban korlátozottak. Vezetékek hiányában erre leginkább a cseppfolyós gáz hajóval történő szállításával (LNG) lehetne kísérletet tenni, de ez a lehetőség rendívül korlátozott. Az USA és az EU ugyan komoly diplomáciai erőfeszítéseket tett, hogy megnyerjen olyan gáznagyhatalmakat, mint Katar, Algéria, vagy Marokkó, ám ezeknek az országoknak a kapacitásai is jórészt le vannak kötve. Ha a le nem kötött szállítási kapacitásokat tekintjük, akkor az említett országok, valamint az USA, Azerbajdzsán, Ausztrália, Líbia vagy Egyiptom összes – azaz vezetékes is – egyhavi többlet szállítási kapacitása 3 napnyi téli fogyasztásra lenne elegendő Európában. De az LNG szállítási kapacitás a világban annyira korlátozott, hogy ha a következő hónapban a világ összes LNG tankere Európába indulna, azzal legfeljebb egy újabb hét fogyasztását lehetne fedezni. Ha ez nem lenne elég, Európa az LNG tárolására sincs felkészülve, tározói 80 százaléka nem cseppfolyós, hanem gáz halmazállapotú tüzelőanyag befogadására van felkészítve és ez csak nagyon lassan és költségesen változtatható meg.  

Mindent egybevetve nem zárható ki az a helyzet, hogy a kormányoknak korlátozniuk kell az energiafelhasználást, ami komolyan rányomná a bélyegét a gazdaság teljesítményére. Az energiaellátás 10 százalékos csökkentése 2022 tavaszán körülbelül 0,5 százalékkal csökkentheti az eurózóna negyedéves GDP-jét, 3,8 százalékról 6,3 százalék közelébe emelné az eurózóna inflációját.  

A szállítások leállítása ugyanakkor érzékenyen érintené az orosz oldalt is. A szerződések felrúgásából származó büntetéseket nem számítva, 2021 negyedik negyedévi átlagos gázárat figyelembe véve az Európába irányuló vezetékes gáz teljes leállítása napi 228 millió dolláros bevételkiesést jelentene a Gazpromnak, ami három hónapra vetítve 20 milliárd dollár, ez azonban töredéke az 500 milliárd dolláros orosz devizatartaléknak.  

Ha a mennyiségi válság elmarad, Európának akkor is számolnia kell a magas, vagy tovább emelkedő energiaárakból adódó veszteségekkel. Az árak további jelentős emelkedése legalább 1 százalékponttal növelné a most 3,8 százalékra várt 2022-es inflációt. Egy ilyen forgatókönyv mellett az Európai Központi Bank rossz és rosszabb lehetőségek közül választhatna, vagyis hagyja elszaladni az inflációt, vagy megakasztja a gazdasági növekedést. A szakértők véleménye szerint az EKB inkább egy visszafogott szigorítási tervet választana. Ami a fiskális politikát illeti, az Euler Hermes és az Allianz Research arra számít, hogy több európai ország növeli a háztartásoknak és az iparnak szánt támogatásokat, hogy tompítsa a magasabb energiaárak hatását, különösen azokban az országokban, ahol magas a gáz aránya az energiamixben, és ez gyorsan megjelenik a fogyasztók gázszámláiban.  

A kereskedelmi korlátozások – leszámítva a gáz és olajszállítások leállítását – nem gyakorolnak jelentős hatást az EU gazdaságára, annál inkább érintik Oroszországot. Oroszország az EU 5. legnagyobb kereskedelmi partnere 5 százalékos részesedéssel, ezzel szemben az orosz külkereskedelemben az EU 40 százalékos súlyt képvisel. Az EU exportja zömmel gépek, járművek, gyógyszer, és egyéb ipari termékek, importja pedig az olaj és a gáz mellett főleg vas, acél, alumínium és nikkel. Figyelembe véve az európai cégek stratégiájában bekövetkezett változásokat, a kereskedelmi korlátozások összes negatív hatása Európában várhatóan elmarad attól a 0,4 százaléktól is, amit a 2014-ben hozott korlátozások okoztak. A szankciók hatásai sokkal erősebbek lehetnek, ha Oroszországot tényleg levágják a nemzetközi fizetések hálózatáról (SWIFT), ebben az esetben ugyanis képtelen lenne kifizetni az importját és realizálni az exportbevételeit.  

A pénzügyi intézményrendszert tekintve az európai bakrendszer rendkívül kicsi orosz kitettséggel rendelkezik. A fejlett országok bankszektorában az orosz követelések aránya az összes külföldi követelések között jellemzően nem éri el az 1 százalékot, és még az Oroszországban leginkább beágyazott osztrák bankoknál sem éri el a 4 százalékot, ami, ha nehezen is, de menedzselhetőnek tűnik.  

Mi történik, miután Oroszországot levágják a SWIFT-ről?

A mostani válságban mind közelebb kerülünk ahhoz, hogy Oroszországot tényleg levágják a SWIFT rendszerről, de ez sem jelentené a külkereskedelmi forgalom teljes ellehetetlenülését. A 2014-es válság után az oroszok kifejlesztették a saját fizetési rendszerüket (SPSF), amelyhez eddig 400 bank csatlakozott, ezek közül 23 külföldi, főleg német és svájci bank. Manapság az összes oroszországi pénzügyi forgalom 20 százaléka bonyolódik az SPSF-en keresztül, de a rendszer többé-kevésbé képes lenne kiszolgálni az orosz kereskedelmet és a határon túli forgalmat is. Ennél szigorúbb megoldásnak tűnik a három legnagyobb állami tulajdonban levő orosz bank működésének korlátozása, annak megakadályozása, hogy kemény valutára váltsák a rubeljüket. Bármelyik megoldás kerüljön is szóba, mindegyik visszaüt az Unióra, hiszen azzal jár, hogy leállítja az orosz olaj és gáz importját.  

Az Euler Hermes és az Allianz Research elemzői mindezek alapján több forgatókönyvet állítottak fel a válság kimenetelére. A központi forgatókönyv az Eszkalálódó válság forgatókönyve, ennek 65 százalékos valószínűséget tulajdonítanak. Eszerint komoly kereskedelmi és pénzügyi szankciók lépnek életbe Oroszországgal szemben, beleértve az energiahordozók forgalmának részleges korlátozását, valamint Oroszország lekapcsolását a SWIFT-rendszerről és a három legnagyobb orosz bank nemzetközi morgásterének korlátozását.  

E forgatókönyv eredményeként Oroszországban idén még 1 százalékkal nőne a gazdaság, de jövőre 2,5 százalékos visszaesés következne be, az infláció idén 13, jövőre 11 százalék lenne, de az ország képes lenne fizetni nemzetközi kötelezettségeit. Rosszabbul járna Ukrajna, amely idén 6, jövőre pedig 10 százalékos GDP csökkenést szenvedne el, és csak IMF beavatkozással kerülhetné el az államcsődöt. Európában e forgatókönyv mellett a növekedés idén 3,3 százalék lehetne, de jövőre 2 százalékra mérséklődne, miközben az infláció idén 4,8, jövőre 2,3 százalék lenne. A gáz ára idén átlagosan 90 dollárig emelkedik, de 2023-ban 70 dollárig süllyed.  

Az ennél rosszabb, 20 százalékos valószínűséggel bekövetkező Elsötétítés forgatókönyv azzal számol, hogy Oroszország teljes egészében megszállja Ukrajnát, amire a nyugat totális kereskedelmi és pénzügyi szankciókkal válaszol, ami kiterjed az orosz olaj és gáz importjára is. Ez a szcenárió már idén 5 százalékos gazdasági visszaeséshez vezet Oroszországban, amit jövőre újabb 6 százalékos zuhanás követ, 20, illetve 25 százalékos inflációval kiegészülve, de az ország fizetőképessége még így sem kerül veszélybe. Az igazi vesztes ebben az esetben is Ukrajna, amely idén 15, jövőre újabb 10 százalékos GDP visszaeséssel nézhet szembe, és nem tudná elkerülni az államcsődöt. Európában mindez idén 140, jövőre 110 dolláros gázárakkal járna, ami 6,3, illetve 4 százalékra repítené az inflációt, és az idei 2,5 százalékos növekedés után jövőre 1 százalékos visszaesésbe taszítaná a gazdaságot.  

A legjobb – Tűzszüneti forgatókönyv a konfliktus gyors diplomáciai lezárásáról szól, de ennek valószínűsége alig 10 százalék. A szankciók moderáltak maradnak, a csövekben akadálymentesen áramlik a gáz Európába, Oroszországot nem próbálják elvágni a pénzügyi közvetítő rendszerektől. Ebben a felállásban az orosz gazdaság 2 százalékot meghaladó növekedési pályán marad, idén 7,5, jövőre pedig 4,5 százalékos inflációval számolhat. Ukrajna az idei gazdasági visszaesés után jövőre már 3 százalékkal növekedhet, és bár a makrogazdasági helyzete nem lesz megnyugtató, államcsőddel nem kell szembesülnie. Az EU gazdasága idén 3,8, jövőre 2,3 százalékkal növekedhetne 3,8, illetve 1,8 százalékos infláció mellett, a gáz ára pedig az idei 75 dollár után fokozatosan normalizálódva 45 dollárra esne 2023-ban – állítják az Euler Hermes és az Allianz Research elemzői.


Folytatódott a korrekció a Wall Streeten az Nvidia gyorsjelentése előtt; emelkedtek az olajárak

Az amerikai részvénypiacok kedden folytatták a technológiai részvények által vezetett korrekciót: a Dow Jones 1,6%-kal, az S&P 500 1,0%-kal, a Nasdaq pedig 0,7%-kal esett. Utóbbi két index ezzel szeptember óta először könyvelhetett el négy egymást követő veszteséges kereskedési napot. A befektetők az Nvidia gyorsjelentésére és az Anthropic várható tőzsdei debütálására fókuszáltak, ami az európai piacokhoz hasonlóan visszafogta a kockázatvállalási hajlandóságot.
2026. 11. 18. 10:00
Megosztás:

Dollár a blokkláncon – USDC stabilcoinnal gyorsítaná a kifizetéseket a Világbank

Egy egészségügyi rendelő építésénél a finanszírozás jóváhagyása csak az első lépés. Az is számít, mikor kapja meg a kivitelező a munkához szükséges pénzt. A Világbank-csoport a Citivel és a Circle-lel közösen vizsgálja, hogy a dollárhoz kötött USDC stabilcoin segítségével gyorsabban, kisebb költséggel és követhetőbben juthatnának-e célba a fejlesztési források.
2026. 11. 18. 09:30
Megosztás:

Jelentős mínuszban zártak az európai tőzsdék, a technológiai szektor állt a visszaesés élén

Tegnap számottevő esés bontakozott ki az európai részvénypiacokon: a STOXX 600 index 1,75%-kal került lejjebb, ami március óta a legnagyobb napi visszaesésnek számított. A befektetői hangulatot elsősorban a technológiai és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvények további gyengülése, valamint az Nvidia gyorsjelentése előtti fokozott óvatosság befolyásolta.
2026. 11. 18. 09:00
Megosztás:

A biztonságos megtakarítási lehetőségeket keresi a magyarok többsége

A magyarok elsősorban a fix hozamú, kockázatmentes megtakarítási lehetőségeket keresik, és lehetőleg rövid távra, rugalmas formában kötik le a pénzüket - derül ki a Groupama Biztosító felméréséből, amelynek megállapításairól közleményben tájékoztatta a cég az MTI-t.
2026. 11. 18. 08:30
Megosztás:

Gyengült a forint reggel szerda reggelre

Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben szerda reggel a kedd esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2026. 11. 18. 08:00
Megosztás:

Új vezérigazgatót és testületi tagokat választott az MBH Jelzálogbank közgyűlése

Megújult az MBH Jelzálogbank Igazgatósága, Felügyelőbizottsága és Auditbizottsága, valamint új vezérigazgatót is választottak – közölte az MBH Csoporthoz tartozó hitelintézet a 2026. november 17-én megtartott rendkívüli közgyűlését követően. A társaság vezérigazgatói pozícióját a közgyűlési döntés értelmében december 1-jétől Puskás András tölti be. A változások az MNB engedélyét követően léphetnek hatályba.
2026. 11. 18. 07:00
Megosztás:

Ismét együtt tüntettek a közalkalmazottak és a diákok Franciaországban

Tízezrek vonultak ismét utcára a szakszervezetek felhívására kedden a francia nagyvárosokban, a közalkalmazottak az inflációt meghaladó béremelést, a diákok jobb oktatási körülményeket követeltek.
2026. 11. 18. 06:30
Megosztás:

Kárpátaljai dróntámadás - Adománygyűjtést hirdet Magyar Református Szeretetszolgálat

Adománygyűjtést hirdet a Magyar Református Szeretetszolgálat, hogy üzemanyagot biztosítson Kárpátalján a kedd délelőtti orosz dróntámadás miatt veszélybe került energiaellátás biztosítására - közölte a szervezet kedden az MTI-vel.
2026. 11. 18. 06:00
Megosztás:

Fontos változás a jegybanki kommunikációban

A vártnak megfelelő döntést hozott a jegybank. Az alapkamat 5,5 százalékon, az overnight jegybanki betéti kamat 4,5 százalékon, az overnight fedezett hitel kamata 6,5 százalékon maradt.
2026. 11. 18. 05:30
Megosztás:

Lesz, aki betakarítja a termést?

Aki márciusban vagy áprilisban külföldi idénymunkásokkal kezdené a szezont, annak már most, novemberben el kell indítana a folyamatot, figyelmeztet a Menton Jobs munkaerő-kölcsönző és -közvetítő cég. Június 6. óta nem lehet új vendégmunkás-tartózkodási engedélyt kérni, a mezőgazdaság számára megmaradt szezonális engedéllyel pedig a toborzástól a munkába állásig jelenleg négy-öt hónap telik el.
2026. 11. 18. 05:00
Megosztás:

Külföldről behozott használtautók: nem biztos, hogy megéri

A külföldről behozott használtautók vonzereje érthető. Izgalmas márkák, különleges felszereltségű modellek, esetenként kedvezőbb vételár. Nem véletlen, hogy idén a forint erősödésével és a használtautó-árak csökkenésével párhuzamosan rekordot döntött a használtautó-behozatal bővülése is. De mindez elég ahhoz, hogy jó üzletet kössünk? Az Ayvens, hazánk egyik vezető flottakezelője és használtautó értékesítője szerint fontos, hogy minél többet tudjunk az autó múltjáról, hiszen ez határozza majd meg, hogy milyen költségekkel számolhatunk a mindennapok során, és mekkora pénzügyi kockázatot vállalunk a vásárlással.
2026. 11. 18. 04:00
Megosztás:

Néhány év alatt elfogyhat a vagyonadó bevételi előnye

Kaliforniában a választók elutasították a milliárdosok egyszeri vagyonadóját, Európa több országa pedig már korábban felhagyott az éves vagyonadóval. A Blochamps Capital szerint Magyarországon is az lehet a döntő kérdés, hogy a kezdetben remélt bevételből mennyi marad három-négy év múlva, amikor az adózói alkalmazkodás már érezteti hatását, az ellenőrzések és jogviták költségei viszont növekednek. Karagich István szerint a vagyonkezelésben érintett csúcsgazdagok többsége az elmúlt években sem használt ásót, hanem tudatosan építette fel vagyonelemeinek összetételét, így viszont a vagyonadó szabályai inkább a 3-20 milliárd közötti vagyonosokat sújthatják majd – de őket is csak időlegesen.
2026. 11. 18. 03:30
Megosztás:

Családi költségvetéstől a saját vállalkozásig: márciusban jön a pénzügyi és vállalkozói témahét

A mai napon hat szervezet írta alá azt az együttműködési megállapodást, amelyben vállalják a diákok pénzügyi és vállalkozói ismereteinek fejlesztését a 2026/2027-es tanévben megvalósuló PÉNZ7 témahét keretében.
2026. 11. 18. 03:00
Megosztás:

Megalakult az új szerb parlament

Megalakult kedden Belgrádban az új összetételű szerb parlament, miután az október 25-i előrehozott választásokon mandátumot szerzett képviselők igazolták megbízatásukat, majd letették az esküt.
2026. 11. 18. 02:30
Megosztás:

Új áramtarifa jön 2027-től: érdemes lesz váltani?

2027. január 1-jétől új lehetőség nyílik a háztartások villanyszámlájának csökkentésére: a dinamikus D áramtarifa a kedvezményes fogyasztási sáv felett a villamosenergia-piaci árakhoz igazítja az elszámolást. A megtakarítás azonban nem automatikus.
2026. 11. 18. 02:00
Megosztás:

Törvényi döntés! Nők 40 nyugdíj: megvan a negyven év, mégsem jár?

Évtizedek munkája, gyermeknevelés, beteg családtag ápolása – egy élet története, amelynek minden éve számít. A nyugdíjszabályok azonban nem minden időszakot vesznek figyelembe ugyanúgy (cikkünk végén oktatóvideót is talál a NŐK40 témában).
2026. 11. 18. 01:00
Megosztás:

Egyre több filmben és sorozatban kap szerepet a klímaváltozás

Nőtt a klímaváltozás okainak és hatásának megjelenítése a fősodorbeli filmekben és sorozatokban a USC Norman Lear Center kutatása szerint - számolt be róla kedden a Variety.com.
2026. 11. 18. 00:30
Megosztás:

Balogh Leventét nevezték ki a Kincsem Park élére

Balogh Leventét a Kincsem Park ügyvezető igazgatójának nevezték ki, feladata a park teljes működésének megújítása és irányítása - közölte Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium a Facebook-oldalán.
2026. 11. 18. 00:05
Megosztás:

Tíz év a tőzsdén, közel tízszeres EBITDA – jubilált a DH Group

A DH Group november 16-án jubileumi csengetéssel ünnepelte tízéves tőzsdei jelenlétét a Budapesti Értéktőzsdén. A 2016 óta a BÉT Prémium kategóriájában jegyzett társaság az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül: hazai ingatlanközvetítő vállalkozásból mára több európai országban jelen lévő, lakossági pénzügyi termékek közvetítésével és ingatlanközvetítéssel foglalkozó nemzetközi cégcsoporttá vált.
2026. 11. 17. 23:30
Megosztás:

Nyilvános vagyonnyilatkozatok az önkormányzatoknál – tájékoztató aloldalt indított az Integritás Hatóság

A hatályos jogszabályok szerint a polgármesterek, az alpolgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát az önkormányzat honlapján bárki számára elérhetővé kell tenni. Jelenleg az érintettek mintegy 90 százalékának nyilatkozata található meg az önkormányzati honlapokon – a jogkövetés elősegítése érdekében, a felmerülő kérdésekre reagálva az Integritás Hatóság új tájékoztató aloldalt indított a honlapján, amely közérthető információkkal és útmutatókkal segíti a vagyonnyilatkozatok kitöltését, közzétételét, ellenőrzését és javítását.
2026. 11. 17. 23:00
Megosztás: