Boldog születésnapot, forint! Válogatott érdekességek a forint 76 évéből
A forint megnevezés nem az újkorból eredeztethető, hanem már az 1200-as években is használták. Igaz, ekkor még csak a Firenzében vert aranyérméket illeték forint megnevezéssel, mely az érmék hátlapján szereplő liliom, olaszul friorino d’oro, latinul florenus megnevezések módosított alakjából származik. Az első magyar arany forint kibocsátása az 1300-as évekre, Károly Róbert uralkodásához köthető. Reformjai révén fellendült a nemesfém bányászat az országban, ami lehetőséget adott egy nagy tisztaságú aranyérme kibocsátásához, amelynek értéke a firenzei aranyforinttal és velencei dukáttal vetekedett.
Az évszázadok során a magyar fizetőeszköz több alkalommal váltott formát, a ma használt forint 1946-ban a pengő helyét vette át újra és azóta is hivatalos valutánkként szolgál. Az elmúlt 76 év számos változást, megújulást és történelmi eseményt tartogatott a forint számára, melyek közül válogatott érdekességekkel készültünk az évforduló tiszteletére.
Fillérek közt is a legkisebb – a lyukas kétfilléres
A fillér ma is hivatalos váltópénz, a forint egy század része. Forgalomban ugyan ma már nincs, de a pénzügyi szektor még digitálisan nyilvántartja a tranzakciók során.
A fillér érmék közül igazi különlegesség a kétfilléres volt. Egyrészt ez volt a forint pénzrendszer legkisebb értékű címlete, másrészt egyedülálló formában, lyukas kivitelben készült. 1950-től évente több mint 24 millió darabot vertek belőle. Csökkenő példányszámban egészen 1992-ig állították elő, ekkor már csak tízezres darabszámban. Különleges kialakítása és alacsony értéke miatt másodlagosan csavaralátétként használták, vagy a svájci sapka „villámhárítójára” tűzték.
Lánchíd és Erzsébet híd az érméken
A Széchenyi Lánchidat az újkori magyar államiság egyik szimbólumaként tartják számom. Nem véletlen, hogy az 1992-1998 között vert ezüst 200 forintos előlapját és a ma is használatban lévő bimetál kétszázas érme hátoldalát díszíti. A Lánchídon kívül korábban még az Erzsébet híd szerepelt fizetőeszközön, az 1967-ben kibocsátott 50 filléres hátoldalán, valamint az úgy nevezett 500 forintos Ady bankjegyen kapott helyett.
Y2K pánik és a 20 000 Forintos bankjegy
Az ezredforduló előtti informatikai rendszerek az egyszerűség kedvéért az évszámoknak csak az utolsó két számjegyével operáltak. A probléma amiatt merült fel, hogy a fordulóval a rendszerek nem 2000-es éveket kezdték volna, hanem az 1900-as éveket listázták volna újra, ami a rendszerek összeomlásával fenyegetett. Ez az informatikai kihívás a kereskedelmi bankokat is érintette.
Az Y2K néven elhíresült események a forintra is hatással voltak, ugyanis csakúgy, mint a nemzetközi jegybankok, az MNB is tartott attól, hogy a lakosság pánikszerű készpénz felvételbe kezd, amit a kereskedelmi bankoknál rendelkezésre álló készpénz nem fog tudni fedezni. Ennek orvoslása érdekében a jegybank előre hozta a bevezetésre váró 20 000 forintos bankjegyek gyártását. 1999-ben a nagycímletű papírpénz már készen állt a lehetséges pánik kezelésére. Végül az átállás sikeresen megtörtént és az új bankjegyet sem volt szükséges használatba bocsájtani. Egy éves pihentetés után végül 2001-ben került bevezetésre a ma is használt legnagyobb címletű forint.
Egyedi emlék bankjegyek
Az ezredforduló hazánk számára más okból is jelentős volt, hiszen 2000-ben ünnepeltük a magyar államiság fennállásának ezeréves évfordulóját. Erre az alkalomra az MNB 2000. augusztus 20-án hozott forgalomba, a 2 000 forintos bankjegy mintájára, de egyedi elő és hátoldali képpel rendelkező emlékbankjegyet. Az előoldalán ovális alakú rozettában a szent koronát jelenítették meg, a hátlapot Benczúr Gyula „Vajk megkeresztelése” című festményének központi részlete díszítette.
A forint 76 éves történelmében még egy emlékbankjegy került forgalomba, ami nem más mint 2006-ban az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának emléket állító 500 forintos papírpénz. Előlapja változatlan formában került nyomtatásra, hátlapján az Országház és az épületet részben eltakaró lyukas közepű nemzeti lobogó kapott helyet.
Új bankjegy sorozat 2014-től
Mindössze nyolc évvel ezelőtt kezdődődött a forgalomban lévő bankjegyek fokozatos cserefolyamata. A kiskereskedelmi láncokban plakátok hirdették a régi címletek elfogadásának határidejét és a megmaradó bankjegyek beváltási lehetőségét. Először, 2014-ben a 10 000 forintos bankjegy került sorra, majd 2019-ig megtörtént minden címlet fokozatos cseréje. Az új fizetőeszközök az előzőek mintájára készültek, de modernebb biztonsági elemekkel és élénkebb színekben. A legmeghökkentőbb változás az 5 000 forintos bankjegyet érintette, hiszen a megszokott kékes színvilágát sárga váltotta fel. Az évek alatt már mindenki megszokhatta az új bankjegyeket és mára talán csak homályos emlékek maradtak fenn a régi papírpénzekről.
További érdekességek a Pénzmúzeumban
A fent említett és még sok más különleges érmék és bankjegyek sora tekinthető meg a budapesti Pénzmúzeum tárlatán, ezen felül számos további érdekfeszítő történet is megismerhető az intézményben. A kiállított numizmatikai gyűjtemény az ország második legnagyobbja, részeként számos ritkasággal, mint például az egyetlen példányban fennmaradt Székely Mózes ötszörös dukátja.
A teljeskörűen felújított Postapalota épületében, európai szinten is egyedülálló kialakítású múzeum kapott helyett. Az interaktív kiállítás során a látogatók megismerhetik a fizetőeszközök öt funkcióját és a numizmatika alapjait is elsajátíthatják. A tárlatbejárás végén lehetőség nyílik egy igazi aranyrúd megcsodálására, amit akár kezükbe is vehetnek a látogatók. A Pénzmúzeum kiállításán nem csak sok új ismerettel gazdagodhatunk, hanem remek szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget is nyújt az egész család számára. Nem is lehet alkalmasabb helyet találni a forint 76. születésnapjának ünneplésére.
