Csökkent a magyarok lakásfelújítási kedve
2022. 06. 24. 02:30
Csökkent a magyarok felújítási kedve idén: míg 2019-ben a lakosság 51 százaléka tervezett lakásfelújítást egy-két éven belül, most jóval kevesebb, 17 százalék azok aránya, akiknél ez a téma napirenden van - derült ki a Cofidis Hitel Monitor legfrissebb, reprezentatív kutatásából, amelyet csütörtökön küldtek el az MTI-nek.
A Cofidis Hitel Monitor idei 2. negyedéves felmérése szerint a legtipikusabb tervezett munkálat a festés, a mázolás és a tapétázás (59 százalék), valamint a fürdőszobafelújítás (28 százalék). A válaszadók 20 százaléka tervezi a fűtési rendszer cseréjét vagy kiegészítését az elkövetkező egy évben, a legtöbben modernebb, környezetbarátabb megoldást keresnek. A fűtéskorszerűsítésen gondolkodók 16 százalékát pedig az motiválja, hogy biztosabban hozzáférhető energiaforrásra váltson - közölték.
A kutatásban arra is kitértek, hogy az elmúlt két évben a saját vagy családjuk tulajdonában lévő lakásban élők 36 százaléka végzett valamilyen lakásfelújítási munkálatot.
A munkálatok átlagosan 2,4 millió forintba kerültek az elmúlt két évben. A legtöbb felújítás drágább lett, átlagosan 700 ezer forinttal került többe a tervezettnél. Jellemzően önerőből történtek a munkálatok: 73 százalék saját forrást, illetve megtakarítást is felhasznált, 11 százalék vett fel valamilyen pénzintézeti kölcsönt. Ehhez képest az idén felújításban gondolkodók kétharmada tervez meglévő, saját forrást is használni, 20 százalékuk pedig valamilyen pénzintézeti kölcsönt vesz igénybe.
A kutatás szerint a következő egy évben a magyarok 10 százaléka tervez hitelt felvenni, a legnépszerűbb hiteltípus a személyi kölcsön, az átlagos hitelösszeg 1,2 millió forint. A hitelt felvenni szándékozók 37 százaléka lakásfelújításra, korszerűsítésre költené a pénzt.
A Cofidis Hitel Monitor kutatást az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. készíti 500 fős mintán, online adatfelvétellel, évente négy alkalommal 2011 óta. Az adatok a 18-69 éves magyar internetező lakosságra reprezentatívak.
A TIM országos munkavédelmi kampányt indít
A munkavállalók és a munkáltatók munkaügyi szemléletformálásának érdekében országos kampány indul július elején - közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) Facebook-oldalán szombaton.
Rádiókat vizsgált az NMHH
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 127 rádióadó adatait vizsgálta meg legújabb kutatásában, hogy feltárja a tavalyi év legnépszerűbb előadóit és dalait. A vizsgált rádiók összesen 94 évnyi adást sugároztak 2021-ben, amelynek nagy részét az NMHH is rögzíti - közölte a hatóság szombaton az MTI-vel.
Emelkedtek az ingatlanárak a kiemelt üdülőövezetekben
A hazai kiemelt üdülőkörzetek lakóingatlan- és üdülőpiacain együttesen átlagosan 12 százalékkal emelkedtek a fajlagos árak tavaly az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a Takarék Indexből, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank kutatásából.
ÁSZ: Hányas osztályzat adható az oktatás minőségére?
Gyermekeink épülésének, fejlődésének biztosítása mindennapi feladatunk. Mesét mondunk, játszunk velük, és óvodába, iskolába kísérjük őket. A köznevelés felelős a gyermekek testi, lelki és értelmi fejlődésének lehető legmagasabb szintű kibontakoztatásáért. Ezért nem mindegy az oktatás minősége, amely közvetlen hatást gyakorol gyermekek és családok életére. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzésében értékelte az ENSZ 4. Fenntartható Fejlődési Célját, amely a minőségi oktatás és az élethosszig tartó tanulás biztosításáról szól. Az ÁSZ az elemzés keretében vizsgálta a nemzetközi, nemzeti és a programszintű indikátorok összhangját, ellenőrizhetőségét. Emellett bemutatja hazánk oktatás minőségének mérése és a lemorzsólódás területén elért eredményeit.
ÁSZ: A nemek közötti esélyegyenlőség valamennyiünk érdeke
Magyarország Alaptörvénye értelmében a nők és a férfiak egyenjogúak, a tanulás szabadsága pedig egyformán megilleti őket. Ugyanakkor tény, hogy a gimnáziumokban és a felsőoktatásban társadalmi arányuknál magasabb a nők részvétele, 54,5 százalék körüli, a pedagógusok körében pedig egyenesen 82 százalékos. Mindeközben, mint az ÁSZ kutatása rávilágít, a közvélekedés erősen megkülönbözteti a lányos és a fiús tulajdonságokat, készségeket. Az általános felfogás szerint nőies tulajdonság például az érzelmi, szociális érettség és a kézügyesség, míg a leginkább férfias tulajdonságok között tartják számon a technikai-műszaki érzéket és a logikát. Vajon milyen következményei vannak, ha ezek és társaik között felborul az egyensúly, és a fontosságban is más megítélés alá kerülnek? Az ÁSZ hazai és OECD statisztikai adatokat is vizsgáló elemzése ennek az ún. „Pink education" jelenségnek az okait, társadalmi, gazdasági következményeit kutatja.
Visszatért az utazási kedv, közel 250 ezer forintba kerülhet az idei nyaralás
Az egy évvel korábbinál jóval többen mennének nyaralni belföldre vagy külföldre az idén. Az idén közel 250 ezer forintot költenének a vakációra átlagosan a nyaralást tervezők - derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. Ez az összeg lényegében megegyezik a pandémia előtti szinttel. A vakációzók 55 százaléka 100-500 ezer forintos utazási költségvetéssel számol. Döntően a saját jövedelmükből finanszírozzák a nyaralást, a SZÉP Kártyára 28 százalékuk támaszkodik, a családtagoktól pedig 16 százalékuk kap erre a célra támogatást. A K&H összeállításából kiderül az is, hogy a tavalyi évben az egyéni utasbiztosításhoz köthető károkra - egyenként - átlagosan 90 ezer forintot fizetett. Nyaranta a társaság szerint az egyik leggyakoribb utasbiztosítási káresetek közé tartozik a leégéshez és a gyomorrontáshoz köthető orvosi ellátás. Az összeállítás szerint az utazók 21 százaléka köt külön utasbiztosítást, 24 százalékuk a bankkártyás megoldás mellé igényel kiegészítő biztosítást.
Jelentős fejlesztések a CE Glass csoportnál
A CE Glass csoport két ütemben 5400 négyzetméterrel bővítette üzemét Szeged határában, és csaknem megduplázta biztonságiüveg-gyártó kapacitását - tájékoztatta a cég az MTI-t.
Kiderült, hogy kit hallgattunk legtöbbet tavaly a rádióban - Nem meglepő...
Ha magnókazettákon tárolná a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a magyar rádiók 2021-es év adásának hanganyagát, akkor több mint 70 ezer kilométer hosszú kazettaszalagon férne csak el, ennyivel majdnem kétszer lehetne körbe tekerni a bolygónkat. Ekkora mennyiségű hanganyag feldolgozása alapján készült az NMHH kutatása, amelyből kiderült, hogy kik a legnépszerűbb előadók a magyar rádiók játszási listája alapján. Sőt, egy készülő elemzés arra is fényt derít, hogy egészen másokat hallgatunk a rádiókban, mint a zenei streaming szolgáltatók felületein.
Folytatódik a 4iG távközlési üzletágának stratégiai átalakítása
A hazai és a nemzetközi távközlési piacon is meghatározó portfólióval rendelkező 4iG csoport idén tavasszal megkezdte távközlési vállalatainak stratégiai átalakítását és a társaságok integrációját. A folyamat célja, hogy a vállalatok hatékonyabban használják ki a csoporton belüli együttműködési lehetőségeket, illetve az üzleti működés területein jelentkező szinergiákat. A telekommunikációs portfólió integrációs folyamatainak támogatására új csúcsvezetők érkeznek a telekommunikációs vállalatok élére. A 4iG Nyrt. távközlési divíziójának irányítását az Antenna Hungária Zrt. vezérigazgatójaként Király István veszi át július 1-től, akit a DIGI csoport élén ügyvezetőként Tábori Tamás vált. A 4iG nemzetközi távközlési portfóliójának irányítására új szervezeti egység jön létre tiranai központtal. A 4iG International vezetője Budafoki Róbert, aki az albán és a montenegrói leányvállalatok ügyvezetésért, és integrációs feladataiért felel. Az előzetes bejelentésnek megfelelően magyar távközlési infrastruktúra meghatározó szereplője, az Invitech ügyvezető igazgatója Bőthe Csaba lesz július 1-től, aki Gerald Grace-t váltja a társaságnál.
Guntram Würzberg veszi át az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatói feladatait, Kiss Attilát az E.ON SE alelnökévé nevezték ki
Július 1-től Guntram Würzberg váltja Kiss Attilát az E.ON Hungária Csoport élén. A szakember több mint 25 éve dolgozik a nemzetközi E.ON csoportnál, számos vezető pozíciót töltött be, legutóbb a cégcsoport legfelsőbb szintű jogi vezetőjeként dolgozott. Kiss Attila, az E.ON Hungária Csoport eddigi elnök-vezérigazgatója az anyavállalat felsővezetésében folytatja pályafutását az E.ON SE Vállalati Eszközmenedzsmentért (EAM) felelős alelnökeként.
