Bankokat, biztosítókat vár a Budapesti Értéktőzsdére az MNB
Kiemelték: a jegybanki szabályozás azon magyarországi hitelintézetekre, illetve biztosítókra vonatkozik, amelyek nem leányvállalatai más itthoni székhelyű pénzügyi intézménynek, illetve (viszont)biztosítónak. Az ajánlás szerint jó gyakorlat, ha a hazai bankokban, biztosítókban befolyást szerzők a felügyeleti engedélyezéssel egyidejűleg írásban vállalják, hogy az adott intézmény vagy anyavállalata legalább egy törzsrészvénysorozatát 24 hónapon belül bevezetik a BÉT-re.
A magyarországi bankok, biztosítók tőzsdére lépése tovább erősítené az átláthatóságot, ami hozzájárulna a betétesek és kisbefektetők még magasabb szintű védelméhez - vélekedett az MNB. A tőzsdei megjelenés ezen kívül eredményes működésre ösztönözné a vállalatokat - tette hozzá. A jegybank felhívta a figyelmet arra, hogy itthon - és Lengyelország kivételével szerte Közép-Európában - rendkívül alacsony még a bankok, biztosítók jelenléte a nemzeti tőzsdéken.
Az MNB szerint a társaságok tőzsdei megjelenésével tovább erősödne a magyar tőzsde szerepe és az alapkezelők, pénztárak, biztosítók számára nagyobb tér nyílna a BÉT-en lévő részvények vásárlására. Befolyásszerzésnek a tőke vagy szavazati jogok legalább 10 százalékának megszerzése, illetve a számottevő befolyás gyakorlásának lehetősége minősül, olyan intézetek esetében, amelyek piaci részesedése meghaladja az 5 százalékot.
Elvárás, hogy a befolyásszerzésnek nem minősülő tulajdonhányad megszerzésekor a befektetők a későbbiekben szintén támogassák a tőzsdei megjelenést, vagy ha az már megtörtént, a közkézhányad legalább 15 százalékra való növelését - olvasható a közleményben.