Első az élelmiszer-biztonság!

Nagy István szerint az európai gazdatüntetések oka, hogy az európai uniós agrárpolitikát még sosem hatották át olyan mértékben a "szélsőséges zöld ideológiák", mint most, a brüsszeli döntéshozók pedig nem értik meg, hogy az agrárium az európai gazdaság fontos eleme.

Az eddigi irányvonal véleménye szerint azért sem folytatható, mert az ukrán mezőgazdasági termékek ellenőrizetlen beengedése szintén beláthatatlan gazdasági és társadalmi következményekkel fenyeget. Úgy tűnik, Brüsszel nem akar közös megoldást, és nem segít a kelet-európai gazdáknak, pedig a termelési feltételek nem azonosak az unióban és Ukrajnában. Az igazságtalan verseny hatásaival előbb-utóbb minden tagállam szembesülni fog, ezért el kell érni, hogy az uniós döntéshozók ne az EU-n kívüli gazdák, hanem az itt élők és dolgozók érdekeit képviseljék - szögezte le az agrárminiszter.

Nagy István hangsúlyozta, hogy Magyarországon már 2010-ben elkezdődött a vidékellenes politika felszámolása, a kormány visszafordította a munkanélküliség terjedését, megakadályozta, hogy a termőföld idegen kézre kerüljön, az élelmiszeripar leépüljön. A magyar mezőgazdaság termelékenysége és beruházási hajlandósága lényegesen javult, hatékonysága uniós összevetésben is nagyot lépett előre. A továbbiakban a termelési szerkezet átalakítása, az agrár- és élelmiszeripari beruházások ösztönzése, a gazdák likviditási helyzetének erősítése lesz a legfontosabb feladat, ehhez viszont a lehető leghatékonyabban kell felhasználni a fejlesztési forrásokat.

A miniszter megjegyezte, hogy tavaly több mint 1300 milliárd forintot fizettek ki agrártámogatásként, az idén pedig 2900 milliárd forint vidékfejlesztési forrás kifizetése kezdődik el. A pályázati menetrend optimális tervezhetőséget tesz lehetővé, a támogatásokhoz szükséges keret a magyar költségvetésben rendelkezésre áll. Hozzátette, Magyarország őszi uniós elnöksége során a tagállamok felülvizsgálhatják az EU válságkezelő piackezelési intézkedéseit is.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda képviseletében Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a júniusi EP-választás lehetőséget ad az európai szintű változtatásra, amit nem szabad kihagyni, mert Brüsszel az agrárügyeket ugyanúgy elrontotta, mint korábban a migrációt vagy az ukrán háború miatt kialakult helyzetet. A gazdák számíthatnak a kormányra, a baloldal viszont nem a magyar érdekeket fogja képviselni Brüsszelben - tette hozzá.

Tájékoztatása szerint a héten kezdődő országjáráson bemutatják a vidéken élőknek az Agrárminisztérium (AM), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetsége (Magosz) közös kiadványát, amely az agráriumban elért eredményeket és a legújabb kihívásokat foglalja össze. A kormány minden visszajelzést komolyan vesz, a jövőben is folyamatos párbeszédre törekszik a gazdaszervezetekkel - mondta.

Süle Katalin, a NAK általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke az élelmiszer-termelés és -feldolgozás hatékonyságát várja a pályázati lehetőségektől. Elmondása szerint a magyar mezőgazdaság nehéz éveken van túl, de a gazdák jelentős támogatást kaptak ahhoz, hogy alkalmazkodhassanak az új feltételekhez, és felkészüljenek az újabb változásokra. Az agrárkamara törekedett arra is, hogy segítsen eligazodni az agrárinnovációk és technológiai fejlesztések világában, a február közepén kezdődő fórumsorozatán pedig mintegy 70 helyszínen a mostantól igényelhető támogatásokat mutatják be.

Miközben az EU agrárpolitikája zsákutcába jutott, Brüsszel zöld feltételei pedig számos tagállamban ellehetetlenítik a termelőket, Magyarországon a gazdák történelmi lehetőség előtt állnak - mutatott rá a NAK alelnöke. Belföldön 2027-ig 2900 milliárd forint jut vidékfejlesztésre, ebből 2300 milliárd forintot a magyar költségvetés biztosít.

Jakab István, a Magosz elnöke "őrült ideológiák mentén meghozott döntéssorozatnak" nevezte a brüsszeli agrárpolitikát, megfogalmazása szerint azonban néhány tagállam már felismerte, hogy elkerülhetetlen a változás. Jelezte: a "sorsdöntő" EP-választáson esély lesz olyan képviselőket választani, akik meghallják és megértik a gazdák panaszait, az élelmiszerellátás megoldását pedig nem mesterséges biomasszáktól várják. A mostani folyamatok hosszú távra meghatározzák a mezőgazdaság jövőjét, ezért minden lépést alaposan át kell gondolni - jegyezte meg.

Az érdekképviselet vezetője abban bízik, hogy a júniusi voksolást megelőző országjáráson széles körű párbeszéd bontakozik ki. A gazdák álláspontja a mai kihívások közepette is egyértelmű: európai kollégáikkal szolidárisak, és nem fogadják el az Európai Bizottság "cinikus döntéseit", amelyekkel az ukrajnai import miatt kialakult nehézségekre reagál az EU vezetése.