Hetven éve lépett trónra a brit uralkodó
Ő a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmost 1066 karácsonyán királlyá koronázták a londoni Westminster-apátságban, de a 96. életévéhen járó királynő egyik elődjének sem adatott meg ilyen hosszú élet és ennyi idő az angol trónon.
Az uralkodás nagy-britanniai hosszúsági rekordját II. Erzsébet királynő már 2015. szeptember 9-én megdöntötte. Ezt a rekordot addig a napig üknagymamája, az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynő tartotta 63 évvel, hét hónappal és három nappal. II. Erzsébet édesapja, VI. György király nem - és így idősebb leánya sem - volt egyenes ágon trónvárományos, mindketten György bátyja, VIII. Eduárd "jóvoltából" kerültek a brit trónra. Eduárd ugyanis a korona helyett egy elvált amerikai hölgy, Wallis Simpson kegyeit részesítette előnyben, és 1936. december 10-én, alig 327 napi uralkodás után, a koronázást meg sem várva átadta helyét öccsének, Albert yorki hercegnek, aki csak uralkodói névként választotta a György nevet.
A magának való, zárkózott, beszédhibákkal küszködő, uralkodói szerepre egyáltalán nem törő új királyban valójában felesége, Erzsébet anyakirálynő tartotta a lelket, amíg lehetett. Nem sokáig lehetett: György király - bár népe nemzeti hősként tisztelte - a rároskadt felelősség, és főképp a háborús évek megpróbáltatásainak súlya alatt korán összeroppant, és 1952. február 6-án, alig 57 esztendősen elhunyt, a fiatal Erzsébetre hagyva az akkor még mindig világháborús sebeit gyógyítgató, súlyos áruhiány és kiterjedt jegyrendszer szorításában élő Egyesült Királyság trónját.
Erzsébet hercegnőt Kenyában érte atyja halálhíre. Amikor egy héttel korábban férje, Fülöp edinburghi herceg kíséretében elindult Afrikába, ő is és az udvari illetékesek is sejtették, hogy nem látja többet nagybeteg édesapját. Poggyászában e meggondolásból fekete gyászruha is volt, valamint egy dosszié, amely trónra lépésének hivatalos írott deklarációját tartalmazta.
II. Erzsébet királynő első miniszterelnöke az eddigi tizennégy közül Winston Churchill, a világháborús győző volt. A Kremlben és a Fehér Házban is még azok a vezetők ültek - Moszkvában Sztálin, Washingtonban Harry Truman -, akik közvetlenül részesei voltak a második világháborúnak. Az utóbbi negyedszázad öt brit miniszterelnöke közül négy - Tony Blair, David Cameron, Theresa May és a jelenlegi kormányfő, Boris Johnson - már II. Erzsébet királynő trónra lépése után született, és a Blairt követő Gordon Brown is csecsemő volt még, amikor Erzsébetet a sors nem egészen 26 évesen, édesapja halálának pillanatában a trónra emelte. Uralkodásának eddigi hét évtizedében felépült, majd egy nemzedéknyi idő elteltével leomlott a berlini fal, és először látogattak űrhajósok a Holdra.
Ő volt az első brit uralkodó, akinek koronázását élő televíziós közvetítésben láthatták az alattvalók - legalábbis abban a 1,5 millió brit háztartásban, ahol akkoriban már volt televízió. II. Erzsébet királynő uralkodásának eddigi hét évtizede nem volt mentes családi megpróbáltatásoktól és tragédiáktól sem. "Annus horribilis" - borzalmas év, mondta ki például 1992-re, könnyek között, az azóta szállóigévé vált minősítést.
Akkor vált nyilvánvalóvá ugyanis, hogy legidősebb fia, Károly trónörökös és Diana hercegnő egészen addig tündérmesének beállított házassága romba dőlt; különköltözésüket John Major miniszterelnök jelentette be az alsóházban.
Akkor vált el a királynő leánya, Anna hercegnő, abban az évben járták be a világsajtót a másodszülött fiú, András yorki herceg feleségéről, Sarah Fergusonról egy idegen férfi intim társaságában készült, súlyosan kompromittáló fotók, és akkor emésztették el a lángok a legősibb uralkodói rezidencia, a windsori kastély jelentős részét.
Az igazi "annus horribilis" azonban 1997 volt, Diana hercegnő - Károly trónörökös felesége - világszerte sokkot okozó párizsi autókatasztrófájának éve. Az udvari krónikások jórészt egyetértenek abban, hogy Diana halála és az azt megelőző kölcsönös házasságtörési, majd válási botránysorozat az utóbbi évszázad legnagyobb megrázkódtatása volt a brit monarchia életében, talán nagyobb, mint VIII. Eduárd lemondásának világraszóló botránya. A családi veszteségekből az utóbbi egy évre is jutott: tavaly áprilisban, századik születésnapja előtt két hónappal elhunyt a királynő férje, Fülöp edinburghi herceg.
II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg több mint 73 évig élt házasságban, és ez is rekord az angol-brit monarchia történetében. Mindez azt is jelenti, hogy a mostani platinajubileumi dátum lesz a trónra lépés első olyan évfordulója, amelyet az uralkodó férje nélkül tölt. Az egész évesre tervezett nagyszabású platinajubileumi ünnepségsorozatot beárnyékolja a másodszülött fiú szexbotránya is: a 62 éves András yorki hercegre polgári per vár az Egyesült Államokban, miután egy amerikai nő szexuális támadás vádjával keresetet nyújtott be ellene.
Andrástól a minap megvonták a brit királyi családban betöltött pozíciójából, illetve katonai múltjából eredő összes titulusát, így az ősszel esedékes perben magánemberként védekezik a vád ellen. A vasárnapi évforduló ettől függetlenül is várhatóan csendben telik majd, mivel a királynő közismerten nem tartja illőnek, hogy édesapja halálának évfordulóján az ország az ő trónra lépésének évfordulóját ünnepelje.
