Egy ideig biztosnak tűnik, hogy nem lesz további kamatcsökkentés idehaza

A forint árfolyama a kamatdöntés bejelentését követően is 407 körül mozog az euróval szemben. A sajtótájékoztatón elhangzottak nem erősítették érdemben a forintot, egy kisebb átmeneti leszúrást követően az EUR/HUF kurzus visszatért a kamatdöntés bejelentését megelőző szintre.

Kamatdöntést követő sajtótájékoztató

Virág Barnabás alelnök az ülést követő háttérbeszélgetésen elmondta, az elmúlt időszakban a kockázatvállalási környezetet meghatározó külső tényezők megváltoztak, a globális befektetői hangulat változékony, a geopolitikai eszkaláció veszélyére a piacok is reagáltak az elmúlt időszakban. Szeptember közepe óta dollár erősödést láthattunk, a fejlett piaci hosszú hozamok emelkedése folytatódott.

Az amerikai és európai régiók közötti kamatkülönbözet tovább nyílt. A külső kamatkörnyezet lassabban mérséklődhet a tengerentúlon. Afeltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés növeli a felfelé mutató inflációs kockázatokat, főként ott, ahol az import szerep jelentős.

Magyarország a feltörekvő országok körében ellenálló, a fundamentális tényezők erősek (a folyó fizetési mérleg többletet mutat, a költségvetési hiánycsökkentés folytatódik), a GDP-növekedés terén is javulás várható. A forint gyengülése mögötti tényezőket és a szektorok várakozásait kiemelten figyeli a jegybank. Az októberi várttól elmaradó inflációs adat rövid távon alacsonyabb infláció irányába mutat, de az árdinamika élénkülhet az év utolsó hónapjaiban.

Októberben az élelmiszerek és üzemanyagok gyorsuló árdinamikáját részben ellensúlyozta a piaci szolgáltatások mérséklődő áremelkedése (egyedi árcsökkenés a mobiltelefon és internetszolgáltatásoknál). A következő hónapokban érdemes figyelni a több szektorra is kiterjedő profit infláció alakulására is.

Az inflációs kilátások körültekintő értékelésére van szükség, az élelmiszerárak esetében kisebb áremelkedés látható. A költségvetés adóintézkedései és a gyengébb forint árfolyam inflációt emelő hatással bírnak, de az általános keresleti környezet dezinflációs hatású.

A harmadik negyedévben Európában mérsékelt ütemben folytatódott a gazdasági növekedés, miközben az Egyesült Államok gazdasága jó teljesítményt nyújtott. Itthon a GDP-visszaesés hátterében az ipar, építőipar és mezőgazdaság gyenge teljesítménye állt. A reálkeresetek nőttek, a hitelpiac élénkül, a lakosság óvatossági megfontolása oldódni látszik a fogyasztás terén. A munkaerőpiac feszessége is enyhült valamelyest. 

A hazai visszafogott növekedés mögött döntően a monetáris politika hatókörén kívüli tényezők állnak: visszaeső agrárium, gyenge (német) export és elmaradó beruházások.

Az alelnök kiemelte, a beérkező adatok alapján hónapról hónapra dönt az alapkamat mértékéről a Monetáris Tanács, az inflációs kilátásokat, országkockázati megítélést, pénzügyi piaci stabilitást szem előtt tartva. A jelenlegi környezetben továbbra is fegyelmezett, szigorú és türelmes monetáris politika indokolt. A gazdasági növekedés újbóli beindulásának alapja az inflációs cél fenntartható elérése, alacsony szinten stabilizálása. A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett.

A stabilitásorientált monetáris politikai megközelítés kiemelten fontos. A kamatcsökkentések további szüneteltetése is ezt támogatja. Virág Barnabás ismét kiemelte, akár huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat az alapkamat, relatív kamatfelárunk növekedését okozva. A pénzügyi stabilitás is fontos, az MNB kész a pénzügyi piaci folyamatokat simítani (pl. FX-swap tenderekkel) hogy a monetáris politika transzmissziója minden részpiacon effektív legyen.

Kamatkilátások

Az idei évben már nem számítunk az alapkamat módosítására. Az MNB tartotta azt az előretekintő iránymutatását, miszerint a következő üléseken adatvezérelten, ülésről ülésre fognak dönteni. Ugyanakkor az MNB alelnöke többször hangsúlyosan jelezte, hogy az inflációs cél elérése mellett a pénzpiaci stabilitás biztosítása kiemelt fontosságú. 

Ez megítélésünk szerint arra utal, hogy az MNB nem igazán tolerálna a mostaninál sokkal gyengébb forintot a következő hónapokban. A forint inflációemelő hatásáról is külön megemlékezett Virág Barnabás a döntést követő sajtótájékoztatón, ami ugyancsak ezt támasztja alá.

A vártnál gyengébb GDP adatok miatt azonban az vélelmezhető, hogy a gazdaság ciklikus pozíciója még erőteljesebben dezinflációs hatásúvá válhatott. Ezt az MNB is kiemelte a döntést követő prezentációjában. Eközben a forint további jelentős gyengülése fundamentális oldalról kevésbé valószínű: a folyó fizetési mérleg jelentős többlete például nem igazán támasztaná alá a forint folytatódó gyengülését.

Az amerikai dollár erősödése persze nem tesz jót a feltörekvő piaci devizáknak. Ugyanakkor a dollár már az amerikai elnökválasztás előtti hetekben is sokat erősödött, és bár Donald Trump győzelmével valóban megnőtt a magasabb tengerentúli kamatpálya valószínűsége, de az eléggé bizonytalan, hogy az elnök a belengetett intézkedések közül mit fog megvalósítani. Így a dollár piacán a potenciális intézkedések jelentős része már beárazódhatott. 

Itthon az infláció 2025 túlnyomó részében a toleranciasávban maradhat, amely teret enged a jövő évi kamatcsökkentéseknek. Ezt támogathatja az is, hogy a Fed várhatóan tovább fogja csökkenteni jövőre a kamatokat. Így 2025 tavaszától óvatosan újra indulhat a kamatok mérséklése idehaza: jövő év végére 5,75%-os alapkamatot várunk.