Bank of England-főközgazdász: további jelentős monetáris lépések várhatók
Huw Pill egy glasgow-i üzleti fórumon felszólalva felidézte, hogy a Bank of England monetáris tanácsa az utóbbi hét kamatdöntő értekezlet mindegyikén emelte az irányadó kamatot. Hozzátette: tartja magát ahhoz a nemrégiben már hangoztatott véleményéhez, hogy a monetáris tanács november 3-i ülésén jelentős pénzügypolitikai válaszlépés valószínűsíthető az elmúlt hetek ugyancsak jelentős piaci kilengései nyomán.
A Bank of England főközgazdásza ugyanakkor úgy fogalmazott: a novemberi tanácsülés "még odébb van", és addig "sok minden történhet", tekintettel a piaci volatilitásra, valamint a geopolitikai és gazdasági bizonytalanságokra. A brit jegybank - az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság központi bankja - tavaly december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről. A legutóbbi, szeptember végén bejelentett hetedik kamatemelés óta a brit jegybanki alapkamat 2,25 százalék, a 2008-as globális pénzügyi válság előtti időszak óta a legmagasabb. A szigorítási ciklus fő hajtóereje eredetileg a négy évtizede nem tapasztalt ütemű, 10 százalék környékén járó infláció volt, de a tényezők közé azóta belépett a szintén évtizedek óta nem tapasztalt mértékű piaci volatilitás. Ennek elsődleges oka az, hogy a piaci szereplők nem látják biztosítottnak a brit kormány által nemrég bejelentett hatalmas, 45 milliárd font értékű kamatcsökkentési program finanszírozási hátterét.
A program bejelentése után mélységi rekordokra - egyes időszakokban az árfolyamparitás közelébe - zuhant a font árfolyama a dollárral szemben, az irányadó brit állampapírok hozama a 2008-as globális pénzügyi válság óta először 4 százalék fölé emelkedett és meghaladta a görög államadósság finanszírozási költségét, két globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings és a Fitch Ratings pedig egyaránt leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta a korábbi stabilról a brit államadós-osztályzatok kilátását.
A Bank of England a piaci felfordulás csitítása végett szeptember 28-án rendkívüli államkötvény-vásárlási intervenciót jelentett be, azzal az indokkal, hogy a brit pénzügyi eszközök - különösen a hosszú futamidejű brit államadósság-papírok - markánsan átárazódtak, és ha a piacok "rendellenes működése" folytatódik, az már érdemi kockázatot jelentene Nagy-Britannia pénzügyi stabilitására.
A brit jegybank e héten két újabb elemmel egészítette ki az intervenciót: először az egynapi aukciós limitet az addigi 5 milliárd fontról 10 milliárd fontra emelte, majd a fogyasztói inflációval indexált szuverén adósságeszközökre is kiterjesztette soron kívüli állampapír-vásárlásait. Ennek a programnak a határideje azonban pénteken lejár, és bár sok elemző a rendkívüli eszközvásárlási ciklus meghosszabbítását tartja szükségesnek, Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója szerdán leszögezte, hogy a program az eredetileg kijelölt határidővel véget ér. Bailey nyilatkozata után a tízéves futamú brit állampapír hozama 15 bázisponttal 4,59 százalékra emelkedett. Ez éves összevetésben 1,40 százalékpont körüli emelkedés.
