Bármikor beüthet a kritikus rendszerhiba a magyar cégeknél - mi lehet a kiút?
Van mit behoznia a magyar gazdaságnak a digitális gazdaság területén, ezen belül az informatikai ágazatban. Az uniós tagállamok digitális érettségét ismertető úgynevezett DESI mutató alapján Magyarország a 22. helyen áll a rangsorban 43,8 pontjával, ami bőven elmarad a 52,3 pontos uniós átlageredménytől. A részletes magyar eredmények szerint az információs és kommunikációs, azaz ikt-ágazatban foglalkoztatottak aránya 3,8 százalékos, ami szintén elmarad a 4,5 százalékos uniós átlagtól. Az informatikushiány pedig a teljes magyar gazdaság, emellett a nagy- és kisebb vállalatok fejlődését is gátolja. Annál is inkább, mert egyre bonyolultabbak és egyre nagyobb számban vannak jelen a cégeknél a szoftverek, vállalatirányítási rendszerek, amelyek egyfajta szürke eminenciásként biztosítják a működést és a növekedést. Ha azonban probléma van velük, lényegében azonnal leáll egy-egy vállalat.
A teljes körű szoftvermenedzsmenttel foglalkozó, számos hazai és nemzetközi nagyvállalattal együttműködő Neuron Software az EY tanácsadó céggel közösen készített kutatása arra kereste a választ, hogy mekkora a baj, és hol tartanak szoftverfronton a magyar vállalatok.
Ennyi menne szoftverfejlesztésre
A kutatás szerint a mikro- és kisvállalkozások jellemzően 10-50 millió forintos szoftverfejlesztési kiadással terveznek a következő egy évre. A közép- és nagyvállalkozásoknak azonban már közel az egynegyede, 24 százaléka, 250 millió forintot is meghaladó szoftverfejlesztési kiadásokkal számol. Összességében a közép- és nagyvállalatok jelentősen nagyobb mértékű szoftverfejlesztésre fordítandó kiadásokkal számolnak, mint a mikro- és kisvállalatok. A legnagyobb mértékű fejlesztések a pénzügyi szolgáltatók területén jelentkezhetnek (vagyonkezelés, banki és biztosítási tevékenységek). Ezt követi az IT-szektor, itt a válaszadók több mint egynegyede 250 millió forintot meghaladó ilyen jellegű kiadással tervez. A gép-és autóiparra, illetve a kis-és nagykereskedelemre a kis mértékű (1-10 millió forint közötti) szoftverfejlesztési kiadás lesz jellemző.
Jönnek-mennek a képzett szakemberek - mit látnak az igazgatók?
A megkérdezett vállalatok 30 százaléka egyébként vegyesen foglalkoztat belső és külső IT-szakembereket, az is jól látszik, hogy a kizárólag belső IT-csapattal rendelkező vállalkozások több mint egyharmada esetében a belső csapat kevesebb mint 5 főt számlál.
Bodrogközi László, Neuron Software alapítója, ügyvezetője elmondta: „Az eredményekből az is kiderült, hogy miközben hiány van képzett informatikai szakemberekből, egyre nagyobb a kereslet irántuk. A válaszadó vállalatok döntéshozóinak többsége a szakemberhiányt és a fluktuációt nevezte meg iparági problémaként.”
Mindemellett a vállaltvezetők versenyképes kompenzációs csomagot, komoly juttatásokat és mellékszolgáltatásokat nyújtanak belső IT-csapatuk részére, azok megtartására. Ugyanakkor a nagyobb méretű IT-csapatoknál jellemző a vándorlás, különösen igaz ez a kormányzati és közszféra mellett energetikai, gép- és autóipari ágazatban. „Ezekben a szektorokban a legnagyobb a kockázata annak, ha kiesik egy vagy néhány szakember a csapatból, akkor az üzletmenetre kritikus hatást gyakorló hibák és rendszerleállások léphetnek fel” - tette hozzá a szakember.
Házon belül vagy kívül?
Az látszik, hogy a felsővezetők 50 százaléka biztosan von be külső partnert a fejlesztési folyamataik támogatására. A kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy a megkérdezettek 30 százalék a hibrid működésben hisz, vagyis saját szakértői csapataikat külső szakértőkkel kiegészítve működnek. Ezzel a hibrid megoldással minimalizálhatók a vállalati rendszerek fejlesztésével, üzemeltetésével és mindennapi támogatásával járó kockázatok. Bodrogközi László szerint a világszerte sok cég indult a belső és külső szakértői csapatok optimális együttélésének irányába, aminek köszönhetően jól skálázhatóvá válhatnak a cégek motorját képző egyedi szoftverek mögött álló szakértői erőforrások.
Lehet-e biztosítást kötni a vállalati egyedi szoftverekre?
„A kutatás eredményeit összegezve számtalan megállapítás tehető a magyar vállalatok digitalizáltságával és IT-rezilienciájával kapcsolatban. Egy viszont biztos, aki a fejlesztési versenyben lemarad, az könnyedén úgy érezheti, hogy az üzleti gyorsítósávból is kimarad” – tette hozzá a szakember.
Teljesen mindegy, hogy a lemaradás oka a szakképzett munkaerő hiánya, vagy éppen fluktuációja, az sem számít, hogy a problémáknak technológiai, vagy pénzügyi okai vannak. A nap végén az üzleti versenyfutás, a vásárlók, az ügyfelek, a kollégák megnyerése, valamint megtartása, csak folyamatosan fejlődő és mindig stabilan működő rendszerekkel lehetséges.
„Ha egy vállalati rendszer leáll és ez üzleti károkat okoz, akkor nem fordulhatunk a biztosítóhoz, hogy térítse meg a kárunkat. Pontosan ezért kell kiemelt figyelmet fordítanunk a problémák megelőzésére, azaz a vállalati rendszereink “egészségének” megőrzésére. Ez a prevenciós stratégia végül is ugyanúgy működik, mint ahogy egy egészségbiztosítás. Ha rendszeresen kisebb összegeket áldozunk arra, hogy szűrővizsgálatokra járjunk, majd a felállított diagnózis szerinti előírásokat betartjuk, akkor elkerülhetők azok az egészségügyi krízishelyzetek, amelyek megoldása rendkívül költséges és a sikert senki sem garantálja” – mondta Bodrogközi László.
A Neuron által kifejlesztett Software Takeover módszertan és az erre épülő szolgáltatások segítségével minden egyes vállalatnak lehetősége van arra, hogy “megkösse ezt a biztosítást”, és jövőállóvá tegye a rendszereit, ezáltal a működését is.
