EP-választások eredménye – magyar szemmel

Megerősödött a jobboldal az európai parlamenti választásokon, azonban még kérdéses, hogy ez mire lesz elég az új Európai Parlamentben. A legtöbb mandátumot az Európai Néppárt szerezte, azonban Marine Le Pen és Giorgia Meloni is nagyot nyert. Magyarországon a Fidesz-KDNP nyerte az EP-választást, de kevesebb képviselőt küldhet Strasbourgba, mint öt éve.

EP-választások eredménye – magyar szemmel

Az európai parlamenti választásokat 2024. június 6–9-e között tartották az EU 27 tagállamában. A legtöbb tagállamban vasárnap került sor a voksolásra. Hollandiában csütörtökön, Írországban pénteken, Csehországban pénteken és szombaton, Lettországban, Szlovákiában és Máltán szombaton bonyolították le az EP-választást. Az uniós polgárok 720 képviselői hely szétosztásáról döntöttek.

A közvélemény-kutatások az Európai Néppárt (EPP) győzelmét jósolták, a papírforma pedig érvényesült is; az EPP szerezte a legtöbb, 186 mandátumot. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) 134, a RenewEurope 79, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) 73, az Identitás és Demokrácia (ID) 58, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség 53, a Baloldal (GUE/NGL) 36, képviselőcsoportokhoz egyelőre nem tartozó pártok 46, az EP-be újonnan bejutott pártok pedig 55 mandátumot szereztek.

 

Ezek az adatok több szempontból is megtévesztők. Egyrészt, ahogy a fentiekből is kitűnik, 46 olyan képviselő szerzett mandátumot, akik jelenleg olyan párt tagjai, amelyek az előző ciklusban nem voltak tagjai egyetlen pártcsaládnak sem (így például a Fidesz), illetve 55 mandátummal bírnak azon új pártok képviselői, amelyek eddig nem voltak jelen az EP-ben, és még nem csatlakoztak egyetlen szövetséghez sem, azonban erre várhatóan ők is kísérletet tesznek majd. Másrészt a pártcsaládhoz tartozás szempontjából az eddigi állapotból indulunk ki, azonban egyáltalán nem biztos, hogy ezek a szövetségek a választást követően is ekképpen fognak felállni. A pártszövetségek összetétele éppen a mostani választásokat követően alakulhat át, a jelentősebb átalakulási potenciál pedig éppen a jobboldalon van. Az Európai Néppárt győzelme mellett az is látszik, hogy európai viszonylatban komoly vereséget könyvelhetett el a liberális Renew és a Zöldek / Európai Szabad Szövetség.


Magyarországon a Fidesz-KDNP nyerte az EP-választást a szavazatok 44,7%-ával, amely 11 mandátumot ér majd a kormánypártoknak. A második helyet a Tisza Párt szerezte 29,7%-al és 7 mandátummal. Képviselőt küldhet még az EP-be a Demokratikus Koalíció–Magyar Szocialista Párt–Párbeszéd szövetsége (8,1%, 2 mandátum) és a Mi Hazánk Mozgalom (6,7%, 1 mandátum).

A magyarországi EP-választás komoly vesztese a DK–MSZP–P, amely pártoknak korábban 5 képviselőjük volt, most azonban kénytelenek lesznek beérni 2 képviselővel. A legnagyobb vesztes a Momentum, amely EP-képviselői hely nélkül maradt. Magyar Péter néhány héttel ezelőtt létrejött pártja komoly sikert könyvelhetett el, hiszen hét képviselővel kezdhetik meg európai parlamenti tevékenységüket. A Fidesz-KDNP az előző ciklusban 13 képviselőt küldött az EP-be, tehát a kormánypárt is veszített képviselői helyeket, azonban az EP-képviselők több mint fele továbbra is kormánypárti lesz.

A Fidesz 10 képviselőjének egyelőre nincs pártcsaládja, a KDNP-s Hölvényi György továbbra is az EPP-ben folytatja. A következő hetek kulcsfontosságú kérdése lesz, hogy a magyar kormánypárt melyik pártszövetségben tud elhelyezkedni. Egyelőre szintén nyitott kérdés, hogy az új pártként megjelenő Tisza Párt hol folytatja. Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője jelezte, hogy szívesen látnák a pártot a soraikban, és erről Magyar Péter listavezető is hasonlóan nyilatkozott. Érdekesség, hogy mivel az EPP-nek és a frakciónak továbbra is tagja a KDNP, elvben meg is akadályozhatja a Tisza Párt felvételét a kereszténydemokratákhoz. Ez nem feltétlenül lesz azonban így, hiszen német CDU is szeretné a Tisza befogadását, amely ráadásul több képviselővel érkezik.

A legtöbb elemző a választást megelőzően a szélsőjobboldali pártok előretörését vetítette előre, azonban kérdéses volt, hogy ebből számszerűleg mi fog megvalósulni, és ez mit eredményezhet az új EP erőegyensúlyában. Ezek a jóslatok beváltak, több tagállamban jelentős sikert tudtak elérni a (radikális) jobboldali erők.

Így különösen Franciaországban, ahol a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National) lett a választás toronymagas győztese. A Jordan Bardella vezette választási lista több mint 31,4%-ot szerzett a választáson, míg a második helyen Emmanuel Macron francia elnök pártja (RE) csupán 14,6%-ot. A győzelem európai viszonylatban kiemelkedő, hiszen Marine Le Pen pártjának az új ciklusban várhatóan 30 képviselője lesz, ezzel pedig az EP egyik legnagyobb nemzeti pártcsoportját alkothatja majd.

A választás belpolitikai értelemben is földcsuszamlásszerűnek tekinthető, ugyanis Emmanuel Macron francia elnök még a hivatalos eredmények ismertetése előtt – eleget téve a Nemzeti Tömörülés felszólításának – bejelentette a francia nemzetgyűlés feloszlatását, miután pártja óriási vereséget könyvelhetett el. Az új választás első fordulójára június 30-án, a második fordulóra július 7-én kerülhet sor.

A választás másik nagy európai győztese Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke. Meloni pártja, az Olaszország Fivérei (Fratelli d’Italia, az ECR tagja) 28,8%-al nyerte az olaszországi EP-választást, 24 mandátumot szerezve, a második Demokrata Párt előtt (24,1%, 20 mandátum). Az Olaszország Fivérei korábban 10 mandátumot birtokolt az EP-ben, így ehhez képest Meloni mostani győzelme kimagasló. Nagyot bukott a Matteo Salvini vezette Lega (az ID tagja), amely az eddig 23 mandátum helyett kénytelen lesz beérni 8 EP-képviselővel.

Kalas Vivien arról írt a választások előtt, hogy bár az EPP szerezheti a legtöbb mandátumot, a voksolás valódi győztese az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció lehet. Az ECR jelentősen erősödött és még tovább erősödhet, az új parlamenti ciklus kiemelten fontos pártcsaládja lehet, elsősorban a jobboldalon betöltött, politikai szövetségeket formálni képes szerepe miatt. Ennek központi szereplője Giorgia Meloni olasz miniszterelnök lehet. Ez abból is láthatóvá vált, hogy Meloni kegyeit a választás előtt Ursula von der Leyen és Marine Le Pen is kereste a későbbi potenciális együttműködés lehetőségével. 

Giorgia Meloni egyértelműen a választás egyik legfontosabb európai szereplőjévé vált, azonban a Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés még Meloninál is nagyobbat nyert. Az azonban még bizonytalan, hogy a két szereplő közti hatalmi egyensúly miként fog alakulni a következő hetekben, mennyire tudják kölcsönösen kamatoztatni sikereiket a pártcsaládok formálása szempontjából, képesek lesznek-e adott esetben a választást követően egy erős jobboldali szövetség létrehozására.

Jelentős radikális jobboldali előretörés valósult meg Ausztriában is. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), az ID csoport tagja nyerte a választást az EPP-ben helyet foglaló Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) előtt, így előbbinek 6, utóbbi kettőnek 5–5 képviselője lesz az EP-ben. 

Németországban a kereszténydemokrata CDU / CSU nyerte a választást (30,3%, 30 mandátum), a második helyen pedig az Alternatív Németországért (AfD) szélsőjobboldali párt végzett (15,9%, 17 mandátum) a német kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) előtt (13,9%, 14 mandátum). Olaf Scholz német kancellár pártja komoly vereséget szenvedett, amelynek szintén lehetnek belpolitikai következményei. Az AfD jelentősen erősödött, hiszen az előző ciklusban csupán 8 képviselőjük volt, most ezt a számot meg tudták duplázni. A párt pozíciója azonban éppen a választás előtt változott meg jelentősen, hiszen az Identitás és Demokrácia két héttel az EP-választások előtt – többek között Marine Le Pen kezdeményezésére – kizárta őket soraiból a listavezetőjük SS-katonákra vonatkozó megjegyzése miatt. Kérdéses tehát, hogy erősödése ellenére mennyire fognak a német szélsőjobbosokra partnerként tekinteni az olasz és francia választás győztesei, különösen, hogy az AfD egy eddig nem létező radikális szövetség létrehozását tervezi.

A környező országok közül érdemes kiemelni Lengyelországot, ahol a kormányzó Polgári Koalíció (KO) nyerte a választást 37,1%-al a 36,2%-ot szerző Jog és Igazságosság (PiS) előtt – előbbi az EPP, utóbbi az ECR sorait erősíti, várhatóan 20–20 képviselővel. Csehországban az ellenzéki ANO, a korábbi miniszterelnök Andrej Babis pártja nyerte a választást, hét mandátumot szerezve, míg a kormánypártok alkotta Spolu koalíció csak a második helyen végzett hat mandátummal. A kormánypárti liberálisok, a STAN viszont jelentős veszteségeket könyvelhetett el. Szlovákiában az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte a választást. Robert Fico szlovák miniszterelnök ellen végrehajtott május 15-i merénylet tehát nem csupán az áldozat szerepében megjelenő – a merényletért az ellenzéki pártokat és sajtót okoló – kormányoldalt, de az ellenzéket is mobilizálta. A progresszívok (akik listáját a korábbi magyar származású szakértői miniszterelnök, Ódor Lajos vezette) hat, a Robert Fico vezette Smer öt mandátumot szerzett az EP-ben.

Határon túli magyar szempontból a választás egyelőre felemásnak tűnik. Romániában az RMDSZ 6,63%-ot szerzett, így meg tudta őrizni két képviselői helyét az EP-ben. Az erdélyi magyarokat ebben a ciklusban is Winkler Gyula és Vincze Loránt képviselik majd. Szlovákiában azonban a Magyar Szövetség nem jutott mandátumhoz; a szavazatoknak csupán 3,9%-át tudta megszerezni. Ez a kudarc nem csupán azt jelenti, hogy sorozatban második alkalommal nem tud képviselőt küldeni a felvidéki magyarság az EP-be, de azt is, hogy sokadig vereséget könyvelheti el az etnikai alapon szervezett országos szintű politizálás a Felvidéken, ez pedig várhatóan jelentős, történelmi léptékű átalakulásokat hozhat a felvidéki magyar politikában.

(Az adatok az Európai Parlament választási eredményeket összegző oldaláról származnak, a június 10-i állapotot tükrözik – a hétfő délelőtti közléshez képest a bejegyzésben szereplő számokat 16 órakor frissítettük.) 

Több mint félmilliárd forintból újítják fel a Berényi utat Békéscsabán

Több mint félmilliárd forintból újítják fel a Berényi út mintegy 2,3 kilométeres szakaszát Békéscsabán.
2025. 10. 07. 12:00
Megosztás:

Október végén zárul a KKV-k egyik fontos pályázata

A KKV-k számára 2025-ben több új pályázati lehetőség is elérhető a beruházások támogatására, de az idő sürget: a DIMOP_PLUSZ-1.2.6-24 digitalizációs pályázat beadási határideje október végén lejár. Emellett a GINOP_PLUSZ-1.2.4-25 keretében a hátrányos helyzetű régiók vállalkozásai akár 150 millió forintos támogatást nyerhetnek el, míg a hamarosan induló Jedlik Ányos Program több száz milliárd forintos forrást kínál energetikai korszerűsítésekhez és energiatárolási beruházásokhoz. Újdonság a GINOP PLUSZ 2.1.4., amely az innovációk piacra vitelét segíti – összegzi a Niveus.
2025. 10. 07. 11:30
Megosztás:

Emelkedő kötvénypiaci hozamok az USA-ban és az euróövezetben is

Az újabb francia kormánybukás után emelkedni kezdtek Európában és az USA-ban is a kötvényhozamok, a helyzeten nem segített az immár hatodik napja tartó amerikai kormányzati leállás sem.
2025. 10. 07. 11:00
Megosztás:

Újabb rekordon zárt az S&P500 és a Nasdaq Composite, új csúcsra ért a Russell2000 is

A technológia, a közművek és a ciklikus fogyasztási szektor számottevő emelkedésének köszönhetően hétfőn 0,35%-os pluszban, új csúcson zárt az S&P500.
2025. 10. 07. 10:30
Megosztás:

A veszélyhelyzet meghosszabbításáról tárgyal a parlament

Rendkívüli ülést tart kedden az Országgyűlés, az egyetlen napirendi pont az orosz-ukrán háború miatti veszélyhelyzetről szóló törvényjavaslat általános vitája.
2025. 10. 07. 10:00
Megosztás:

A francia kormányválság rányomta bélyegét a Stoxx600 hétfői teljesítményére

Lefordultak pénteki csúcsukról és többnyire csökkenéssel indították a hetet az európai részvényindexek: a Stoxx600 néhány százalékpontot gyengült a hétfői kereskedésben, a FTSE 0,1%-ot csúszott vissza, míg a DAX stagnált.
2025. 10. 07. 09:30
Megosztás:

Vegyes forintmozgás kedd reggel

Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2025. 10. 07. 09:00
Megosztás:

Trump nem akar eszkalációt látni az orosz-ukrán háborúban

Donald Trump nem akar eszkalációt látni az orosz-ukrán háborúban, és ennek megfelelően hozza meg a döntést nagy hatótávolságú rakéták rendelkezésre bocsátásáról - az amerikai elnök erről hétfőn a Fehér Házban beszélt.
2025. 10. 07. 08:30
Megosztás:

Az OECD-ben stagnált az infláció

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaiban a fogyasztói árak éves átlagos növekedése 4,1 százalék volt augusztusban, megegyezett a júliusival áll a párizsi székhelyű szervezet honlapján.
2025. 10. 07. 08:05
Megosztás:

A legkedveltebb közétkeztetési szakembereket keresi az NNGYK

Magyarország legkedveltebb közétkeztetésben dolgozó szakembereinek megtalálására hirdetett pályázatot a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) közétkeztetést biztosító intézmények és cégek számára - tájékoztatta az NNGYK hétfőn az MTI-t.
2025. 10. 07. 07:30
Megosztás:

Örök életű mérgek – az ételcsomagolások új kockázata​

Elviteles műanyagdoboz, csomagolópapír a hamburgeren, tűzoltóhab vagy esőkabát: a közös bennük, hogy mind tartalmazhatják a hírhedt „örök életű anyagokat”. A PFAS-vegyületek annyira lassan bomlanak le, hogy gyakorlatilag örökre velünk maradnak, felhalmozódnak a szervezetben, a felszíni vizekben. Mi lehet a megoldás? A Körkörös.hu legfrissebb összeállításából kiderül.
2025. 10. 07. 07:00
Megosztás:

A fizikai inaktivitás az új dohányzás? 10-ből csak 4 magyar végez fizikai aktivitást

Valóban felér az ülés, a számítógép előtt végzett munka egészségkárosító hatása a dohányzáséval? - hangzott el a kérdés a Mosoly Alapítvány Mosoly Pont podcastjában, melyben Urbán Róbert, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai karának oktatója és dr. Korbai Hajnal, a Mosoly Alapítvány pszichológusa, tánc- és mozgásterapeuta beszélgettek. A szakemberek többek között arra is felhívták a figyelmet, hogy a legfrissebb statisztika szerint a magyar felnőtt lakosság csak mintegy 40 százaléka végzi el az orvosi ajánlásokban előírt minimum fizikai aktivitást, miközben például szívinfarktus után vagy onkoterápiás kezelések során is gyógyír lehet a testmozgás, amivel még a demencia ellen is sokat tehetünk.
2025. 10. 07. 06:30
Megosztás:

Bevált az iskolautca Rákosligeten

Beváltotta az előzetes várakozásokat a XVII. kerületi Gregor József Általános Iskolánál megvalósított iskolautca, így végleg megmarad a gyermekek biztonságát szolgáló kialakítás Rákosligeten - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hétfőn az MTI-vel.
2025. 10. 07. 06:00
Megosztás:

Olaszországban ismét a jobbközép győzőtt tartományi választáson

A jobbközép kormánypártok jelöltje, a hivatalban lévő kormányzó nyerte meg a dél-olaszországi Calabriában hétfőn véget ért tartományi választásokat. Egy hete a jobbközép szerezte meg Marche régiót is.
2025. 10. 07. 05:30
Megosztás:

Hatósági összefogás az alkohol, energiaital és dohánytermékek tiltott árusítása ellen

Együttműködési megállapodást kötött a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a fiatalkorúak alkoholos itallal, energiaitallal és dohánytermékekkel történő kiszolgálását szolgáló tilalmak érvényre juttatása érdekében.
2025. 10. 07. 05:00
Megosztás:

Az új kamattámogatott hitel stabil finanszírozási megoldást nyújt az agráriumnak

Óriási érdeklődés övezi a Közös Agrárpolitika pályázataihoz kapcsolódó kamattámogatott hitelt, amely a nyertes pályázat számára kiemelt finanszírozási lehetőséget biztosít.
2025. 10. 07. 04:30
Megosztás:

Minden eddiginél korábban átlépte a 15 millió főt a hazai vendégforgalom

Idén minden eddiginél korábban, már szeptember végén átlépte a vendégforgalom a 15 millió főt – derül ki a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adataiból. A tizenötmilliomodik vendég belföldi utazó volt, aki a Pécs–Villány turisztikai térség egyik négycsillagos szállodájába jelentkezett be.
2025. 10. 07. 04:00
Megosztás:

A gázai helyzetről tárgyalt Vlagyimir Putyin és Benjámin Netanjahu

A közel-keleti helyzetről, egyebek között a gázai konfliktusról tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök – közölte a Kreml hétfőn a honlapján.
2025. 10. 07. 03:30
Megosztás:

A nyolcadik legmelegebb volt az idei szeptember

A nyolcadik legmelegebb volt az idei szeptember a 20. század kezdete óta - közölte a HungaroMet Zrt. a Facebook-oldalán hétfőn.
2025. 10. 07. 03:00
Megosztás:

Te is 40 fokon mosod a ruhákat? Akkor jó nagy hülyeséget csinálsz!

Sok háziasszony úgy gondolja, hogy a 40 fokos mosás az arany középút: kíméletes a ruhákkal, mégis tisztít. Csakhogy ez a meggyőződés mára óriási tévedésnek bizonyult. A legfrissebb kutatások és szakértői tapasztalatok szerint a 40 fokon történő mosás sem a baktériumokat nem pusztítja el, sem a mosógépet nem kíméli hosszú távon. Sőt, a ruha sem lesz igazán friss és higiénikus.
2025. 10. 07. 02:00
Megosztás: