EP-választások eredménye – magyar szemmel

Megerősödött a jobboldal az európai parlamenti választásokon, azonban még kérdéses, hogy ez mire lesz elég az új Európai Parlamentben. A legtöbb mandátumot az Európai Néppárt szerezte, azonban Marine Le Pen és Giorgia Meloni is nagyot nyert. Magyarországon a Fidesz-KDNP nyerte az EP-választást, de kevesebb képviselőt küldhet Strasbourgba, mint öt éve.

EP-választások eredménye – magyar szemmel

Az európai parlamenti választásokat 2024. június 6–9-e között tartották az EU 27 tagállamában. A legtöbb tagállamban vasárnap került sor a voksolásra. Hollandiában csütörtökön, Írországban pénteken, Csehországban pénteken és szombaton, Lettországban, Szlovákiában és Máltán szombaton bonyolították le az EP-választást. Az uniós polgárok 720 képviselői hely szétosztásáról döntöttek.

A közvélemény-kutatások az Európai Néppárt (EPP) győzelmét jósolták, a papírforma pedig érvényesült is; az EPP szerezte a legtöbb, 186 mandátumot. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) 134, a RenewEurope 79, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) 73, az Identitás és Demokrácia (ID) 58, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség 53, a Baloldal (GUE/NGL) 36, képviselőcsoportokhoz egyelőre nem tartozó pártok 46, az EP-be újonnan bejutott pártok pedig 55 mandátumot szereztek.

 

Ezek az adatok több szempontból is megtévesztők. Egyrészt, ahogy a fentiekből is kitűnik, 46 olyan képviselő szerzett mandátumot, akik jelenleg olyan párt tagjai, amelyek az előző ciklusban nem voltak tagjai egyetlen pártcsaládnak sem (így például a Fidesz), illetve 55 mandátummal bírnak azon új pártok képviselői, amelyek eddig nem voltak jelen az EP-ben, és még nem csatlakoztak egyetlen szövetséghez sem, azonban erre várhatóan ők is kísérletet tesznek majd. Másrészt a pártcsaládhoz tartozás szempontjából az eddigi állapotból indulunk ki, azonban egyáltalán nem biztos, hogy ezek a szövetségek a választást követően is ekképpen fognak felállni. A pártszövetségek összetétele éppen a mostani választásokat követően alakulhat át, a jelentősebb átalakulási potenciál pedig éppen a jobboldalon van. Az Európai Néppárt győzelme mellett az is látszik, hogy európai viszonylatban komoly vereséget könyvelhetett el a liberális Renew és a Zöldek / Európai Szabad Szövetség.


Magyarországon a Fidesz-KDNP nyerte az EP-választást a szavazatok 44,7%-ával, amely 11 mandátumot ér majd a kormánypártoknak. A második helyet a Tisza Párt szerezte 29,7%-al és 7 mandátummal. Képviselőt küldhet még az EP-be a Demokratikus Koalíció–Magyar Szocialista Párt–Párbeszéd szövetsége (8,1%, 2 mandátum) és a Mi Hazánk Mozgalom (6,7%, 1 mandátum).

A magyarországi EP-választás komoly vesztese a DK–MSZP–P, amely pártoknak korábban 5 képviselőjük volt, most azonban kénytelenek lesznek beérni 2 képviselővel. A legnagyobb vesztes a Momentum, amely EP-képviselői hely nélkül maradt. Magyar Péter néhány héttel ezelőtt létrejött pártja komoly sikert könyvelhetett el, hiszen hét képviselővel kezdhetik meg európai parlamenti tevékenységüket. A Fidesz-KDNP az előző ciklusban 13 képviselőt küldött az EP-be, tehát a kormánypárt is veszített képviselői helyeket, azonban az EP-képviselők több mint fele továbbra is kormánypárti lesz.

A Fidesz 10 képviselőjének egyelőre nincs pártcsaládja, a KDNP-s Hölvényi György továbbra is az EPP-ben folytatja. A következő hetek kulcsfontosságú kérdése lesz, hogy a magyar kormánypárt melyik pártszövetségben tud elhelyezkedni. Egyelőre szintén nyitott kérdés, hogy az új pártként megjelenő Tisza Párt hol folytatja. Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője jelezte, hogy szívesen látnák a pártot a soraikban, és erről Magyar Péter listavezető is hasonlóan nyilatkozott. Érdekesség, hogy mivel az EPP-nek és a frakciónak továbbra is tagja a KDNP, elvben meg is akadályozhatja a Tisza Párt felvételét a kereszténydemokratákhoz. Ez nem feltétlenül lesz azonban így, hiszen német CDU is szeretné a Tisza befogadását, amely ráadásul több képviselővel érkezik.

A legtöbb elemző a választást megelőzően a szélsőjobboldali pártok előretörését vetítette előre, azonban kérdéses volt, hogy ebből számszerűleg mi fog megvalósulni, és ez mit eredményezhet az új EP erőegyensúlyában. Ezek a jóslatok beváltak, több tagállamban jelentős sikert tudtak elérni a (radikális) jobboldali erők.

Így különösen Franciaországban, ahol a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National) lett a választás toronymagas győztese. A Jordan Bardella vezette választási lista több mint 31,4%-ot szerzett a választáson, míg a második helyen Emmanuel Macron francia elnök pártja (RE) csupán 14,6%-ot. A győzelem európai viszonylatban kiemelkedő, hiszen Marine Le Pen pártjának az új ciklusban várhatóan 30 képviselője lesz, ezzel pedig az EP egyik legnagyobb nemzeti pártcsoportját alkothatja majd.

A választás belpolitikai értelemben is földcsuszamlásszerűnek tekinthető, ugyanis Emmanuel Macron francia elnök még a hivatalos eredmények ismertetése előtt – eleget téve a Nemzeti Tömörülés felszólításának – bejelentette a francia nemzetgyűlés feloszlatását, miután pártja óriási vereséget könyvelhetett el. Az új választás első fordulójára június 30-án, a második fordulóra július 7-én kerülhet sor.

A választás másik nagy európai győztese Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke. Meloni pártja, az Olaszország Fivérei (Fratelli d’Italia, az ECR tagja) 28,8%-al nyerte az olaszországi EP-választást, 24 mandátumot szerezve, a második Demokrata Párt előtt (24,1%, 20 mandátum). Az Olaszország Fivérei korábban 10 mandátumot birtokolt az EP-ben, így ehhez képest Meloni mostani győzelme kimagasló. Nagyot bukott a Matteo Salvini vezette Lega (az ID tagja), amely az eddig 23 mandátum helyett kénytelen lesz beérni 8 EP-képviselővel.

Kalas Vivien arról írt a választások előtt, hogy bár az EPP szerezheti a legtöbb mandátumot, a voksolás valódi győztese az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció lehet. Az ECR jelentősen erősödött és még tovább erősödhet, az új parlamenti ciklus kiemelten fontos pártcsaládja lehet, elsősorban a jobboldalon betöltött, politikai szövetségeket formálni képes szerepe miatt. Ennek központi szereplője Giorgia Meloni olasz miniszterelnök lehet. Ez abból is láthatóvá vált, hogy Meloni kegyeit a választás előtt Ursula von der Leyen és Marine Le Pen is kereste a későbbi potenciális együttműködés lehetőségével. 

Giorgia Meloni egyértelműen a választás egyik legfontosabb európai szereplőjévé vált, azonban a Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés még Meloninál is nagyobbat nyert. Az azonban még bizonytalan, hogy a két szereplő közti hatalmi egyensúly miként fog alakulni a következő hetekben, mennyire tudják kölcsönösen kamatoztatni sikereiket a pártcsaládok formálása szempontjából, képesek lesznek-e adott esetben a választást követően egy erős jobboldali szövetség létrehozására.

Jelentős radikális jobboldali előretörés valósult meg Ausztriában is. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), az ID csoport tagja nyerte a választást az EPP-ben helyet foglaló Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) előtt, így előbbinek 6, utóbbi kettőnek 5–5 képviselője lesz az EP-ben. 

Németországban a kereszténydemokrata CDU / CSU nyerte a választást (30,3%, 30 mandátum), a második helyen pedig az Alternatív Németországért (AfD) szélsőjobboldali párt végzett (15,9%, 17 mandátum) a német kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) előtt (13,9%, 14 mandátum). Olaf Scholz német kancellár pártja komoly vereséget szenvedett, amelynek szintén lehetnek belpolitikai következményei. Az AfD jelentősen erősödött, hiszen az előző ciklusban csupán 8 képviselőjük volt, most ezt a számot meg tudták duplázni. A párt pozíciója azonban éppen a választás előtt változott meg jelentősen, hiszen az Identitás és Demokrácia két héttel az EP-választások előtt – többek között Marine Le Pen kezdeményezésére – kizárta őket soraiból a listavezetőjük SS-katonákra vonatkozó megjegyzése miatt. Kérdéses tehát, hogy erősödése ellenére mennyire fognak a német szélsőjobbosokra partnerként tekinteni az olasz és francia választás győztesei, különösen, hogy az AfD egy eddig nem létező radikális szövetség létrehozását tervezi.

A környező országok közül érdemes kiemelni Lengyelországot, ahol a kormányzó Polgári Koalíció (KO) nyerte a választást 37,1%-al a 36,2%-ot szerző Jog és Igazságosság (PiS) előtt – előbbi az EPP, utóbbi az ECR sorait erősíti, várhatóan 20–20 képviselővel. Csehországban az ellenzéki ANO, a korábbi miniszterelnök Andrej Babis pártja nyerte a választást, hét mandátumot szerezve, míg a kormánypártok alkotta Spolu koalíció csak a második helyen végzett hat mandátummal. A kormánypárti liberálisok, a STAN viszont jelentős veszteségeket könyvelhetett el. Szlovákiában az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte a választást. Robert Fico szlovák miniszterelnök ellen végrehajtott május 15-i merénylet tehát nem csupán az áldozat szerepében megjelenő – a merényletért az ellenzéki pártokat és sajtót okoló – kormányoldalt, de az ellenzéket is mobilizálta. A progresszívok (akik listáját a korábbi magyar származású szakértői miniszterelnök, Ódor Lajos vezette) hat, a Robert Fico vezette Smer öt mandátumot szerzett az EP-ben.

Határon túli magyar szempontból a választás egyelőre felemásnak tűnik. Romániában az RMDSZ 6,63%-ot szerzett, így meg tudta őrizni két képviselői helyét az EP-ben. Az erdélyi magyarokat ebben a ciklusban is Winkler Gyula és Vincze Loránt képviselik majd. Szlovákiában azonban a Magyar Szövetség nem jutott mandátumhoz; a szavazatoknak csupán 3,9%-át tudta megszerezni. Ez a kudarc nem csupán azt jelenti, hogy sorozatban második alkalommal nem tud képviselőt küldeni a felvidéki magyarság az EP-be, de azt is, hogy sokadig vereséget könyvelheti el az etnikai alapon szervezett országos szintű politizálás a Felvidéken, ez pedig várhatóan jelentős, történelmi léptékű átalakulásokat hozhat a felvidéki magyar politikában.

(Az adatok az Európai Parlament választási eredményeket összegző oldaláról származnak, a június 10-i állapotot tükrözik – a hétfő délelőtti közléshez képest a bejegyzésben szereplő számokat 16 órakor frissítettük.) 

Hidvéghi Balázs: Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása nem érdeke Magyarországnak

Ukrajna gyorsított csatlakozása az Európai Unióhoz nem érdeke Magyarországnak, és ellentétes a közép-európai érdekekkel is - jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerdán Törökszentmiklóson, sajtótájékoztatón.
2025. 05. 15. 03:00
Megosztás:

Új környezetvédelmi bírságok: a cégeknek mostantól mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk

2025 májusától az engedélyeztetési, levegővédelmi, zajvédelmi, hulladékgazdálkodási bírságokat szabályozó, valamint a felszíni víz védelmére vonatkozó rendeletmódosítások értelmében a vállalatokra jelentős bírságok szabhatók ki. Az új szabályozási keret szerint a környezetvédelmi előírások megsértésével drámai mértékben emelkednek a pénzbeli szankciók.
2025. 05. 15. 02:00
Megosztás:

Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben

Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben - közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
2025. 05. 15. 01:30
Megosztás:

Együttműködési megállapodást kötött a KSH és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium

Együttműködési megállapodást írt alá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB), a kutatási, innovációs kooperáció célja a mesterséges intelligencia intenzív bevonása a statisztika-előállításba a folyamatok gyorsítása és a hatékonyság növelése érdekében.
2025. 05. 15. 01:00
Megosztás:

Kettősség jellemzi a magyar építőipart

Az év harmadik hónapjában éves szinten visszaesést mutatott, míg a havi adatok alapján – amellett, hogy továbbra is visszafogott teljesítmény jellemzi – kismértékben mégis növekedni tudott az ágazat. Emellett pozitív, hogy a termelés meghaladta a tavalyi utolsó negyedévit, viszont a GDP első negyedéves teljesítményét mégsem tudta jelentősebben felfelé húzni az ágazat. A rendelési mutatók nem teljesítettek jól, a megkötött új szerződések volumene elmaradt a 2024 márciusitól, ugyanakkor a teljes szerződésállomány 3,8%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Az ágazatot 2025 második felétől egyre erősebben megtámaszthatják az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv építőipart és lakáspiacot érintő intézkedései, azonban a kilátások szempontjából az uniós források akadozása, a nagy állami beruházások elhalasztása és a gazdasági szereplők borús jövőképe miatti kapacitás bővítések visszafogása negatív tényező.
2025. 05. 15. 00:30
Megosztás:

Új vezérigazgatót és igazgatótanácsi elnököt nevezett ki az AKKO Invest

Az AKKO Invest Nyrt. szerdai igazgatótanácsi ülésén egyhangúlag Steinberg Noah Miltont választotta a társaság igazgatótanácsának elnökévé, Gyáfrás Sándort pedig a társaság új vezérigazgatójává - tette közzé a vállalat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán.
2025. 05. 14. 23:30
Megosztás:

AM: új kezdet kapujában a magyar-bajor agrárkapcsolatok

Nagyon tanulságos, hogy szinte minden kérdésben egyet tudtunk érteni. Az együttműködést kell keresni, valamint azt, hogy a felmerülő kihívásokra miként tudunk közösen hatékony válaszokat adni - fogalmazott Nagy István agrárminiszter Münchenben a tartomány élelmiszerügyi, mezőgazdasági, erdészeti és turisztikai miniszterével, valamint a Bajor Parasztszövetség elnökével folytatott megbeszélése után az Agrárminisztérium (AM) szerdai közleménye szerint.
2025. 05. 14. 23:00
Megosztás:

Korrigált kilátással megerősítette az OTP Jelzálogbank javított osztályzatát az S&P

Lefelé korrigált kilátással megerősítette az OTP Jelzálogbank javított osztályzatát szerdán az S&P Global Ratings, hangsúlyozva, hogy a lépés adminisztratív jellegű kiigazítás, és nem a magyar pénzintézet adósminőségi profiljának gyengülését jelzi.
2025. 05. 14. 21:30
Megosztás:

Új kezdet kapujában a magyar-bajor agrárkapcsolatok

Nagyon tanulságos, hogy szinte minden kérdésben egyet tudtunk érteni. Az együttműködést kell keresni, valamint azt, hogy a felmerülő kihívásokra miként tudunk közösen hatékony válaszokat adni - fogalmazott Nagy István agrárminiszter Münchenben a tartomány élelmiszerügyi, mezőgazdasági, erdészeti és turisztikai miniszterével, valamint a Bajor Parasztszövetség elnökével folytatott megbeszélése után az Agrárminisztérium (AM) szerdai közleménye szerint.
2025. 05. 14. 21:00
Megosztás:

A VOSZ is csatlakozott a Gondosóra programhoz

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is csatlakozott a Gondosóra programhoz; az erről szóló együttműködési megállapodást szerdán írták alá Budapesten.
2025. 05. 14. 20:30
Megosztás:

Nem változtatott idei és jövő évi olajkereslet-növekedési előrejelzésén az OPEC

Az Olajexportáló Országok Szervezete (OPEC) szerdán publikált havi rendszeres olajpiaci jelentésében nem változtatott a 2025-re és 2026-ra vonatkozó globális olajkereslet-növekedési becslésén és csak kevéssé módosította globális gazdaságnövekedési előrejelzését.
2025. 05. 14. 19:30
Megosztás:

Történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1340,64 pontos, 1,42 százalékos emelkedéssel 95 473,35 ponton, új történelmi csúcson zárt szerdán.
2025. 05. 14. 18:30
Megosztás:

Mérlegelik az elemzők a vámcsökkentés hatását

Több elemzőház is frissítette korábbi várakozásait az Egyesült Államok gazdaságát és a részvénypiacokat érintően a Kínával való 90 napos megegyezése miatt.
2025. 05. 14. 18:00
Megosztás:

A vártnál erősebben kezdte az évet a Magyar Telekom - szárnyal a részvénye

Az Erste szektorelemzője ma reggel tette közzé a Magyar Telekom első negyedéves eredményéről szóló angol nyelvű összefoglalóját. Az elemzés főbb megállapításai:
2025. 05. 14. 17:30
Megosztás:

Építőipari vállalkozások, figyelem! Lehet, hogy a projektek helyszínén is kell iparűzési adót fizetni?

Közeleg május 31-e, ami többek között az iparűzési adó bevallási határideje is. Ennek kiszámításakor és bevallásakor azoknak a vállalkozásoknak kell az átlagosnál is nagyobb gondossággal eljárniuk, amelyek működése nem egyetlen jól körülhatárolható helyszínen zajlik. „Az önkormányzatok ugyanis egyre tudatosabban vizsgálják például a hosszabb kivitelezési projektek időtartamát, és az átmenetileg területükön tevékenykedő vállalkozások helyszíni jelenlétét, hogy nincs-e helyi iparűzési adó fizetési kötelezettségük. Ezért az érintett építőipari cégeknek érdemes fokozottan ügyelni a bonyolult szabályok helyes értelmezésére és betartására.” – figyelmeztetett dr. Menczel-Kiss Gellért, a LeitnerLeitner partnere, vezető tanácsadója.
2025. 05. 14. 17:00
Megosztás:

NGM: tovább erősítjük a magyar kkv-kat

Tovább erősítjük a magyar kkv-kat, 183 vállalkozás kap 20 milliárd forintnyi támogatást első körben a Demján 1+1 Programban - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán az MTI-vel.
2025. 05. 14. 16:30
Megosztás:

800 milliárd forintba kerülne Magyarországnak az EU embargója az orosz energiahordozókra

Magyarország energiaszámlája 800 milliárd forinttal emelkedne, ha az Európai Unió az orosz gáz, kőolaj és urán szolgáltatásra embargót vezetne be - hangsúlyozta az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
2025. 05. 14. 16:00
Megosztás:

Tulajdonstop helyett új jogköröket kaptak az önkormányzatok

Benyújtották a Parlamentnek a helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslatot, amely több ponton is enyhébb, mint a társadalmi egyeztetés során megismert változat. Kikerültek a tulajdonszerzést korlátozó elemek a szövegből, az önkormányzatok viszont így is jelentős új jogköröket kaphatnak.
2025. 05. 14. 15:30
Megosztás:

Sok tízezer forinttal csábítják a bankok a diákokat

Díjmentes számlavezetés, bankkártya mellé több tízezer forintos ajándékot kaphatnak azok a diákok, akik most nyitnak újonnan bankszámlát. A ballagási pénzeket megéri bankszámlán tartani, a fesztiválok is egyre inkább készpénzmentesek ma már - írja a Bank360.hu.
2025. 05. 14. 15:00
Megosztás:

Usik vs Joshua küzdelem a Parik24 fogadások középpontjában

A boksz, lényegében - egy összetett „sakkjátszma”. Minden ütés a ringben egy lépés, minden kitérés a király védelme.
2025. 05. 14. 14:42
Megosztás: