Energiahatékonysági beruházásokkal spórolnák meg a földgázimport negyedét a természetvédők

Felgyorsulhat a hazai lakásállomány korszerűsítése

2025-ig mintegy 1,4 millió lakást tervezett felújítani a magyar lakosság1, de ahhoz, hogy a tervek meg is valósuljanak, aktív állami szerepvállalásra és segítségre van szükség. A felújításokra a hazai lakásállomány műszaki elavultsága mellett az otthonok kirívóan alacsony energetikai teljesítménye miatt is égető szükség van. Ugyanakkor vissza nem térő lehetőséget kínál, hogy egy komplex energetikai felújítás (hőszigetelés, nyílászáró- és fűtéskorszerűsítés), más néven mélyfelújítás esetén az energiamegtakarítás lakásonként 60% feletti lehet.

A magyarországi lakásállomány energetikai korszerűsítése különösen nagy megtakarítási lehetőséget rejt a gázfelhasználás terén. A hazai gázfogyasztás legnagyobb részét, közel 35%-át a lakossági gázfelhasználás teszi ki annak következtében, hogy a magyar háztartások kb. 60%-a (2,8 millió) teljesen vagy részben gázzal biztosítja fűtését.

A háztartási gázfüggés drasztikus mérséklése az energetikai felújítások és fűtéskorszerűsítések (megújuló energia alapú fűtésre váltás) révén jelentősen növelné a magyar háztartások hosszú távú energiabiztonságát is. Ez különösen aktuálissá vált az orosz-ukrán háború okozta geopolitikai instabilitás és a kialakult fosszilis energiaár-válság miatt.

„A tapasztalatok szerint a lakosság nagyrésze generációnként egyszer, vagy maximum kétszer tud lakásfelújítást vállalni. Éppen ezért az államnak segítenie, ösztönöznie kell, hogy a korszerűsítések alkalmával alapos energetikai felújítás is történjen, hogy mindenkinél tartós legyen az energiaszámla-csökkentés” – véli Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója. A szakember szerint egyszerre kellene forrásokkal és információval segíteni a lakosságot, hogy mélyfelújításokat végezzenek és tájékozottak legyenek műszaki és finanszírozási lehetőségeikről.

Az energetikai korszerűsítések tartós rezsicsökkentést eredményeznének a lakosság széles köre számára, miközben új munkahelyeket teremtenének a hazai kis- és középvállalkozások által dominált építőiparban is. Ez egyszerre ösztönözné a gazdasági-társadalmi helyreállítást és tenné megtérülővé az állam számára a közpénzforrások erre a közérdekű célra történő átcsoportosítását.
 
Fenntartható megoldás az energiafüggőség mérséklésére

A hazai lakásállomány energetikai korszerűsítésében rejlő lehetőséget jelzi, hogy az MTVSZ szakértői szerint - a “Nemzeti Energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040-ig" számait alapul véve - egy széles körű felújítási program megvalósulása esetén néhány év alatt, de legkésőbb az évtized végéig a hazai földgázimportot legalább negyedével, a teljes éves magyarországi gázfelhasználást pedig legalább ötödével lehetne mérsékelni. Az MTVSZ szerint az ehhez szükséges támogatási forrásokat az európai uniós egyeztetés alatt álló magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) és egyes operatív programok „energiaátmenetre hangolásával” lehetne előteremteni.  

A konkrét intézkedésekre vonatkozóan az MTVSZ a hazai EU pénz költési tervek – operatív programok, Helyreállítási Terv – szakmai elemzése alapján egy komplex javaslatcsomagot dolgozott ki. Ennek a legfontosabb energiahatékonysági elemei:

• Elsődlegesen a hőszigeteléssel egybekötött, komplex lakásenergetikai felújításokat kell támogatásokkal ösztönözni, mivel a megújuló energiaforrások hasznosítása mellett ez biztosítja leginkább a tartósan alacsony rezsit és az energiabiztonságot.
• A támogatásokat a korábbiaknál célzottabban kellene elosztani: a közel 100 százalékos, vissza nem térítendő támogatásra az alacsony jövedelmű háztartások vannak rászorulva, ettől érdemes lenne differenciáltan kezelni az átlagos/közepes jövedelműek igényeit és lehetőségeit, visszatérítendő támogatási formákat is beépítve a programba.
• A támogatásokat körforgásos rendszerbe kellene rendezni: miután a visszatérítendő finanszírozásokat a háztartások a megtérülés ütemében visszafizetnék az erre a célra létrehozott alapba, további családok és lakóközösségek igényelhetnék újra, így a támogatások széles körben, hosszabb időn keresztül hozzáférhetőek maradnának.

„Mivel a 2023-as magyar költségvetési terv szerint a rezsicsökkentés már nem terjedne ki a kis- és középvállalkozásokra és az önkormányzatokra, számukra is szükséges lenne állami és/vagy uniós, akár a megtérülés ütemében visszatérítendő finanszírozást nyújtani az energetikai felújításokhoz, energiamegtakarítási beruházásokhoz” – tette hozzá az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója.

„Első az Energiahatékonyság” elve az EU-ban

Az Európai Unió 2022. május 18-án bemutatott REPowerEU elnevezésű terve is kiemelten az energiahatékonyság fokozásával célozza az oroszországi fosszilis energiahordozóktól való uniós függetlenedést. Ez szoros összhangban van azzal, hogy az EU Felújítási Hullám (Renovation Wave) stratégiája az épületfelújítások gyorsítását és mélységének növelését, egyúttal a korszerűsítések nagyobb energia- és erőforrás-hatékonyságának elérését célozza. A REPowerEUa 2020-as szinthez képest 9 százalék helyett 13 százalékos energiamegtakarítást céloz uniós szinten 2030-ra. Ez ugyan még mindig elmarad a szükséges 19-20 százaléktól, de a trend egyértelmű: energiaátmenet felgyorsítása, az energiafüggetlenség erősítése és a minél szélesebb körű energetikai felújítások Unió-szerte, mert az épületek energetikai korszerűsítése nélkül nincs az energiaár-válságra megoldás.