EP-választások eredménye – magyar szemmel

Megerősödött a jobboldal az európai parlamenti választásokon, azonban még kérdéses, hogy ez mire lesz elég az új Európai Parlamentben. A legtöbb mandátumot az Európai Néppárt szerezte, azonban Marine Le Pen és Giorgia Meloni is nagyot nyert. Magyarországon a Fidesz-KDNP nyerte az EP-választást, de kevesebb képviselőt küldhet Strasbourgba, mint öt éve.

EP-választások eredménye – magyar szemmel

Az európai parlamenti választásokat 2024. június 6–9-e között tartották az EU 27 tagállamában. A legtöbb tagállamban vasárnap került sor a voksolásra. Hollandiában csütörtökön, Írországban pénteken, Csehországban pénteken és szombaton, Lettországban, Szlovákiában és Máltán szombaton bonyolították le az EP-választást. Az uniós polgárok 720 képviselői hely szétosztásáról döntöttek.

A közvélemény-kutatások az Európai Néppárt (EPP) győzelmét jósolták, a papírforma pedig érvényesült is; az EPP szerezte a legtöbb, 186 mandátumot. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) 134, a RenewEurope 79, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) 73, az Identitás és Demokrácia (ID) 58, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség 53, a Baloldal (GUE/NGL) 36, képviselőcsoportokhoz egyelőre nem tartozó pártok 46, az EP-be újonnan bejutott pártok pedig 55 mandátumot szereztek.

 

Ezek az adatok több szempontból is megtévesztők. Egyrészt, ahogy a fentiekből is kitűnik, 46 olyan képviselő szerzett mandátumot, akik jelenleg olyan párt tagjai, amelyek az előző ciklusban nem voltak tagjai egyetlen pártcsaládnak sem (így például a Fidesz), illetve 55 mandátummal bírnak azon új pártok képviselői, amelyek eddig nem voltak jelen az EP-ben, és még nem csatlakoztak egyetlen szövetséghez sem, azonban erre várhatóan ők is kísérletet tesznek majd. Másrészt a pártcsaládhoz tartozás szempontjából az eddigi állapotból indulunk ki, azonban egyáltalán nem biztos, hogy ezek a szövetségek a választást követően is ekképpen fognak felállni. A pártszövetségek összetétele éppen a mostani választásokat követően alakulhat át, a jelentősebb átalakulási potenciál pedig éppen a jobboldalon van. Az Európai Néppárt győzelme mellett az is látszik, hogy európai viszonylatban komoly vereséget könyvelhetett el a liberális Renew és a Zöldek / Európai Szabad Szövetség.


Magyarországon a Fidesz-KDNP nyerte az EP-választást a szavazatok 44,7%-ával, amely 11 mandátumot ér majd a kormánypártoknak. A második helyet a Tisza Párt szerezte 29,7%-al és 7 mandátummal. Képviselőt küldhet még az EP-be a Demokratikus Koalíció–Magyar Szocialista Párt–Párbeszéd szövetsége (8,1%, 2 mandátum) és a Mi Hazánk Mozgalom (6,7%, 1 mandátum).

A magyarországi EP-választás komoly vesztese a DK–MSZP–P, amely pártoknak korábban 5 képviselőjük volt, most azonban kénytelenek lesznek beérni 2 képviselővel. A legnagyobb vesztes a Momentum, amely EP-képviselői hely nélkül maradt. Magyar Péter néhány héttel ezelőtt létrejött pártja komoly sikert könyvelhetett el, hiszen hét képviselővel kezdhetik meg európai parlamenti tevékenységüket. A Fidesz-KDNP az előző ciklusban 13 képviselőt küldött az EP-be, tehát a kormánypárt is veszített képviselői helyeket, azonban az EP-képviselők több mint fele továbbra is kormánypárti lesz.

A Fidesz 10 képviselőjének egyelőre nincs pártcsaládja, a KDNP-s Hölvényi György továbbra is az EPP-ben folytatja. A következő hetek kulcsfontosságú kérdése lesz, hogy a magyar kormánypárt melyik pártszövetségben tud elhelyezkedni. Egyelőre szintén nyitott kérdés, hogy az új pártként megjelenő Tisza Párt hol folytatja. Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője jelezte, hogy szívesen látnák a pártot a soraikban, és erről Magyar Péter listavezető is hasonlóan nyilatkozott. Érdekesség, hogy mivel az EPP-nek és a frakciónak továbbra is tagja a KDNP, elvben meg is akadályozhatja a Tisza Párt felvételét a kereszténydemokratákhoz. Ez nem feltétlenül lesz azonban így, hiszen német CDU is szeretné a Tisza befogadását, amely ráadásul több képviselővel érkezik.

A legtöbb elemző a választást megelőzően a szélsőjobboldali pártok előretörését vetítette előre, azonban kérdéses volt, hogy ebből számszerűleg mi fog megvalósulni, és ez mit eredményezhet az új EP erőegyensúlyában. Ezek a jóslatok beváltak, több tagállamban jelentős sikert tudtak elérni a (radikális) jobboldali erők.

Így különösen Franciaországban, ahol a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National) lett a választás toronymagas győztese. A Jordan Bardella vezette választási lista több mint 31,4%-ot szerzett a választáson, míg a második helyen Emmanuel Macron francia elnök pártja (RE) csupán 14,6%-ot. A győzelem európai viszonylatban kiemelkedő, hiszen Marine Le Pen pártjának az új ciklusban várhatóan 30 képviselője lesz, ezzel pedig az EP egyik legnagyobb nemzeti pártcsoportját alkothatja majd.

A választás belpolitikai értelemben is földcsuszamlásszerűnek tekinthető, ugyanis Emmanuel Macron francia elnök még a hivatalos eredmények ismertetése előtt – eleget téve a Nemzeti Tömörülés felszólításának – bejelentette a francia nemzetgyűlés feloszlatását, miután pártja óriási vereséget könyvelhetett el. Az új választás első fordulójára június 30-án, a második fordulóra július 7-én kerülhet sor.

A választás másik nagy európai győztese Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke. Meloni pártja, az Olaszország Fivérei (Fratelli d’Italia, az ECR tagja) 28,8%-al nyerte az olaszországi EP-választást, 24 mandátumot szerezve, a második Demokrata Párt előtt (24,1%, 20 mandátum). Az Olaszország Fivérei korábban 10 mandátumot birtokolt az EP-ben, így ehhez képest Meloni mostani győzelme kimagasló. Nagyot bukott a Matteo Salvini vezette Lega (az ID tagja), amely az eddig 23 mandátum helyett kénytelen lesz beérni 8 EP-képviselővel.

Kalas Vivien arról írt a választások előtt, hogy bár az EPP szerezheti a legtöbb mandátumot, a voksolás valódi győztese az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció lehet. Az ECR jelentősen erősödött és még tovább erősödhet, az új parlamenti ciklus kiemelten fontos pártcsaládja lehet, elsősorban a jobboldalon betöltött, politikai szövetségeket formálni képes szerepe miatt. Ennek központi szereplője Giorgia Meloni olasz miniszterelnök lehet. Ez abból is láthatóvá vált, hogy Meloni kegyeit a választás előtt Ursula von der Leyen és Marine Le Pen is kereste a későbbi potenciális együttműködés lehetőségével. 

Giorgia Meloni egyértelműen a választás egyik legfontosabb európai szereplőjévé vált, azonban a Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés még Meloninál is nagyobbat nyert. Az azonban még bizonytalan, hogy a két szereplő közti hatalmi egyensúly miként fog alakulni a következő hetekben, mennyire tudják kölcsönösen kamatoztatni sikereiket a pártcsaládok formálása szempontjából, képesek lesznek-e adott esetben a választást követően egy erős jobboldali szövetség létrehozására.

Jelentős radikális jobboldali előretörés valósult meg Ausztriában is. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), az ID csoport tagja nyerte a választást az EPP-ben helyet foglaló Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) előtt, így előbbinek 6, utóbbi kettőnek 5–5 képviselője lesz az EP-ben. 

Németországban a kereszténydemokrata CDU / CSU nyerte a választást (30,3%, 30 mandátum), a második helyen pedig az Alternatív Németországért (AfD) szélsőjobboldali párt végzett (15,9%, 17 mandátum) a német kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) előtt (13,9%, 14 mandátum). Olaf Scholz német kancellár pártja komoly vereséget szenvedett, amelynek szintén lehetnek belpolitikai következményei. Az AfD jelentősen erősödött, hiszen az előző ciklusban csupán 8 képviselőjük volt, most ezt a számot meg tudták duplázni. A párt pozíciója azonban éppen a választás előtt változott meg jelentősen, hiszen az Identitás és Demokrácia két héttel az EP-választások előtt – többek között Marine Le Pen kezdeményezésére – kizárta őket soraiból a listavezetőjük SS-katonákra vonatkozó megjegyzése miatt. Kérdéses tehát, hogy erősödése ellenére mennyire fognak a német szélsőjobbosokra partnerként tekinteni az olasz és francia választás győztesei, különösen, hogy az AfD egy eddig nem létező radikális szövetség létrehozását tervezi.

A környező országok közül érdemes kiemelni Lengyelországot, ahol a kormányzó Polgári Koalíció (KO) nyerte a választást 37,1%-al a 36,2%-ot szerző Jog és Igazságosság (PiS) előtt – előbbi az EPP, utóbbi az ECR sorait erősíti, várhatóan 20–20 képviselővel. Csehországban az ellenzéki ANO, a korábbi miniszterelnök Andrej Babis pártja nyerte a választást, hét mandátumot szerezve, míg a kormánypártok alkotta Spolu koalíció csak a második helyen végzett hat mandátummal. A kormánypárti liberálisok, a STAN viszont jelentős veszteségeket könyvelhetett el. Szlovákiában az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte a választást. Robert Fico szlovák miniszterelnök ellen végrehajtott május 15-i merénylet tehát nem csupán az áldozat szerepében megjelenő – a merényletért az ellenzéki pártokat és sajtót okoló – kormányoldalt, de az ellenzéket is mobilizálta. A progresszívok (akik listáját a korábbi magyar származású szakértői miniszterelnök, Ódor Lajos vezette) hat, a Robert Fico vezette Smer öt mandátumot szerzett az EP-ben.

Határon túli magyar szempontból a választás egyelőre felemásnak tűnik. Romániában az RMDSZ 6,63%-ot szerzett, így meg tudta őrizni két képviselői helyét az EP-ben. Az erdélyi magyarokat ebben a ciklusban is Winkler Gyula és Vincze Loránt képviselik majd. Szlovákiában azonban a Magyar Szövetség nem jutott mandátumhoz; a szavazatoknak csupán 3,9%-át tudta megszerezni. Ez a kudarc nem csupán azt jelenti, hogy sorozatban második alkalommal nem tud képviselőt küldeni a felvidéki magyarság az EP-be, de azt is, hogy sokadig vereséget könyvelheti el az etnikai alapon szervezett országos szintű politizálás a Felvidéken, ez pedig várhatóan jelentős, történelmi léptékű átalakulásokat hozhat a felvidéki magyar politikában.

(Az adatok az Európai Parlament választási eredményeket összegző oldaláról származnak, a június 10-i állapotot tükrözik – a hétfő délelőtti közléshez képest a bejegyzésben szereplő számokat 16 órakor frissítettük.) 

Stagnál a fenntarthatósági teljesítmény a hazai vállalatok körében

A 300 millió forintnál nagyobb árbevételű hazai vállalatok körében végzett reprezentatív felmérés legfrissebb adatai alapján a hazai vállalati fenntarthatóság 2025 első félévében továbbra is stagnál. A K&H fenntarthatósági indexe – amely öt alindex (attitűd, aktivitás, stratégia, mérés és auditálás, társadalom) átlaga – változatlanul 39 ponton áll, vagyis immár negyedik éve nem tud kitörni a szűk, 38-40 pontos sávból. A felszín alatt azonban erőteljes eltolódások figyelhetők meg.
2025. 06. 25. 04:00
Megosztás:

A Freedom Holding Corp. árbevétele 23%-kal, több mint 2 milliárd dollárra nőtt a 2025-ös pénzügyi évben

A NASDAQ-on jegyzett Freedom Holding Corp. (FRHC), a Freedom24kiskereskedelmi brókercég anyavállalatának bevétele a 2025. március 31-ével végződő pénzügyi évben 23%-os éves bevétel-növekedéssel elérte a 2,05 milliárd dollárt. A nettó nyereség 84,5 millió dollár, míg az egy részvényre jutó nyereség 59,4 millió részvény alapján 1,43 dollár volt.
2025. 06. 25. 03:30
Megosztás:

NAV-szigorítás, de csak szeptembertől – több időt kaptak a cégek a felkészülésre

A NAV módosította az online számlarendszer szigorításának határidejét: az eredetileg július 1-jére tervezett változások szeptember 15-től lépnek életbe – közölte a Niveus. A hatóság a vállalkozások technikai felkészültségének hiányosságai miatt döntött a halasztás mellett. A Niveus szerint ez a haladék lehetőséget teremt arra, hogy a cégek átvizsgálják és fejlesszék adatszolgáltatási folyamataikat, elkerülve ezzel a hibákból fakadó adózási kockázatokat.
2025. 06. 25. 03:00
Megosztás:

Mennyi végkielégítés jár most Magyarországon jogilag?

Mikor és mennyi végkielégítés jár egy dolgozónak 2025-ben? Mennyi végkielégítést kell fizetnie a munkáltatónak a dolgozó elbocsátásakor? Mitől függ a végkielégítés mértéke a törvény szerint? Hogyan történik a végkielégítés adózása 2025-ben?
2025. 06. 25. 02:30
Megosztás:

Mennyi villamos áramot fogyaszt egy háztartás egy hónapban és az a kWh energia mennyibe kerül?

Hány kwh áramot fogyaszt el egy háztartás 2025-ben és az hány forintba kerül? Hogyan változik az áramszámla ha a háztartás 1 fős, 2 fős, 3 fős vagy több főből áll? Hány kWh nappali áramot fogyaszt el egy család és az mennyibe kerül?
2025. 06. 25. 02:00
Megosztás:

Megújul a világörökség részét képező Aggteleki-karszt

Magyarország különleges barlangjainak bemutatása, népszerűsítése és megóvása is fontos feladata a nemzeti park igazgatóságoknak, hiszen az élettelen természeti értékek megújulásra, regenerálódásra önmaguktól képtelenek. Ezért is kiemelkedő jelentőséggel bír a mostani beruházás, amelynek keretében Magyarország egyetlen természeti világöröksége, az Aggteleki-karszt 680 millió forint értékű támogatást kapott - jelentette be Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a projektnyitó rendezvényen, Aggteleken a szaktárca keddi közleménye szerint.
2025. 06. 25. 01:30
Megosztás:

Áram-számla: jól járnak akik Kádár-kockában laknak!

Mennyi áramot fogyasztunk – és mi számít „normálisnak”? Egy tipikus 3–4 fős magyar család havonta 250–350 kWh‑t fogyaszt, míg egy egyedülálló vagy idősebb személy háztartása 100–200 kWh körül alakul.
2025. 06. 25. 01:00
Megosztás:

Meghosszabbította az együttműködését az ELTE és a magyarországi Bosch csoport

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a magyarországi Bosch megállapodott az együttműködésük további 5 évre szóló folytatásáról, amely új távlatokat nyit a magyarországi MI fejlesztések területén - közölte a két szervezet közös közleményben kedden az MTI-vel.
2025. 06. 25. 00:30
Megosztás:

A Solaxy 60%-ot emelkedett a tőzsdére kerülést követően

A Solaxy nemrég zárta le minden idők egyik legsikeresebb kripto előértékesítését, amelynek során a projekt több, mint 58 millió dollárt gyűjtött össze. A SOLX kereskedése június 23-án vált elérhetővé ez első decentralizált tőzsdén, és a tőzsdei bevezetésekre jellemző kezdeti esés után a token 60%-ot emelkedett.
2025. 06. 25. 00:01
Megosztás:

A Magyar Nemzeti Bank mai döntésének háttere

A Monetáris Tanács a mai kamatdöntő ülésén sem változtatott az irányadó kamatokon. A jegybanki alapkamat továbbra is 6,50 százalékon áll. A kamatfolyosó két széle szintén változatlan maradt – 5,50, illetve 7,50 százalékon. A döntés nem okozott semmilyen meglepetést, megfelelt a széles körű elemzői konszenzusnak.
2025. 06. 24. 23:30
Megosztás:

Legjobb kriptó befektetések most – alulértékelt tokenek a piaci visszaesés közepette

A kriptopiac eddig néhány árfolyamváltozást tapasztalt. A Bitcoin több mint 5%-ot, míg az Ethereum több mint 13%-ot esett.
2025. 06. 24. 23:00
Megosztás:

Most sem változott a hazai kamatszint

Nem okozott meglepetést az MNB. A várakozásoknak megfelelően, mai ülésen is változatlanul hagyta a kondíciókat a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, az alapkamat 6,50 százalékon, az overnight jegybanki betét 5,50 százalékon, az overnight fedezett hitel kamata 7,50 százalékon maradt.
2025. 06. 24. 22:30
Megosztás:

A szlovén Petrol lemondta töltőállomásainak tiltakozó leállítását

A Petrol szlovén olajipari vállalat kedden lemondta korábban bejelentett tiltakozó akcióját, amelyben az autópálya-hálózaton kívüli töltőállomásai egy órára leálltak volna, mivel a Szlovén Szuverén Holding (SSH) arra figyelmeztette, hogy ez gazdasági kárt okozhat a vállalatnak és a részvényeseknek.
2025. 06. 24. 22:00
Megosztás:

Berobban a kánikula, de van, ahol a nyaralóárak még a földön járnak

A legolcsóbb nyaralók a Tisza mellett találhatók. Több település átlagára is 11–18 millió forint között mozog. A legdrágább helyek a Balaton környékén vannak. Tihanyban és Paloznakon akár 180–270 millió forintos átlagárak is előfordulnak. Az átlagos négyzetméterárakban akár tizenkétszeres, az átlagos vételárban viszont huszonötszörös eltérés is lehet a legolcsóbb és legdrágább vízparti települések eladó lakóingatlanai között.
2025. 06. 24. 21:30
Megosztás:

A Wizz Air saját költségén gondoskodik a Dubajban rekedt utasokról

A Wizz Air saját költségén gondoskodik a Dubajban rekedt utasokról, és mindenben együttműködik a hatóságokkal - közölte a Wizz Air Magyarország az MTI-vel kedden, reagálva Budapest Főváros Kormányhivatalának eljárására.
2025. 06. 24. 21:00
Megosztás:

Irán-Izrael közti háború – sok hűhó semmiért?

Az Irán és Izrael közti háború, amely közel két hete, június 12-én tört ki, 180 fokos fordulatot vett.
2025. 06. 24. 20:30
Megosztás:

A Fed elnöke megvárná a végleges vámokat, mielőtt kamatot vág

Jerome Powell ma a kongresszus előtt tart beszámolót a Fed munkájával kapcsolatban. A beszédet már korábban közzétették, amiből kiderül, hogy a jegybankelnök az infláció kordában tartása iránti elkötelezettségét fogja hangsúlyozni.
2025. 06. 24. 19:30
Megosztás:

Az AI boom után Trump adott további lendületet a nukleáris iparnak

A nukleáris részvények az elmúlt hetekben jelentős lendületet kaptak Donald Trump május végi elnöki rendeleteitől, illetve az uránérc árának emelkedésétől. Az elnök négy új határozatot tett közzé, melyek célja, hogy a nukleáris energia használata, különösen a kis moduláris reaktorok (SMR) elterjedése felgyorsuljon az Egyesült Államokban.
2025. 06. 24. 19:00
Megosztás:

Az AutoWallis lesz partnerével közösen a Nissan importőre Románia mellett Moldovában is

Románia mellett Moldovában is megszerezte a Nissan forgalmazási jogát az AutoWallis portugál partnerével, a Salvador Caetano Csoporttal közösen. A lépéssel tovább erősíti régiós jelenlétét az AutoWallis Csoport, miután 17 országra bővül portfoliója.
2025. 06. 24. 18:30
Megosztás:

Közlekedés és ingatlanárak: mennyit ér a jó közlekedés Budapesten és agglomerációjában?

Miközben azt hihetnénk, hogy egy adott terület ingatlanpiaci árait nagyban meghatározza, hogy mennyire könnyű annak megközelíthetősége autóval és tömegközlekedéssel, ez Budapest és agglomerációja esetében nem feltétlenül érezhető, vagy legalábbis nehezen kifejezhető számokban.
2025. 06. 24. 18:00
Megosztás: