Biztosított Magyarország energiaellátása
A miniszter az elmúlt egy év energiaügyi történéseit ismertetve kiemelte: a gázfogyasztásban az Európai Unó által elvárt 15 százaléknál nagyobb a magyarországi csökkenés, és az áram fogyasztása is visszaesett.
Lantos Csaba reálisnak nevezte, hogy Magyarország fenn tudja tartani a gazdasági növekedést, miközben a teljes energiafogyasztás csökken, ami hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásnak csökkentéséhez. Hozzátette azt is, hogy jelentős átrendeződésre lehet számítani, a fosszilis energiahordozókról egyre inkább átáll az ország a zöld energiaforrásokra.
A miniszter úgy fogalmazott: napenergia-forradalom zajlik Magyarországon, tavaly az összes új telepítés meghaladta az 1000 megawattot, idén pedig biztosan meghaladja az 1500 megawattot. Már elérte az 5500 megawattot a magyarországi napelemek beépített kapacitása, ebből 2200 megawattnyi háztartási és 3300 megawattnyi ipari méretű - ismertette.
Elmondta, hogy egyre több olyan nap van Magyarországon, amikor a napsütéses időszakokban az áramfogyasztás 90 százalékát napenergia biztosítja, a paksi atomerőmű termelésével együtt pedig jelentős időszakokban lehet teljesen karbonmentesen biztosítani az ország áramszükségletét.
A miniszter különösen fontosnak nevezte a megtermelt elektromos energia tárolását. Elmondta: a háztartásokat is erre szeretnék ösztönözni, ezért januárban új háztartási méretű napelemek és korszerű energiatároló egységek együttes telepítését támogató pályázatot írnak ki 75 milliárd forintos keretösszeggel.
Ipari vállalatok számára már megjelent a pályázat olyan energiatároló egységek telepítésére, amelyek segítenek az áramhálózat egyensúlyát fenntartani - hívta fel a figyelmet.
Hozzátette, hogy az áram tárolását célzó ipari kutatás-fejlesztési terület az egész világon az egyik fő irány, és ebben Magyarországnak részt kell vennie.
Lantos Csaba hangsúlyozta: a szuverenitás kulcskérdés az energetikában is, ki kell használni minden olyan lehetőséget, ami Magyarországon biztosítható. Példaként említette egyebek mellett a geotermia, illetve a gáz- és olajkitermelés erősítését, valamint a szélenergiát.
Az energiaügyi miniszter az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága előtti keddi meghallgatásán is rámutatott arra, hogy az 1990-es bázisévhez képest már 37 százalékkal csökkent Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ezért a Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgálata során 50 százalékra emelték a hazai kibocsátás-csökkentés 2030-ra kitűzött mértékét a korábban vállalt 40 százalék helyett.
Ismertette, hogy változik a szélerőművek telepítésének szabályozása, a jelenlegi 12 kilométeres védőtávolság például 700 méterre csökken a települések határától. Jelezte ugyanakkor, hogy nem szeretnének "szélkerék-erdőket". A miniszter szerint 1000-1500 megawattnyi szélenergia-kapacitás telepítése lehet racionális.
A víziközmű-ágazatról elmondta: januártól az egész országban egységessé válnak a vízdíjak a vállalkozásoknak és az intézményeknek, ebben eddig jelentős különbségek voltak az ország különböző területein.
A Mol MOHU által 35 évre elnyert hulladékkoncesszióval kapcsolatban egyebek mellett közölte: Magyarországon évente 20 millió tonna hulladék keletkezik, ebből 4,5 millió tonnát, tehát a negyedénél kevesebbet adtak koncesszióba. A vállalat feladata, hogy Magyarország meg tudjon felelni az uniós követelményeknek, ehhez saját forrásból kell jelentős beruházásokat elvégeznie, és jövő január 1-jétől például a visszaváltási rendszert működtetnie - jelezte Lantos Csaba.
