Digitalizáció, erőforrás és szakemberhiány: ezek a belső ellenőrzés legnagyobb kihívásai
A Deloitte és a Belső Ellenőrök Magyarországi Közhasznú Szervezete 2022-es felmérésben számos belső ellenőrzési vezető vett részt, akik 54%-a nem pénzügyi szektorban, míg 46%-a pénzügyi szektorban működő intézmény belső ellenőrzésének irányítását látja el.
A 2017-es felmérés során a megkérdezettek a legnagyobb kihívást az automatizált adatelemzési eljárások alkalmazásában, az IT szakismeretek általános hiányában és az azok elavultsága okozta nehézségekben, illetve a többi védelmi vonallal történő hatékony együttműködésben látták. Ezen felül a belső ellenőrzésnek nehézséget jelentett az elismertség hiánya és nem támogató szervezeti kultúra.
Ehhez képest 2022-ben ugyan még mindig az automatizált adatelemzési eljárások alkalmazása jelentette a legnagyobb nehézséget szakma számára, ugyanakkor az elismertség-elfogadás- és a támogató vállalati környezet hiánya, illetve az erőforráshiány, továbbá a tehetségek és a tapasztalt szakemberek bevonzása új elemként, illetve „előkelőbb” helyen szerepel az élbolyban. A változó szabályozási környezet vette át a negyedik helyet a listán, míg az IT szakismeret hiánya elveszítette korábbi képzeletbeli dobogós helyezését.
A Deloitte felmérése szerint az elmúlt években sem az átlagos létszámban, sem pedig a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokban nem volt tapasztalható jelentős változás. Tekintettel a szabályozási környezetek növekvő komplexitására, a szabályozói és management elvárások - különösen a pénzügyi szektorban tapasztalható növekedésére, ez a stagnálás nem fest könnyű helyzetet a belső ellenőrzési funkciók számára.
„Az elmúlt időszakban egyre nagyobb nehézség az elégséges emberi erőforrások folyamatos biztosítása, új kollegák felvétele és megtartása, különösen a specializált területeken. Emellett felmérésünk szerint a digitalizáció útján való elindulás problémája 2017 után idén továbbra is vezeti a rangsort a fő kihívások között” – mondta Szöllősi Zoltán, a Deloitte Kockázatkezelési üzletágának partnere.
Kiemelt figyelmet érdemel ezen kívül a szervezeti kultúrákhoz kapcsolódó elfogadottság kérdése, melyben sajnos nem látható jelentős elmozdulás az elmúlt években. Pozitív tapasztalat azonban, hogy a pandémia nem okozott jelentős fennakadásokat a belső ellenőrzés napi működésében és a feladatok teljesítésében – állapította meg a felmérés adatai alapján a Deloitte.
„Mivel a sikeresség egyik legfontosabb pillére a belső ellenőrzés elfogadottsága és értékteremtő képessége, ezért a hagyományos „revizori” megközelítés helyett támogató/tanácsadó kommunikációt érdemes folytatni, amelyen keresztül eredményesebb együttműködés alakítható ki. Kulcs jelentőségű továbbá a management támogatása. Ahol ez erős és a kommunikáció is tiszta, ott komoly problémák ritkán adódnak az elfogadottsággal” – mondta Emmert Norman, a Deloitte Audit & Assurance üzletágának Senior Managere.
A Deloitte 2017-es felmérése során megállapította, hogy a nem pénzügyi vállalatok belső ellenőrzési költségvetése jellemzően alacsonyabb volt, mint az erősebben szabályozott pénzügyi szektor szereplőié. Idén a válaszok szórása a korábbihoz hasonlóan alakult: mindkét szektorban a legjellemzőbb válasz „a kevesebb, mint 0,1%” arány volt, ugyanakkor a pénzügyi szektor válaszadói nagyobb számban jelöltek meg magasabb intervallumokat. Kevéssel több, mint tizedük „1%, vagy ennél magasabb” arányról számolt be, míg a nem pénzügyi szektorban ilyen magas értékről egyáltalán nem érkezett visszajelzés.
A belső ellenőrzésen dolgozók létszámának tekintetében mindkét szektorban a stagnálás volt jellemző. A pénzügyi szektor fele látja úgy, hogy a jelenlegi rendelkezésre álló állomány elegendő volt a 2021-es éves terv időben történő elvégzéséhez, míg a másik fele szerint a terv végrehajtása a jelenlegi létszám mellet nem volt sikeres. 18% nyilatkozta azt, hogy az éves terv kielégítő végrehajtása csupán külső erőforrás igénybevételével volt lehetséges. A nem pénzügyi vállalkozások közel kétharmada szerint sikeres volt a 2021-es éves terv végrehajtása a jelenlegi állománnyal is, azonban egyharmaduk számára ez nehézséget jelentett. A nem pénzügyi vállalatok esetében a válaszadók 5%-a jelezte, hogy az éves terv sikeres végrehajtása érdekében külső erőforrást vett igénybe.
A 2022-es évhez képest három évre visszatekintve a pénzügyi szektorban az éves belső ellenőrzési tervek végrehajtása az esetek kevéssel több, mint felében nem volt sikeres. Ez az arány a nem pénzügyi szektorban kétharmad-egyharmad arányban oszlott meg az időben és teljességében végrehajtott tervek javára. A szabadszavas válaszok alapján ennek mindkét szektorban számos oka volt, azonban az egyértelmű közös metszet a COVID vírus és az általa okozott, kialakult pandémiás helyzet volt.
A digitalizáció továbbra is számos kihívást tartogat, különösen a nem pénzügyi szektorban. Itt, a dedikált audit IT eszközök hiányának okaként a válaszadók legnagyobb számban azt jelölték meg, hogy a belső ellenőrzési osztály mérete nem indokolja azt, továbbá, hogy az automatizált felhasználáshoz nem megfelelő az adatminőség vagy a használt adatstruktúrák, ezért nem lehetne hatékonyan alkalmazni az adatelemzési eszközöket. Ez a gyakori válasz a nem pénzügyi szektorban kiegészült azzal, hogy a vállalat vezetése nem ismeri és/vagy nem támogatja az IT támogatott audit eszközök használatát.
„A legfőbb nehézség az elindulás, hiszen rendkívül sok lehetőség van már a piacon, ami pozitív, ugyanakkor zavart is kelthet a prioritások tisztán látásában. Érdemes néhány belátható, konkrét, megvalósítható célt meghatározni. Fontos látni, hogy nem feltétlenül szükséges 100 milliós nagyságrendű szoftverberuházásokban gondolkodni jelentős hatékonyság növekedés eléréséhez sem” – mondta Szöllősi Zoltán, a Deloitte Kockázatkezelési üzletágának partnere.
