Beszámolóval késő cégek: bírság és adószám törlés is lehet a vége!
2022. 07. 06. 06:00
A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolót az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig (naptári évvel megegyező üzleti év esetén tárgyhót követő május 31-ig) letétbe helyezni. Amennyiben a Társaság esetében kötelező a könyvvizsgálat akkor a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést is letétbe kell helyezni. A beszámolót ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben) szükséges letétbe helyezni, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta –hívja fel a figyelmet Gulyás Gábor, az International Consulting Team Audit Kft. vezető könyvvizsgálója.
A fentieken túl az adózott eredmény felhasználására (az osztalék jóváhagyására) vonatkozó határozatot is letétbe kell helyezni. Előfordulhatnak a Társaságok életében olyan helyzetek, aminek okán a fordulónap és a letétbehelyezésre nyitva álló 5 hónap nem elegendő.
A KSH adati szerint 2021-es évben valamivel több mint 527 ezer társas vállalkozás működött Magyarországon. Ebből vélhetően a korábbi évek statisztikáiból kiindulva (jellemzőan Kft-k és Bt-k) több ezer olyan vállalkozás lehet, aki nem teljesítette a fent említett beszámoló letétbehelyezését és közzétételi kötelezettségét 2022.május 31-ig.
Milyen szankciók érhetik a mulasztó vállalkozásokat?
Amennyiben az Adóhatóság azt állapítja meg, hogy a Társaság megsértette a Beszámoló letétbe helyezési és közzétételi előírásait, úgy az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény szerint a következő módon jár el – figyelmeztet Gulyás Gábor, az International Consulting Team Audit Kft. vezető könyvvizsgálója:
- Az állami adó- és vámhatóság harmincnapos határidő tűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezen idő alatt a mulasztás szankció nélkül pótolható.
- Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az Adóhatóság harmincnapos határidő tűzésével kettőszázezer forint mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. A mulasztási bírság kiszabása során az Adóhatóság figyelembe veszi a Társaság adóhatósági minősítését. Például megbízható adózó esetén a mulasztási bírság felső határa az egyébként kiszabható mulasztási bírság felső határának 50%-a, azaz 100.000 Ft. Azonban kockázatos minősítésű adózónál az Adóhatóság a bírság kiszabását nem mellőzheti, a kiszabható legkisebb bírság összege a kiszabható bírság felső határának 30%-a, a rögzített bírságösszeg vagy bírságmérték esetén a bírság mértéke az egyébként irányadó bírság 130%, azaz 260 000 Ft.
- Ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az Adóhatóság az adózó adószámát hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.
Amennyiben az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségét az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válását megelőzően teljesíti, úgy az adószám nem kerül törlésre.
A letétbehelyezési és közzétételi határidők bemutatása Gulyás Gábor, vezető könyvvizsgáló szerint nem csak a fenti közvetlen szankciók elkerülése miatt fontos betartani, hanem azért is, mert a Társaságok így jelentős versenyhátrányban lehetnek a többi piaci szereplővel szemben. Ilyen negatív megkülönböztetés lehet például:
- Hátrányba kerülhetnek egy támogatás igénylése során,
- magasabb kockázati besorolásba kerülhetnek egy hitelkérelem során, vagy a hitelkérelemhez szükséges minősítés nem történik meg addig, amíg a Társaság nem pótolja a letétbehelyezési, közzétételi kötelezettségét.
Számos esetben előfordul, hogy a Társaságok ugyan letétbe helyezik és közzéteszik a beszámolójukat, de arról nincs tudomásuk, hogy egyébként könyvvizsgálatra kötelezettek lennének, és így könyvvizsgálói jelentés nélkül teljesítik a beszámoló letétbe helyezését, ami szintén gondot okozhat – hívja fel a figyelmet, az International Consulting Team Audit Kft. vezető könyvvizsgálója.
A figyelembe veendő törvények a következők:
- 2000. évi C. törvény a számvitelről
- 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
- 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
- 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
Te is 40 fokon mosod a ruhákat? Jó nagy butaságot csinálsz ezzel!
Sokan úgy gondolják, hogy a 40 °C-os mosás az arany középút: nem túl forró, nem túl hideg, „biztosan tisztít”. Csakhogy a tudományos vizsgálatok szerint ez a hőfok gyakran pont a legrosszabb kompromisszum: nem elég forró a kórokozók elpusztításához, de elég meleg ahhoz, hogy bizonyos baktériumok szaporodjanak, és hosszú távon károkat okozzon a ruhákban és a mosógépben is.
Szándéknyilatkozatot írt alá az evopro felvásárlásáról a Navigator Investment Nyrt.
Kölcsönös szándéknyilatkozatot írt alá a Navigator Investments Nyrt. az evopro systems engineering Kft. tulajdonosaival az ipari automatizálási és összeszerelési tevékenységet végző evopro üzletrészeinek megvásárlásáról - közölte a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Xtend kategóriájában jegyzett holding pénteken a tőzsde oldalán.
Emelkedik a Tesco dolgozók bére
Megállapodott a szakszervezetekkel a Tesco az idei bérekről, az áruházlánc átlagosan 7,2 százalékkal emeli a munkatársak bérét - tájékoztatott a vállalat, valamint a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és az Egyenlő.hu - a modern szakszervezet közös közleményben pénteken.
A VIBE Budapest kísérlet az étterem és az éjszakai szórakozás határán
A vendéglátásban ritkán jelenik meg olyan modell, amely tudatosan a megszokott kategóriák határán mozog. A VIBE Budapest egy olyan kísérletként indult, amely egy szervezeti és működési keretben kezeli az éttermi szolgáltatást és az esti szórakozást. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján ma már jól látható, milyen üzleti és működési tanulságokkal jár egy ilyen típusú megközelítés a hazai piacon.
Valami zavaros az étolaj piacán, a GVH vizsgálatot indított
Nagyobb mértékben drágult az étolaj Magyarországon, mint a környező országokban, ezért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatot indított. A GVH gyanúja szerint ágazati piaci jellemzők vezethettek ahhoz, hogy Magyarországon magasabb árszint alakult ki. A nemzeti versenyhatóság szorosan együttműködve a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) továbbra is minden rendelkezésére álló eszközével azon dolgozik, hogy megvédje a magyar fogyasztókat a versenyhiányból fakadó túlzó áremelésektől és a jogsértő gyakorlatoktól.
Tartalékból élni: a fiataloknál nagy a szórás, meddig elég a félretett pénz
A fiatalok átlagos nettó jövedelme havonta 252 ezer forint és 55 százalékuk rendelkezik valamilyen megtakarítással a K&H ifjúsági indexe szerint. A megtakarítók körében ugyanakkor a „meddig elég a tartalék” kérdésnél már nagy a szórás: 40 százalékuk legfeljebb egy hónapra, 26 százalékuk pedig maximum három hónapra elegendő pufferrel rendelkezik, míg 34 százalékuk legalább 6 hónapig meg tudna élni a felhalmozott összegből, ha nem lenne semmilyen bevétele.
Ráfizetés is lehet a korlátlan mobilnet
Egyre többen használnak korlátlan mobilszolgáltatásokat kínáló tarifacsomagot, de az érintett fogyasztók mintegy felének valamilyen fix adatkeretes előfizetés is elég lenne - állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmánya. A 2025-ben, több mint 1000 fő bevonásával készült online kutatás szerint a lakossági számlás mobilelőfizetők mintegy fele korlátlan belföldi hanghívást, egyharmaduk pedig korlátlan mobilnetet használ, sokan azonban nem mérik fel, valóban szükségük van-e limit nélküli adatcsomagra - közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága pénteken az MTI-vel.
Munkaerő-kölcsönzés 2026-ban: ami megmenti a céget, az el is buktathatja
A 2026 elején is alacsony, közel 4,4 százalékos munkanélküliségi ráta mellett számos ágazatban – különösen az építőiparban és az élelmiszer-feldolgozó szektorban – továbbra is súlyos munkaerőhiány tapasztalható. Egyre több vállalat fordul munkaerő-kölcsönzéshez és külföldi munkavállalók foglalkoztatásához, ám ezek a megoldások csak akkor jelentenek valódi segítséget, ha a cégek nem gyors tűzoltásként, hanem tudatosan felépített, adózásilag- és jogilag rendezett modellként alkalmazzák őket – figyelmeztet a Niveus.
Ennyi volt a bruttó átlagkereset novemberben
2025 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 756 400, a nettó átlagkereset 525 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,9, a nettó átlagkereset 10,2, a reálkereset pedig 6,2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Adventi ellenőrzések: tízből egy vállalkozás hibázott
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) revizorai tavaly decemberben mintegy 6 ezer kiemelt ellenőrzést végeztek az adventi vásárokon, piacokon, fenyőfaárusoknál, nagyobb bevásárlóközpontokban, illetve vendéglátóhelyeken. A vizsgálatok során minden tízediknél találtak valamilyen szabálytalanságot - jelentette be pénteken a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Csalók élnek vissza a Magyar Vöröskereszt nevével
A Magyar Vöröskereszt úgy értesült, hogy ismeretlen személyek jogtalanul használják a szervezet nevét. A csalók telefonon keresztül kérnek pénzbeli adományt a hívott féltől, miközben a Magyar Vöröskeresztre hivatkoznak - közölte a humanitárius szervezet pénteken az MTI-vel.
Csökken a foglalkoztatás, fogy a népesség
2025. decemberben 4 millió 624 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma a 15-74 év közötti munkaképes korú népesség körében, ami 2021 május óta nem látott alacsony érték. Egy hónap alatt 14 ezer fővel, míg egy év alatt 55 ezerrel csökkent a foglalkoztattak száma. A háromhavi adatok alapján sem javult a kép: 2025. október-december között a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 642 ezer fő volt, ami 2021 közepén látott alacsony szint.
A kiszámíthatatlanságot tartják a gazdaság egyik fő problémájának a kkv-k
A kkv szektor két éve tartós alkalmazkodási pályára állt, a kedvezőtlen makrofeltételek közepette a működőképesség fenntartására rendezkedtek be a vállalkozások, amelyek szerint a kiszámíthatatlanság vált az egyik legfőbb problémává saját vállalkozásuk üzletmenetét illetően – derül ki a VOSZ-tag kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét negyedévente mérő VOSZ Barométer friss kutatásából.
