Budapest hiányzik a belföldi turizmus térképéről
Jobban meg kell mutatni Budapest értékeit, hogy a főváros vonzóbb lehessen a belföldi turisták számára is – ez az egyik tanulsága a BKIK Budapest nyitva áll a belföldi turizmus számára címmel megrendezett szakmai turisztikai konferenciájának. Fontos, hogy az egyre népszerűbb vidéki helyszínek mellett a főváros látványosságaival tovább bővüljön a belföldi utazók által megcélzott desztinációk köre: ebben pedig érdemes az elmúlt másfél évben erőteljes növekedést produkáló belföldi turizmus jó gyakorlatait is felhasználni. Az országos, vidéki turisztikai adatok ugyanis a Magyar Turisztikai Ügynökség előrejelzése szerint néhány éven belül megközelítik vagy elérik a 2019-es rekordév számait. Ezzel szemben a korábban javarészt a külföldi utazókra támaszkodó Budapest nehezebben áll talpra, melyet a résztvevők egybehangzó véleménye szerint a belföldi turizmus erősítésével kell támogatni.
„Az utazás elsősorban az érzelmekre, az élményekre épít. A célunk pedig az, hogy a vidéken élők ismerjék meg Budapestet, ezáltal a belföldi turizmus áramoljon a főváros felé is, hogy az itteni vendéglátás is talpra állhasson. Az élményalapúságot kell hatékonyan megragadnunk, ellesve az egyre népszerűbb vidéki desztinációk fortélyait, hogy a főváros kínálta élményekkel is bővíthessük a belföldi utazók számára kínált menüt. Mindezt célzott támogatási megoldásokkal, infrastruktúra fejlesztéssel, jó marketinggel, de mindenképpen üzleti alapon kell megtennünk. A tegnapi fórum után a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara küldetésének tekinti, hogy összefogja a turizmus szegmenseit és az elmúlt évi »Újra nyitva Budapest« programunkra, valamint az itt elhangzott javaslatokra is alapozva átfogó szakmai javaslatcsomagot állítson össze a főváros és a kormányzat számára” – mondta el a Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Turisztikai Kollégiumának elnöke, Horváth Vilmos turisztikai szakember a rendezvény nyitóelőadásában hangsúlyozta, hogy főváros megismertetését és az itt látható attrakciók újszerű bemutatását már iskoláskorban el kell kezdeni, a régről ismert szervezett kirándulások előmozdításával, ugyanis a jövő belföldi vendégei a mai gyerekek lesznek.
A BKIK turisztikai kerekasztalán részt vevő szakemberek többsége kiemelte a téma kapcsán újszerű vidék és Budapest közötti együttműködés fontosságát, valamint azt, hogy a turizmusban a két régió nem verseng, hanem kiegészíti egymást. Spányik Gábor, a Mahart Passnave vezérigazgatója szerint a turizmusban szemléletváltásra van szükség és a vendégeknek a Covidot követően nagy szükségük van pozitív hozzáállásra. Czinege Szilvia, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. részéről a főváros világszinten egyedi gyógyfürdői adottságait emelte ki, Csordás Imre, az Accent Hotels ügyvezetője pedig a SZÉP kártya jelenlegi, kibővített felhasználását terelné vissza a vendéglátásba.
Gerendai Károly turisztikai és vendéglátóipari szakember szerint egyre nagyobb szükség van a minőségi gasztronómiára való átállásra, ugyanakkor az ágazatnak üzleti alapon kell működnie. Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója az együttműködés és az integráció szerepét húzta alá. A jelenleginél lényegesen intenzívebb párbeszédet sürgetett Budapest és vidék között, valamint a világszínvonalú kulturális programkínálaton túl kiemelte a kommunikáció szerepét is a főváros értékeinek népszerűsítésében.
Szilvási Krisztina, a Hungexpo részéről arról beszélt, hogy a budapesti közlekedés a rendezvényekkel való harmonizációja is kulcsfontosságú abban, hogy az ide érkezők tovább maradhassanak a városban. Csanda Gergely, a Meex cégcsoporttól a vidéki és budapesti programok összehangolását, valamit a fiatalok és a gyerekek megszólítását hangsúlyozta. Békefi Anna, a Magyar Kongresszusi Iroda elnöke kiemelte, hogy Magyarország már jelenleg is a 12. a világ legnépszerűbb konferencia- és kongresszus helyszíneinek rangsorában. A BKIK képviseletében pedig Szatmáry-Jähl Angéla felhívta a figyelmet az idegenvezetők kiemelt szerepére a fővárosi turizmusban, valamint arra, hogy érdekeiket akár törvényi szabályozással is védeni kellene. Budai Erika, az Unlimited Travel Kft. ügyvezető-tulajdonosa a BKIK által elindított „Újra nyitva Budapest” program turisztikai projektjének eredményeit méltatta. A programban a turizmus és a vendéglátás területén működő önkéntes kamarai tagvállalkozásokkal együttműködve 50 fős kétnapos városnéző túrákat szerveztek a fővárosba mintegy 500 vidéki egészségügyi dolgozó számára a BKIK Szolidaritási Alapjának 25 millió forintos keretéből.
A budapesti kamara rendezvényének megnyitóján Csóti Annamária, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. turizmusfejlesztési és partnerségi divízióvezetője, Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai igazgatója és Horváth Vilmos, az MKIK Turisztikai Kollégium elnöke tartott előadást.
A BKIK korábban is több erőfeszítést tett a fővárosi vendéglátás és turizmus talpra állításáért. Így az elmúlt években több egyeztetést kezdeményezett a kormánnyal és a fővárossal, adóvégrehajtási moratóriumot kért a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő vállalkozásoknak, tagdíjmérséklési lehetőséggel támogatta tagjait és saját válságkezelő programot, valamint Szolidaritási Alapot indított.
