Covid előtti szintre csökkent a boltbezárások üteme

A kiskereskedelmi üzletek számára vonatkozó legfrissebb, 2024 második félévére vonatkozó adatok alapján a boltbezárások féléves üteme hirtelen a covid előtti években megszokott szintre csökkent: 1.217 üzlet zárt be, ami 1,3%-os csökkenést jelent (benzinkutak nélkül). 

Negatív csúcsnak 2023 első féléve számít az infláció okozta csökkenő kereslet és az ezzel egyidejűleg jelentkező megugró rezsiárak miatt. Ekkor 4.497 üzlet szűnt meg, onnan kezdve indult el egy lassú javulás, vagyis mérséklődött a bezáró üzletek száma.

Mivel tavaly az első félévben még sokkal magasabb volt a megszűnt boltok száma, így összességében a teljes tavalyi évre vonatkozó érték 4.714, ami az elmúlt 5 év második legmagasabb száma. Az eddigiekhez képest lényegesen alacsonyabb féléves adat az említett sokkok okozta felgyorsult koncentráció végét jelezheti, a féléves csökkenés visszatérhet 1-2% közé, de erről biztosat csak az idei adatok ismeretében lehet majd mondani.

Kiskereskedelmi üzletek számának változása

Forrás: KSH; MBH számítás
 
Az üzletek típusát tekintve az látszik, hogy a tavaly bezárt egységek több mint felét (52,7%) a könyv, számítástechnika és egyéb iparcikk, valamint a textil-, ruházati és lábbeli termék szaküzletek tették ki. A legnagyobb javulást az iparcikk jellegű vegyes üzletek mutatták, hiszen míg 2023-ban 29%-uk szűnt meg, addig tavaly mindössze másfél százalékuk.

Hasonló enyhülés látszik a zene-, videofelvételek szaküzleteknél is, ezek száma azonban igen alacsony (70), és az elmúlt másfél évtizedben csak minden harmadik tudott talpon maradni. Romlott a helyzet a zöldség-, gyümölcsszaküzletek esetében: a 2023-as 7%-os megszűnési ráta tavaly 10,3%-ra emelkedett. Esetükben a legnagyobb nehézséget továbbra is az árérzékeny fogyasztók megtartása jelentheti, akik a kedvezőbb árakat keresve a diszkontokat és szupermarketeket részesíthetik előnyben.

A szupermarketek és diszkontok térnyerése egyébként régóta jellemző jelenség a kiskereskedelmi ágazatban: 2005 óta az élelmiszer és nem élelmiszertermék jellegű üzletek összes alapterülete 1,3%-kal nőtt, vagyis lényegében változatlan maradt, míg ezzel párhuzamosan az üzletek száma 40,5%-kal csökkent, így az átlagos alapterület 70,7%-kal nőtt, vagyis az évek óta tartó koncentráció nyertesei a nagyobb alapterületű, jellemzően diszkont és szupermarket láncok.

A 2024-ben megszűnt üzletek megoszlása üzlettípus szerint

Forrás: KSH; MBH számítás
 

Bár az elmúlt 10 évben a humán- és az állatgyógyászati termékek üzletein kívül minden üzlettípus esetében csökkenő üzletszámról beszélhetünk, 2005-ig visszatekintve (a kiskereskedelmi üzletek számának maximumára) a nem élelmiszerüzletek közül jelentősen több telekommunikációs (+50%), takaró, szőnyeg, fal-, padlóburkoló- (+143,6%) és sportszer-szaküzlet (+40%) működik, míg az élelmiszer szaküzletek közül közel kétszer annyi a kenyér-, pékáru- és édességszaküzletek száma (+91,4%).

_{Megjegyzés: boltbezárások alatt a nyitások és zárások egyenlege értendő}

_{Az elemzés szerzője:
Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője}