Csak egyetlen szerb jelölt indul a vasárnapi észak-koszovói polgármester-választáson
Aleksandar Jablanovic azért lépett vissza, mert véleménye szerint nincsenek meg a megfelelő feltételek a választás megtartásához. Mint mondta, a belpolitikai és a helyi politikai helyzet egyáltalán nem alkalmas választások megrendezésére, de az is aggodalomra ad okot, hogy a voksolás konténerépületekben zajlik majd, amelyeket a koszovói albán rendőrség biztosít.
A Koszovói Választási Bizottság tájékoztatása szerint a jelöltállítás március 27-én lezárult, a szavazólapok már elkészültek, így azokon szerepelni fog a visszalépő jelölt neve is. Koszovó északi részén azért kell előrehozott önkormányzati választást tartani, mert az ott élő szerb kisebbség tagjai tavaly novemberben úgy döntöttek, kivonulnak a koszovói állam intézményeiből. Amiatt tiltakoztak, hogy a pristinai hatóságok elrendelték: a Szerbia által kiadott rendszámtáblákat koszovóiakra kell cserélni.
A szerbek közölték, hogy mindaddig nem térnek vissza az intézményekbe, amíg Koszovó nem teljesíti a 2013-ban brüsszeli közvetítéssel aláírt megállapodásban foglaltakat, valamint amíg nem alakítja meg a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. Ennek megalakításáról már az idén is egyeztetett a szerb államfő és a koszovói kormányfő, Brüsszel pedig azt várja, hogy ez mihamarabb megtörténjen, egyelőre azonban továbbra sem történt előrelépés. A választást a főként szerbek lakta koszovói Mitrovica északi részén, Zvecanban, Zubin Potokban és Leposavicban rendezik meg.
Az önkormányzati választást eredetileg decemberben tartották volna meg, akkor azonban a fennálló feszültségek miatt a nemzetközi közösség több képviselője is azt kérte Vjosa Osmani köztársasági elnöktől, hogy halassza el a voksolást. A nemzetközi közösség előre közölte, el fogja ismerni annak végeredményét. Ezt a bejelentést Belgrád máris bírálta, ugyanis a többségében szerbek lakta településeknek a jelöltlista alapján ezentúl albán vezetői lesznek.
Aleksandar Vucic szerb elnök szerint az április 23-ra tervezett szavazás semmiképpen sem zajlik majd demokratikus körülmények között. A négy szóban forgó észak-koszovói településen nagyon alacsony az albán lakosság aránya, és a várakozások szerint a részvételi arány is alacsony lesz, mégis érvényesnek és eredményesnek fogják minősíteni a voksolást. A szerb elnök szerint azért nem halasztják el ismét a voksolást, még ha nincsenek is meg a megfelelő körülmények, mert így május másodikán, amikor ismét tárgyalóasztalhoz ül Brüsszelben a szerb és a koszovói fél, Albin Kurti koszovói miniszterelnök azt mondhatja, nincsenek is szerb önkormányzatok Koszovóban, amelyek létre akarnák hozni a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét, hiszen minden településnek albán vezetése van.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amelyet Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, míg további körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein, szórványban.
