Egyhetes munkaszünet bevezetését kezdeményezte az orosz kormány

Golikova a járvány elleni küzdelem koordinációs tanácsának elnökségi ülésén indítványozta, hogy azoknak a régióknak, ahol a legsúlyosabb a járványhelyzet, már október 23-tól tegyék lehetővé a munkaszünet bevezetését. Idén korábban május 1. és 10. között rendeltek el hasonló kényszerszabadságot Oroszországban.
        
A miniszterelnök-helyettes javasolta továbbá, hogy egyes, a munkaszünet után, november 7-én újranyitó objektumokba csakis az oltottságot, vagy a fertőzésből történt felgyógyulást igazoló QR-kóddal, továbbá negatív PCR-teszttel vagy az oltás alóli felmentés igazolásával lehessen belépni. Azt tanácsolta a be nem oltott, nem dolgozó nyugdíjasoknak, hogy vonuljanak önkéntes karanténba. A munkaadóknak azt javasolta: a nem oltakozott, 60 évesnél idősebb alkalmazottaikat legalább négy hétre irányítsák át távmunkára, hogy alkalmat nyújtsanak számukra a védőoltás beadatására. Indítványozta azt is, hogy a dolgozók kapjanak két pótlólagos szabadnapot a vakcinációra.
        
A Golikova által javasolt "kényszerintézkedéseket" Mihail Misusztyin miniszterelnök a támogatásáról biztosította. Közölte, hogy szerdán Vlagyimir Putyin elnök elé fogják terjeszteni őket. "Kritikus fontosságúnak" nevezte az oltási kampány ütemének felgyorsítását. Anna Popova orosz tisztifőorvos, a fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) vezetője azt mondta, hogy az esetszám az ország 85 régiója közül 79-ben növekszik. Mihail Murasko egészségügyi miniszter hangsúlyozta a kórházak tehermentesítésének szükségességét, és közölte, hogy a kórházakban jelenleg 255 ezer beteget ápolnak. A tárcavezető szerint az országban összesen 274 ezer olyan kórházi ágy áll rendelkezésre, amely új koronavírusos fertőzöttek ellátására alkalmas. Murasko Tatárföldet, Baskírföldet, Udmurtföldet, a Perm területet, valamint Orenburg, Ivanovo és Tyumen megyét nevezte meg a legsúlyosabb helyzetben lévő régióként.
    
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester bejelentette, hogy a főváros azon 60 év feletti és krónikus beteg lakosainak, akik még nem kapták meg a védőoltást vagy nem estek át az elmúlt fél év alatt az új típusú koronavírus okozta Covid-19-en, október 25-től február 25-ig a lakhelyükön vagy a kertes házukban kell tartózkodniuk. A sétát és a szabad levegőn  sportolást nem korlátozzák a számukra. Ugyanerre az időszakra a moszkvai munkaadóknak távmunkára kell átirányítaniuk alkalmazottjaik legkevesebb 30 százalékát és a 60 év feletti összes dolgozójukat. A rendelet nem vonatkozik az oltottakra és az új koronavírusos fertőzésből korábban felépült betegekre, valamint az egészségügy, a hadiipar, az űripar, a nukleáris energetika és más stratégiai ágazatok munkatársaira. A szolgáltató szférában az alkalmazottak átoltottságának december 1-ig el kell érnie a 80 százalékot.  
    
Szobjanyin ismételten külön felkérte "a nagymamákat és a nagypapákat", hogy adassák be maguknak a vakcinát. Elmondta, hogy a lélegeztetőgépen kezelt betegek 80, és a Covid-19 következtében elhunytak 86 százaléka időskorú ember.
    
Az RBK című gazdasági lap úgy értesült: a moszkvai városvezetés fontolóra vette, hogy oltottsági QR-kódhoz kösse a belépést a tömegesen látogatott létesítményekbe.  
    
A TASZSZ hírügynökség szerint egyébként Oroszország 85 régiója közül már csak négyben - a Sztavropoli területen, a Nyenyec Autonóm Körzetben,  valamint Ingusföldön és Kalmükföldön - nem rendeltek még el koronavírus  elleni kötelező védőoltást a sok személyes kontaktust igénylő foglalkoztatási kategóriákban. Múlt héten még kilenc ilyen közigazgatási egység volt. 32 régióban, köztük Moszkvában, Moszkva megyében, Szahalin és Tyumeny megyében már bevezették a foglalkoztatás szerinti kötelező védőoltást, de a QR-kódot még nem, vagy csak ajánlott jelleggel.
    
A Komszomolszkaja Pravda című lap által elvégeztetett közvélemény-kutatás szerint egyébként az oroszok 79 százaléka elégtelennek ítéli meg az országban bevezetett járványellenes intézkedéseket. 34,5 százalékuk szükségesnek tartaná a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételét, mert megítélésük szerint ez az egyetlen módja a járvány megelőzésének. A megkérdezettek 30,7 százaléka az olyan szigorítások bevezetését tartaná üdvösnek, mint a határok lezárása vagy a teljeskörű karantén. A megkérdezettek 13,4 százaléka pedig úgy vélekedett, hogy jobban kellene ösztönözni az oltakozást.
    
A felmérést a közösségi médiában, ötezer ember bevonásával végeztette el a szerkesztőség.
    
Az új koronavírusos fertőzés következtében az elmúlt egy nap alatt 1015-an vesztették életüket, ezzel az áldozatok száma immár 225 325-re emelkedett az orosz operatív törzs keddi adatai szerint. A nem véglegesített halálozási ráta 2,79 százalék. Az igazolt fertőzöttek száma 33 740-nel 8 060 752-re emelkedett. Az esetszámok napi növekménye 0,42 százalék, a tünetmentes esetek aránya 7,4 százalék. A felépültek száma 23 426-tal 7 040 481-re nőtt. Az országban 794 946 aktív esetet tartanak számon.
        
Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 201,6 millió, az elmúlt napon pedig 408 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával jelenleg 1 706 328 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.