Egyre több ügy kerül a bíróságoktól a közjegyzőkhöz Európában
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara (PPKE-JÁK) és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) közös konferenciáján hét európai ország közjegyzői rendszereinek képviselői, valamint kutatók és jogi szakemberek osztották meg tapasztalataikat a közjegyzőség jelenéről, jövőjéről és európai szerepéről.
A közjegyzői hivatást az Európai Unióban mindenütt a magas szakmai presztízs, a függetlenség, a pártatlanság, a professzionalizmus és a megbízhatóság jellemzi – emlékeztetett köszöntőjében Erdődy János, a PPKE-JÁK dékánhelyettese. Hangsúlyozta, hogy a közjegyzők munkája nemcsak a polgárok, hanem az állam és a jogállami működés érdekeit is szolgálja.
Tehermentesítik a bíróságokat, gyorsítják a jogszolgáltatást a közjegyzők
A közjegyzőség jövőjéről szóló tervek tétje, hogy az emberek milyen gyorsan, milyen áron és milyen földrajzi közelségben férnek hozzá a jogi szolgáltatásokhoz – hangsúlyozta Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Az elmúlt évtizedekben sok uniós országban egyre több, korábban bírósági hatáskörbe tartozó, nem vitatott ügyet bíztak közjegyzőkre. Ennek észszerű oka, hogy ahol nincs valódi vita vagy a cél a jogvita megelőzése, ott a közjegyző pártatlan, közhiteles és magas szakmai színvonalú eljárása gyors és költséghatékony megoldást kínál. Eközben lehetővé teszi, hogy a bíróságok azokra az ügyekre összpontosítsanak, amelyekben tényleges ítélkezésre, bizonyításra és a jogvita eldöntésére van szükség. A közjegyzői eljárások költségei ráadásul nem az államot, azaz az adófizetők közösségét terhelik, hanem közvetlenül azt, akinek az érdekében az eljárás folyik, ami igazságosabb és hosszú távon fenntarthatóbb működési modellt jelent.
Tóth Ádám arra figyelmeztetett, hogy a hagyatéki eljárások és a fizetési meghagyásos eljárások bíróságokra telepítése rontaná a jogszolgáltatás hozzáférhetőségét és hatékonyságát: a bíróságokra olyan jelentős ügyteher kerülne, amelynek fogadására sem megfelelő személyi, sem technikai kapacitás nem áll rendelkezésre. Ez hosszabb ügyintézési időt eredményezhet az örökösök és a hitelezők számára, miközben jelenleg az érintett ügyfelek által viselt eljárási költségek részben vagy egészben az államra, közvetve pedig az adófizetőkre hárulnak: egy jól működő, a polgárok által elismert rendszer lebontása az emberek, a gazdaság és a jogállam érdekeit sértené. A MOKK elnöke hangsúlyozta, hogy a közjegyzőség továbbra is kész az együttműködésre, a szakmai párbeszédre.
Hatékonyabb, gyorsabb, könnyebben hozzáférhető
Jogilag és gazdaságilag is indokolt a közjegyzők bevonása a nem vitás ügyek intézésébe – ismertette egy 22 európai országban most zajló vizsgálat első tapasztalatait Helmut Berrer, a bécsi Economica Gazdaságkutató Intézet igazgatósági tagja, a Justice without Litigation (JuWiLi) nemzetközi kutatási program „Economic” tudományos csoportjának vezetője. Az eredmények szerint a közjegyző által szolgáltatott ügyekben továbbra is biztosítható az eljárások minősége és jogbiztonsága, miközben javul a hatékonyság, rövidül az ügyintézési idő, és az állampolgárok számára a szolgáltatás területileg is könnyebben hozzáférhetővé válik.
A vizsgálat rámutatott, hogy az európai tendencia egyértelműen azt mutatja, egyre erősödik a bíróságokon kívüli jogszolgáltatás. Az elmúlt évtizedben több ország is a közjegyzőkhöz telepített olyan feladatokat, amelyek nem igényelnek bírói mérlegelést vagy érdemi döntést a jogvitában. Így csökken az ügyhátralék a bíróságokon, miközben a közjegyzőknél nem gyűlnek fel az ügyek, mert évről évre annyi ügyet tudnak lezárni, mint amennyi érkezik. A kutatás azt is megmutatta, hogy a magyar közjegyzőség költséghatékony: az egy főre jutó éves jogi kiadás 208 euró, ami mintegy 30 százalékkal alacsonyabb az európai átlagnál, miközben a magyar közjegyzői rendszer jelentős mennyiségű ügyet kezel gyorsan és digitálisan.
A konferencián szóba került a fizetési meghagyásos eljárás, amely Magyarországon egy 2009-es törvény alapján került a bíróságoktól a közjegyzők hatáskörébe, hogy gyorsítsák a gazdaság működése szempontjából elengedhetetlen követelésérvényesítést. Harsági Viktória tanszékvezető egyetemi tanár kiemelte: évente mintegy 400–500 ezer fizetési meghagyás indul, az ügyek jelentős részét egy–három hónap alatt lezárják. Az alacsonyabb értékű, 3 millió forint alatti követeléseknél különösen jól érvényesül a rendszer szűrőfunkciója: az ellentmondási arány 5-6 százalék körül van, azaz 94 százalékban nem vitatják a követelést az adósok. Ez azt mutatja, hogy a közjegyzői eljárás hatékonyan választja el a tényleges jogvitákat azoktól az ügyektől, amelyeknél nincs vita, csupán a teljesítés maradt el.
A bíró ott nélkülözhetetlen, ahol ítélkezni kell, a közjegyzőnek pedig ott van kiemelt szerepe, ahol a jogbiztonság megteremtése, a megelőző jogvédelem, a konszenzusos ügyek lezárása vagy a közhiteles nyilvántartások működtetése a feladat – mondta előadásában Mányoki Ádám közjegyző. A modern, digitalizált igazságszolgáltatásban a közjegyzőség ezért nem a probléma része, hanem a megoldás egyik fontos szereplője.
A konferencián a német, a spanyol, az osztrák, a szlovák, a szerb, a romániai és a magyar közjegyzőség szerepéről, működéséről és felépítéséről is beszámolt egy-egy, az adott országban működő közjegyző.
