EP-választások eredménye – magyar szemmel

Megerősödött a jobboldal az európai parlamenti választásokon, azonban még kérdéses, hogy ez mire lesz elég az új Európai Parlamentben. A legtöbb mandátumot az Európai Néppárt szerezte, azonban Marine Le Pen és Giorgia Meloni is nagyot nyert. Magyarországon a Fidesz-KDNP nyerte az EP-választást, de kevesebb képviselőt küldhet Strasbourgba, mint öt éve.

EP-választások eredménye – magyar szemmel

Az európai parlamenti választásokat 2024. június 6–9-e között tartották az EU 27 tagállamában. A legtöbb tagállamban vasárnap került sor a voksolásra. Hollandiában csütörtökön, Írországban pénteken, Csehországban pénteken és szombaton, Lettországban, Szlovákiában és Máltán szombaton bonyolították le az EP-választást. Az uniós polgárok 720 képviselői hely szétosztásáról döntöttek.

A közvélemény-kutatások az Európai Néppárt (EPP) győzelmét jósolták, a papírforma pedig érvényesült is; az EPP szerezte a legtöbb, 186 mandátumot. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) 134, a RenewEurope 79, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) 73, az Identitás és Demokrácia (ID) 58, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség 53, a Baloldal (GUE/NGL) 36, képviselőcsoportokhoz egyelőre nem tartozó pártok 46, az EP-be újonnan bejutott pártok pedig 55 mandátumot szereztek.

 

Ezek az adatok több szempontból is megtévesztők. Egyrészt, ahogy a fentiekből is kitűnik, 46 olyan képviselő szerzett mandátumot, akik jelenleg olyan párt tagjai, amelyek az előző ciklusban nem voltak tagjai egyetlen pártcsaládnak sem (így például a Fidesz), illetve 55 mandátummal bírnak azon új pártok képviselői, amelyek eddig nem voltak jelen az EP-ben, és még nem csatlakoztak egyetlen szövetséghez sem, azonban erre várhatóan ők is kísérletet tesznek majd. Másrészt a pártcsaládhoz tartozás szempontjából az eddigi állapotból indulunk ki, azonban egyáltalán nem biztos, hogy ezek a szövetségek a választást követően is ekképpen fognak felállni. A pártszövetségek összetétele éppen a mostani választásokat követően alakulhat át, a jelentősebb átalakulási potenciál pedig éppen a jobboldalon van. Az Európai Néppárt győzelme mellett az is látszik, hogy európai viszonylatban komoly vereséget könyvelhetett el a liberális Renew és a Zöldek / Európai Szabad Szövetség.


Magyarországon a Fidesz-KDNP nyerte az EP-választást a szavazatok 44,7%-ával, amely 11 mandátumot ér majd a kormánypártoknak. A második helyet a Tisza Párt szerezte 29,7%-al és 7 mandátummal. Képviselőt küldhet még az EP-be a Demokratikus Koalíció–Magyar Szocialista Párt–Párbeszéd szövetsége (8,1%, 2 mandátum) és a Mi Hazánk Mozgalom (6,7%, 1 mandátum).

A magyarországi EP-választás komoly vesztese a DK–MSZP–P, amely pártoknak korábban 5 képviselőjük volt, most azonban kénytelenek lesznek beérni 2 képviselővel. A legnagyobb vesztes a Momentum, amely EP-képviselői hely nélkül maradt. Magyar Péter néhány héttel ezelőtt létrejött pártja komoly sikert könyvelhetett el, hiszen hét képviselővel kezdhetik meg európai parlamenti tevékenységüket. A Fidesz-KDNP az előző ciklusban 13 képviselőt küldött az EP-be, tehát a kormánypárt is veszített képviselői helyeket, azonban az EP-képviselők több mint fele továbbra is kormánypárti lesz.

A Fidesz 10 képviselőjének egyelőre nincs pártcsaládja, a KDNP-s Hölvényi György továbbra is az EPP-ben folytatja. A következő hetek kulcsfontosságú kérdése lesz, hogy a magyar kormánypárt melyik pártszövetségben tud elhelyezkedni. Egyelőre szintén nyitott kérdés, hogy az új pártként megjelenő Tisza Párt hol folytatja. Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője jelezte, hogy szívesen látnák a pártot a soraikban, és erről Magyar Péter listavezető is hasonlóan nyilatkozott. Érdekesség, hogy mivel az EPP-nek és a frakciónak továbbra is tagja a KDNP, elvben meg is akadályozhatja a Tisza Párt felvételét a kereszténydemokratákhoz. Ez nem feltétlenül lesz azonban így, hiszen német CDU is szeretné a Tisza befogadását, amely ráadásul több képviselővel érkezik.

A legtöbb elemző a választást megelőzően a szélsőjobboldali pártok előretörését vetítette előre, azonban kérdéses volt, hogy ebből számszerűleg mi fog megvalósulni, és ez mit eredményezhet az új EP erőegyensúlyában. Ezek a jóslatok beváltak, több tagállamban jelentős sikert tudtak elérni a (radikális) jobboldali erők.

Így különösen Franciaországban, ahol a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National) lett a választás toronymagas győztese. A Jordan Bardella vezette választási lista több mint 31,4%-ot szerzett a választáson, míg a második helyen Emmanuel Macron francia elnök pártja (RE) csupán 14,6%-ot. A győzelem európai viszonylatban kiemelkedő, hiszen Marine Le Pen pártjának az új ciklusban várhatóan 30 képviselője lesz, ezzel pedig az EP egyik legnagyobb nemzeti pártcsoportját alkothatja majd.

A választás belpolitikai értelemben is földcsuszamlásszerűnek tekinthető, ugyanis Emmanuel Macron francia elnök még a hivatalos eredmények ismertetése előtt – eleget téve a Nemzeti Tömörülés felszólításának – bejelentette a francia nemzetgyűlés feloszlatását, miután pártja óriási vereséget könyvelhetett el. Az új választás első fordulójára június 30-án, a második fordulóra július 7-én kerülhet sor.

A választás másik nagy európai győztese Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke. Meloni pártja, az Olaszország Fivérei (Fratelli d’Italia, az ECR tagja) 28,8%-al nyerte az olaszországi EP-választást, 24 mandátumot szerezve, a második Demokrata Párt előtt (24,1%, 20 mandátum). Az Olaszország Fivérei korábban 10 mandátumot birtokolt az EP-ben, így ehhez képest Meloni mostani győzelme kimagasló. Nagyot bukott a Matteo Salvini vezette Lega (az ID tagja), amely az eddig 23 mandátum helyett kénytelen lesz beérni 8 EP-képviselővel.

Kalas Vivien arról írt a választások előtt, hogy bár az EPP szerezheti a legtöbb mandátumot, a voksolás valódi győztese az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció lehet. Az ECR jelentősen erősödött és még tovább erősödhet, az új parlamenti ciklus kiemelten fontos pártcsaládja lehet, elsősorban a jobboldalon betöltött, politikai szövetségeket formálni képes szerepe miatt. Ennek központi szereplője Giorgia Meloni olasz miniszterelnök lehet. Ez abból is láthatóvá vált, hogy Meloni kegyeit a választás előtt Ursula von der Leyen és Marine Le Pen is kereste a későbbi potenciális együttműködés lehetőségével. 

Giorgia Meloni egyértelműen a választás egyik legfontosabb európai szereplőjévé vált, azonban a Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés még Meloninál is nagyobbat nyert. Az azonban még bizonytalan, hogy a két szereplő közti hatalmi egyensúly miként fog alakulni a következő hetekben, mennyire tudják kölcsönösen kamatoztatni sikereiket a pártcsaládok formálása szempontjából, képesek lesznek-e adott esetben a választást követően egy erős jobboldali szövetség létrehozására.

Jelentős radikális jobboldali előretörés valósult meg Ausztriában is. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), az ID csoport tagja nyerte a választást az EPP-ben helyet foglaló Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) előtt, így előbbinek 6, utóbbi kettőnek 5–5 képviselője lesz az EP-ben. 

Németországban a kereszténydemokrata CDU / CSU nyerte a választást (30,3%, 30 mandátum), a második helyen pedig az Alternatív Németországért (AfD) szélsőjobboldali párt végzett (15,9%, 17 mandátum) a német kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) előtt (13,9%, 14 mandátum). Olaf Scholz német kancellár pártja komoly vereséget szenvedett, amelynek szintén lehetnek belpolitikai következményei. Az AfD jelentősen erősödött, hiszen az előző ciklusban csupán 8 képviselőjük volt, most ezt a számot meg tudták duplázni. A párt pozíciója azonban éppen a választás előtt változott meg jelentősen, hiszen az Identitás és Demokrácia két héttel az EP-választások előtt – többek között Marine Le Pen kezdeményezésére – kizárta őket soraiból a listavezetőjük SS-katonákra vonatkozó megjegyzése miatt. Kérdéses tehát, hogy erősödése ellenére mennyire fognak a német szélsőjobbosokra partnerként tekinteni az olasz és francia választás győztesei, különösen, hogy az AfD egy eddig nem létező radikális szövetség létrehozását tervezi.

A környező országok közül érdemes kiemelni Lengyelországot, ahol a kormányzó Polgári Koalíció (KO) nyerte a választást 37,1%-al a 36,2%-ot szerző Jog és Igazságosság (PiS) előtt – előbbi az EPP, utóbbi az ECR sorait erősíti, várhatóan 20–20 képviselővel. Csehországban az ellenzéki ANO, a korábbi miniszterelnök Andrej Babis pártja nyerte a választást, hét mandátumot szerezve, míg a kormánypártok alkotta Spolu koalíció csak a második helyen végzett hat mandátummal. A kormánypárti liberálisok, a STAN viszont jelentős veszteségeket könyvelhetett el. Szlovákiában az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte a választást. Robert Fico szlovák miniszterelnök ellen végrehajtott május 15-i merénylet tehát nem csupán az áldozat szerepében megjelenő – a merényletért az ellenzéki pártokat és sajtót okoló – kormányoldalt, de az ellenzéket is mobilizálta. A progresszívok (akik listáját a korábbi magyar származású szakértői miniszterelnök, Ódor Lajos vezette) hat, a Robert Fico vezette Smer öt mandátumot szerzett az EP-ben.

Határon túli magyar szempontból a választás egyelőre felemásnak tűnik. Romániában az RMDSZ 6,63%-ot szerzett, így meg tudta őrizni két képviselői helyét az EP-ben. Az erdélyi magyarokat ebben a ciklusban is Winkler Gyula és Vincze Loránt képviselik majd. Szlovákiában azonban a Magyar Szövetség nem jutott mandátumhoz; a szavazatoknak csupán 3,9%-át tudta megszerezni. Ez a kudarc nem csupán azt jelenti, hogy sorozatban második alkalommal nem tud képviselőt küldeni a felvidéki magyarság az EP-be, de azt is, hogy sokadig vereséget könyvelheti el az etnikai alapon szervezett országos szintű politizálás a Felvidéken, ez pedig várhatóan jelentős, történelmi léptékű átalakulásokat hozhat a felvidéki magyar politikában.

(Az adatok az Európai Parlament választási eredményeket összegző oldaláról származnak, a június 10-i állapotot tükrözik – a hétfő délelőtti közléshez képest a bejegyzésben szereplő számokat 16 órakor frissítettük.) 

Jelentős bérnövekedés: közel 700 000 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset

Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 693 700, a nettó átlagkereset 479 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 9,4, a reálkereset pedig 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2025. 09. 16. 14:00
Megosztás:

Gyűjtőelemek az online játékokban: új trend

Az internetes szerencsejáték-piacon kegyetlen verseny dúl – minden kaszinó online a játékosokért küzd. Ehhez a cégek számos bónuszt és egyéb extrát kínálnak, hogy az adott felhasználó ne csak figyeljen fel rájuk, hanem csatlakozzon is a játékoldalakhoz.
2025. 09. 16. 13:59
Megosztás:

Növekvő különbség a fővárosi és a vidéki lakbérek között

A Duna House elemzése szerint 2025-ben a budapesti albérletek tovább drágultak, és a vidéki egyetemi városokban, még ha kisebb mértékben is, de szintén növekedtek az átlagárak.
2025. 09. 16. 13:30
Megosztás:

Stratégiai együttműködést kötött az MCC és az Agrárminisztérium

A Mathias Corvinus Collegium (MCC), a Kárpát-medence vezető tehetséggondozó intézménye és az Agrárminisztérium stratégiai együttműködési megállapodásban rögzítette, hogy a jövőben közös szakmai és oktatási programokkal kívánnak hozzájárulni az MCC hallgatóinak, alumni tagjainak és az Agrárminisztérium fiatal munkavállalóinak fejlődéséhez.
2025. 09. 16. 13:00
Megosztás:

Hozamesés és dollárgyengülés a Fed kamatdöntése előtt

A Fed kamatdöntése előtt visszatért a fejlett gazdaságok kötvénypiacaira a hozamesés, amihez New York állam vártnál gyengébb feldolgozóipari indexe is hozzájárulhatott.
2025. 09. 16. 12:30
Megosztás:

Elindult az UEX-forradalom - a Bitget Univerzális Kriptotőzsdéje

A Bitget, a világ legnagyobb Univerzális Tőzsdéje (UEX) idén ünnepli 7. születésnapját. A #GearUpTo7 kampánnyal nemcsak a múlt sikereit idézi fel, hanem elindítja a pénzügyek új korszakát is – ahol a kripto, a hagyományos eszközök, az AI és a biztonság egyetlen platformon találkoznak.
2025. 09. 16. 12:00
Megosztás:

Kriptovaluta hírek: Stellar – mi mozgatja az XLM árfolyamát?

Az alábbi elemzői összefoglaló célja bemutatni, hogy az elmúlt hónapokban milyen tényezők, bejelentések, piaci események és technikai adatok befolyásolták a Stellar (XLM) árfolyamát. Az elemzés tőzsdei szemléletű: volumenek, támasz/ellenállás, pa­nélszintű események, fundamentumok és piaci hangulat egyaránt szerepel.
2025. 09. 16. 11:30
Megosztás:

Ismét csúcson a Nasdaq és az S&P a kamatdöntést megelőzően

A három vezető amerikai tőzsdeindex hétfőn emelkedéssel zárt, az S&P 500 és a Nasdaq új történelmi csúcsot ért el, miközben a befektetők a Fed szeptember 16–17-i ülésére figyelnek, ahol a piac 96%-os valószínűséggel 25 bázispontos kamatcsökkentést vár.
2025. 09. 16. 11:00
Megosztás:

A védelmi szektor és a francia luxuscikkek húzták az európai piacokat hétfőn

Az európai részvénypiacok hétfőn közel háromhetes csúcson zártak. A Stoxx 600 index 0,4%-kal emelkedett, melyhez leginkább a francia CAC40 0,9%-os emelkedése járult hozzá.
2025. 09. 16. 10:30
Megosztás:

Spórolási lehetőségek lakásvásárláskor: új alternatívák

A lakhatás kérdése mindig is fontos szerepet töltött be Magyarországon, ahol sokan a saját tulajdonú ingatlan birtoklásában látják a hosszú távú biztonságot. Az ingatlanvásárlás költségei azonban gyakran elrettenthetik az érdeklődőket, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben. Az utóbbi időben a különféle hitellehetőségek új távlatokat nyitottak a potenciális vásárlók előtt. De mindannyian tisztában vagyunk ezek minden lehetőségével?
2025. 09. 16. 10:00
Megosztás:

Mi történt ma reggel a forinttal?

Alig változott kedd reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a hétfő délutáni jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2025. 09. 16. 09:30
Megosztás:

A Dogecoin megérkezik a Wall Streetre? Már e héten indulhat az első mémcoin ETF az USA-ban

A kriptovilág egy újabb mérföldkőhöz érkezhet: akár már e héten debütálhat az első olyan amerikai tőzsdén kereskedett alap (ETF), amely egy mémcoinra épül. A DOJE néven futó Dogecoin ETF nem csupán a digitális eszközök és a hagyományos pénzügyi világ összefonódását jelzi, hanem azt is, hogy a kriptoőrület egyre komolyabb szereplőként jelenik meg a Wall Street világában. Vajon egy új korszak kezdődik?
2025. 09. 16. 08:30
Megosztás:

A Bitcoin újra bikapiacot mutat, a szakértők felfedik az SJMine valódi előnyeit – Íme, mit kell tudni

A vezető kriptovaluták ármozgásai világszerte felkeltették a figyelmet, és a kriptopiac továbbra is rendkívül aktív. A Bitcoin árfolyama emelkedő tendenciát mutat, mivel a befektetők újabb ösztönző intézkedésekre várnak; a Litecoin egyre gyakrabban kerül elő a fizetési megoldásokról szóló beszélgetésekben; míg a Dogecoin árfolyama stabil maradt, amit közösségi érdeklődés és a jövőbeli fizetési rendszerekben való potenciális szerepéről szóló diskurzus hajt.
2025. 09. 16. 07:30
Megosztás:

Otthon Start foglaló: Több tízezer múlhat egy jó bankszámlán és a tranzakciós illeték is elkerülhető

Az Otthon Start Program indulása ugrásszerűen megnövelte az érdeklődést az eladó ingatlanok iránt: az ingatlan.com adatai szerint a program bejelentését követő első héten közel duplájára nőtt a kereslet. A vásárlások előkészítése azonban nemcsak az ingatlanválasztásról szól: a foglaló kifizetésekor többmilliós összegeket kell átutalni. Ennek kapcsán a money.hu megvizsgálta, milyen díjakkal számolhatnak a vevők a különböző bankszámlák esetében, és kiderült: az eltérés akár több tízezer forint is lehet.
2025. 09. 16. 07:00
Megosztás:

NKFH Sajtóközlemény: Strandbüfék, fesztiválok és fagyizók országos vizsgálata

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalok munkatársaival közösen idén nyáron országos akció keretében vizsgálta a vendéglátóhelyek működését. Az ellenőrzések során ellenőrizték többek között a fagylaltozóktól a strandbüféken át a fesztiválokra kitelepült árusokat is. A szakemberek 33 vendéglátóhely működését korlátozták súlyos szabálytalanságok miatt, valamint közel 1200 kilogramm élelmiszert vontak ki a forgalomból. A vizsgálatok célja a fogyasztók védelme, valamint annak biztosítása volt, hogy a nyári hónapokban a vendéglátóhelyek megfelelő higiéniai feltételek mellett szolgálják ki a vendégeket.
2025. 09. 16. 06:30
Megosztás:

Gyorsult a lakásdrágulás augusztusban, de a 2025 eleji árrobbanás szintjétől még elmarad

Országos szinten havi összevetésben 1,1, Budapesten pedig 1,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak. Az egy évvel ezelőtti szinthez képest 14,7 százalékkal, a fővárosban pedig 21,3 százalékkal kerülnek többe a lakások. Régiós szinten a Dél-Alföld kiugró, 4,2 százalékos havi drágulást mutatott, míg a Dél-Dunántúlon 0,2 százalékos árcsökkenés történt augusztusban. Az Otthon Start program lendületének következtében a 3 százalékos hitelnek megfelelő kínálat gyorsabban zsugorodik, mint az összes eladó lakás és ház kínálata.
2025. 09. 16. 06:00
Megosztás:

Megduplázta franchise-partnerei számát a DODO

Az elmúlt két évben a DODO szinte teljes egészében franchise-alapú működésre állt át Magyarországon: míg 2023 augusztusában 50%-os volt a franchise-partnerek aránya, ezt az értéket mostanra sikerült megduplázni. A DODO dinamikus növekedésének kulcsa a rugalmas üzleti modell, az innovatív technológia, valamint a partnereknek nyújtott teljes körű támogatás. A vállalat továbbra is nyitott az új jelentkezőkre, akik a DODO Partner programhoz csatlakozva az első naptól kezdve meglévő ügyfélkörre, flottára és fejlett technológiai háttérre támaszkodhatnak.
2025. 09. 16. 05:30
Megosztás:

Közművesítéssel bővítették a zalaegerszegi északi ipari parkot

Újabb 7 hektáros terület közművesítésével és új út építésével 50 hektárosra bővült Zalaegerszegen az északi ipari park a 400 millió forintos állami támogatás jóvoltából - közölte a város polgármestere hétfői sajtótájékoztatóján.
2025. 09. 16. 05:00
Megosztás:

Magyarország minden támadás ellenére felgyorsítja a Paks II. atomerőmű építését

Magyarország minden támadás, minden akadályozási kísérlet ellenére felgyorsítja a paksi bővítést, így a következő évtized elejére működésbe is léphetnek az új atomerőművi blokkok - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Bécsben.
2025. 09. 16. 04:30
Megosztás:

Idén több mint 2,1 millióan rendelkeztek személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékáról

Idén több mint 2,1 millióan ajánlották fel érvényesen személyi jövedelemadójuk 1 százalékát, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legfrissebb, hétfőn közzétett összesítése alapján 42 milliárd forint sorsáról döntöttek.
2025. 09. 16. 04:00
Megosztás: