EP-választások eredménye – magyar szemmel

Megerősödött a jobboldal az európai parlamenti választásokon, azonban még kérdéses, hogy ez mire lesz elég az új Európai Parlamentben. A legtöbb mandátumot az Európai Néppárt szerezte, azonban Marine Le Pen és Giorgia Meloni is nagyot nyert. Magyarországon a Fidesz-KDNP nyerte az EP-választást, de kevesebb képviselőt küldhet Strasbourgba, mint öt éve.

EP-választások eredménye – magyar szemmel

Az európai parlamenti választásokat 2024. június 6–9-e között tartották az EU 27 tagállamában. A legtöbb tagállamban vasárnap került sor a voksolásra. Hollandiában csütörtökön, Írországban pénteken, Csehországban pénteken és szombaton, Lettországban, Szlovákiában és Máltán szombaton bonyolították le az EP-választást. Az uniós polgárok 720 képviselői hely szétosztásáról döntöttek.

A közvélemény-kutatások az Európai Néppárt (EPP) győzelmét jósolták, a papírforma pedig érvényesült is; az EPP szerezte a legtöbb, 186 mandátumot. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) 134, a RenewEurope 79, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) 73, az Identitás és Demokrácia (ID) 58, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség 53, a Baloldal (GUE/NGL) 36, képviselőcsoportokhoz egyelőre nem tartozó pártok 46, az EP-be újonnan bejutott pártok pedig 55 mandátumot szereztek.

 

Ezek az adatok több szempontból is megtévesztők. Egyrészt, ahogy a fentiekből is kitűnik, 46 olyan képviselő szerzett mandátumot, akik jelenleg olyan párt tagjai, amelyek az előző ciklusban nem voltak tagjai egyetlen pártcsaládnak sem (így például a Fidesz), illetve 55 mandátummal bírnak azon új pártok képviselői, amelyek eddig nem voltak jelen az EP-ben, és még nem csatlakoztak egyetlen szövetséghez sem, azonban erre várhatóan ők is kísérletet tesznek majd. Másrészt a pártcsaládhoz tartozás szempontjából az eddigi állapotból indulunk ki, azonban egyáltalán nem biztos, hogy ezek a szövetségek a választást követően is ekképpen fognak felállni. A pártszövetségek összetétele éppen a mostani választásokat követően alakulhat át, a jelentősebb átalakulási potenciál pedig éppen a jobboldalon van. Az Európai Néppárt győzelme mellett az is látszik, hogy európai viszonylatban komoly vereséget könyvelhetett el a liberális Renew és a Zöldek / Európai Szabad Szövetség.


Magyarországon a Fidesz-KDNP nyerte az EP-választást a szavazatok 44,7%-ával, amely 11 mandátumot ér majd a kormánypártoknak. A második helyet a Tisza Párt szerezte 29,7%-al és 7 mandátummal. Képviselőt küldhet még az EP-be a Demokratikus Koalíció–Magyar Szocialista Párt–Párbeszéd szövetsége (8,1%, 2 mandátum) és a Mi Hazánk Mozgalom (6,7%, 1 mandátum).

A magyarországi EP-választás komoly vesztese a DK–MSZP–P, amely pártoknak korábban 5 képviselőjük volt, most azonban kénytelenek lesznek beérni 2 képviselővel. A legnagyobb vesztes a Momentum, amely EP-képviselői hely nélkül maradt. Magyar Péter néhány héttel ezelőtt létrejött pártja komoly sikert könyvelhetett el, hiszen hét képviselővel kezdhetik meg európai parlamenti tevékenységüket. A Fidesz-KDNP az előző ciklusban 13 képviselőt küldött az EP-be, tehát a kormánypárt is veszített képviselői helyeket, azonban az EP-képviselők több mint fele továbbra is kormánypárti lesz.

A Fidesz 10 képviselőjének egyelőre nincs pártcsaládja, a KDNP-s Hölvényi György továbbra is az EPP-ben folytatja. A következő hetek kulcsfontosságú kérdése lesz, hogy a magyar kormánypárt melyik pártszövetségben tud elhelyezkedni. Egyelőre szintén nyitott kérdés, hogy az új pártként megjelenő Tisza Párt hol folytatja. Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője jelezte, hogy szívesen látnák a pártot a soraikban, és erről Magyar Péter listavezető is hasonlóan nyilatkozott. Érdekesség, hogy mivel az EPP-nek és a frakciónak továbbra is tagja a KDNP, elvben meg is akadályozhatja a Tisza Párt felvételét a kereszténydemokratákhoz. Ez nem feltétlenül lesz azonban így, hiszen német CDU is szeretné a Tisza befogadását, amely ráadásul több képviselővel érkezik.

A legtöbb elemző a választást megelőzően a szélsőjobboldali pártok előretörését vetítette előre, azonban kérdéses volt, hogy ebből számszerűleg mi fog megvalósulni, és ez mit eredményezhet az új EP erőegyensúlyában. Ezek a jóslatok beváltak, több tagállamban jelentős sikert tudtak elérni a (radikális) jobboldali erők.

Így különösen Franciaországban, ahol a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National) lett a választás toronymagas győztese. A Jordan Bardella vezette választási lista több mint 31,4%-ot szerzett a választáson, míg a második helyen Emmanuel Macron francia elnök pártja (RE) csupán 14,6%-ot. A győzelem európai viszonylatban kiemelkedő, hiszen Marine Le Pen pártjának az új ciklusban várhatóan 30 képviselője lesz, ezzel pedig az EP egyik legnagyobb nemzeti pártcsoportját alkothatja majd.

A választás belpolitikai értelemben is földcsuszamlásszerűnek tekinthető, ugyanis Emmanuel Macron francia elnök még a hivatalos eredmények ismertetése előtt – eleget téve a Nemzeti Tömörülés felszólításának – bejelentette a francia nemzetgyűlés feloszlatását, miután pártja óriási vereséget könyvelhetett el. Az új választás első fordulójára június 30-án, a második fordulóra július 7-én kerülhet sor.

A választás másik nagy európai győztese Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke. Meloni pártja, az Olaszország Fivérei (Fratelli d’Italia, az ECR tagja) 28,8%-al nyerte az olaszországi EP-választást, 24 mandátumot szerezve, a második Demokrata Párt előtt (24,1%, 20 mandátum). Az Olaszország Fivérei korábban 10 mandátumot birtokolt az EP-ben, így ehhez képest Meloni mostani győzelme kimagasló. Nagyot bukott a Matteo Salvini vezette Lega (az ID tagja), amely az eddig 23 mandátum helyett kénytelen lesz beérni 8 EP-képviselővel.

Kalas Vivien arról írt a választások előtt, hogy bár az EPP szerezheti a legtöbb mandátumot, a voksolás valódi győztese az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció lehet. Az ECR jelentősen erősödött és még tovább erősödhet, az új parlamenti ciklus kiemelten fontos pártcsaládja lehet, elsősorban a jobboldalon betöltött, politikai szövetségeket formálni képes szerepe miatt. Ennek központi szereplője Giorgia Meloni olasz miniszterelnök lehet. Ez abból is láthatóvá vált, hogy Meloni kegyeit a választás előtt Ursula von der Leyen és Marine Le Pen is kereste a későbbi potenciális együttműködés lehetőségével. 

Giorgia Meloni egyértelműen a választás egyik legfontosabb európai szereplőjévé vált, azonban a Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés még Meloninál is nagyobbat nyert. Az azonban még bizonytalan, hogy a két szereplő közti hatalmi egyensúly miként fog alakulni a következő hetekben, mennyire tudják kölcsönösen kamatoztatni sikereiket a pártcsaládok formálása szempontjából, képesek lesznek-e adott esetben a választást követően egy erős jobboldali szövetség létrehozására.

Jelentős radikális jobboldali előretörés valósult meg Ausztriában is. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), az ID csoport tagja nyerte a választást az EPP-ben helyet foglaló Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) előtt, így előbbinek 6, utóbbi kettőnek 5–5 képviselője lesz az EP-ben. 

Németországban a kereszténydemokrata CDU / CSU nyerte a választást (30,3%, 30 mandátum), a második helyen pedig az Alternatív Németországért (AfD) szélsőjobboldali párt végzett (15,9%, 17 mandátum) a német kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) előtt (13,9%, 14 mandátum). Olaf Scholz német kancellár pártja komoly vereséget szenvedett, amelynek szintén lehetnek belpolitikai következményei. Az AfD jelentősen erősödött, hiszen az előző ciklusban csupán 8 képviselőjük volt, most ezt a számot meg tudták duplázni. A párt pozíciója azonban éppen a választás előtt változott meg jelentősen, hiszen az Identitás és Demokrácia két héttel az EP-választások előtt – többek között Marine Le Pen kezdeményezésére – kizárta őket soraiból a listavezetőjük SS-katonákra vonatkozó megjegyzése miatt. Kérdéses tehát, hogy erősödése ellenére mennyire fognak a német szélsőjobbosokra partnerként tekinteni az olasz és francia választás győztesei, különösen, hogy az AfD egy eddig nem létező radikális szövetség létrehozását tervezi.

A környező országok közül érdemes kiemelni Lengyelországot, ahol a kormányzó Polgári Koalíció (KO) nyerte a választást 37,1%-al a 36,2%-ot szerző Jog és Igazságosság (PiS) előtt – előbbi az EPP, utóbbi az ECR sorait erősíti, várhatóan 20–20 képviselővel. Csehországban az ellenzéki ANO, a korábbi miniszterelnök Andrej Babis pártja nyerte a választást, hét mandátumot szerezve, míg a kormánypártok alkotta Spolu koalíció csak a második helyen végzett hat mandátummal. A kormánypárti liberálisok, a STAN viszont jelentős veszteségeket könyvelhetett el. Szlovákiában az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte a választást. Robert Fico szlovák miniszterelnök ellen végrehajtott május 15-i merénylet tehát nem csupán az áldozat szerepében megjelenő – a merényletért az ellenzéki pártokat és sajtót okoló – kormányoldalt, de az ellenzéket is mobilizálta. A progresszívok (akik listáját a korábbi magyar származású szakértői miniszterelnök, Ódor Lajos vezette) hat, a Robert Fico vezette Smer öt mandátumot szerzett az EP-ben.

Határon túli magyar szempontból a választás egyelőre felemásnak tűnik. Romániában az RMDSZ 6,63%-ot szerzett, így meg tudta őrizni két képviselői helyét az EP-ben. Az erdélyi magyarokat ebben a ciklusban is Winkler Gyula és Vincze Loránt képviselik majd. Szlovákiában azonban a Magyar Szövetség nem jutott mandátumhoz; a szavazatoknak csupán 3,9%-át tudta megszerezni. Ez a kudarc nem csupán azt jelenti, hogy sorozatban második alkalommal nem tud képviselőt küldeni a felvidéki magyarság az EP-be, de azt is, hogy sokadig vereséget könyvelheti el az etnikai alapon szervezett országos szintű politizálás a Felvidéken, ez pedig várhatóan jelentős, történelmi léptékű átalakulásokat hozhat a felvidéki magyar politikában.

(Az adatok az Európai Parlament választási eredményeket összegző oldaláról származnak, a június 10-i állapotot tükrözik – a hétfő délelőtti közléshez képest a bejegyzésben szereplő számokat 16 órakor frissítettük.) 

365,5 millió forintra bírságolt a GVH egy bahamai gyökerű biztonságtechnikai céget és a hazai forgalmazóját

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összesen 365,5 millió forint bírságot szabott ki a Paradox biztonságtechnikai cégre és annak magyarországi disztribútorára. A közigazgatási bírósági döntés alapján megismételt eljárásban a nemzeti versenyhatóság megállapította, hogy a cégek közel tíz éven keresztül korlátozták a biztonságtechnikai eszközök értékesítőinek versenyét a hazai piacon. Az érintett vállalkozások többek között az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelmet is korlátozták.
2025. 10. 15. 06:00
Megosztás:

Rigó Csaba Balázs: „Magyarország a versenyjogi tudásmegosztás regionális motorja”

„Újabb eredményes évet zárt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központja (ROK), amely az elmúlt két évtizedben a versenypolitikai tudásmegosztás központjává vált a kelet-európai és nyugat-ázsiai régiók számára” – emelte ki Rigó Csaba Balázs, az OECD Nemzeti Tanács ülésén, Budapesten. A GVH elnöke rámutatott: A 2005-ben alapított – idén 20 éves – ROK az elmúlt két évtizedben 162 eseményt szervezett, amelyeken közel 6000 résztvevő és több mint 1000 előadó osztotta meg szakmai tapasztalatait és bővítette tudását.
2025. 10. 15. 05:30
Megosztás:

Társ a tudatos döntésben – a Magyar Termék védjegy erősíti a bizalmat a hazai termékek iránt

A gyártók és a vásárlók egyaránt profitálnak a Magyar Termék védjegy használatából, hiszen előbbieknek segít hiteles módon közvetíteni a termékük magyar eredetét, utóbbiakat pedig támogatja a tudatos döntésben, hogy megbízható hazai áru kerüljön a családi asztalra. Nem csoda, hogy az elmúlt évek során 250 vállalkozás csatlakozott a védjegyhasználók táborához és közel 6000 termék viseli magán a jelölést, amelyet egy nemrégiben végzett kutatás szerint a fogyasztók több mint 90 százaléka ismer.
2025. 10. 15. 05:00
Megosztás:

Berobbant az érdeklődés a fix 3 százalékos vállalkozói hitelek iránt

Berobbant az érdeklődés a fix 3 százalékos vállalkozói hitelek iránt, miután október elejétől a kormány döntése értelmében 4,5 százalékról 3 százalékra csökkent a Széchenyi Kártya Program hiteleinek kamatszintje - ismertette Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős államtitkára kedden a Facebook-oldalán.
2025. 10. 15. 04:30
Megosztás:

Új digitális ökoszisztéma a gazdák sikeréért: elindult az MBH AgrárPartner Platform

Az MBH Csoport újabb mérföldkőhöz érkezett az agráriumhoz kapcsolódó szolgáltatásainak fejlesztésében: elindította az MBH AgrárPartner Platformot, amely a hazai gazdálkodók számára kínál komplex, mesterséges intelligenciával támogatott digitális ökoszisztémát.
2025. 10. 15. 04:00
Megosztás:

Az új francia kormány felfüggeszti a nyugdíjreformot

A 2023-ban parlamenti szavazás megkerülésével elfogadott nyugdíjreform felfüggesztését jelentette be Sébastien Lecornu francia miniszterelnök kedden annak érdekében, hogy ne buktassák meg azonnal a kormányt.
2025. 10. 15. 03:30
Megosztás:

12 százalékos minimálbér-emelést sürgetnek a szakszervezetek 2026-ra

A szakszervezetek 12 százalékos minimálbér-emelésben gondolkodnak 2026-ra vonatkozóan, a munkaadói oldalon azonban még nincs egységes álláspont, ráadásul a számok az október végén érkező, első kilenc hónapra vonatkozó előzetes GDP-adatok tükrében még változhatnak - mondták el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keddi monitoring bizottsági ülését követően a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselői az MTI-nek.
2025. 10. 15. 03:00
Megosztás:

Kiderültek a tervek! Komoly nyugdíjkorhatár-emelés előtt áll Magyarország!

A nyugdíj kérdés nem kerülhető meg, hiszen a helyzet egyre aggasztóbb.
2025. 10. 15. 02:00
Megosztás:

Melyik most a legjobb állampapír Önnek? Válasszuk ki okosan!

Egy állampapír kiválasztása nem csupán pénzügyi döntés, hanem egy lépés a biztonságos és kiszámítható jövő felé. Útmutatónk élethelyzetek szerinti áttekintést ad a jelenleg elérhető állampapírokról.
2025. 10. 15. 01:00
Megosztás:

Andrej Babis: a kormányprogramra fogunk összpontosítani

Az új cseh kormányalakításról tárgyaló három párt - Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO), Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD), Autósok Önmaguknak - most a kormányprogram kidolgozására fog összpontosítani, a kabinet személyi összetételéhez egy-másfél hónap múlva tér vissza - jelentette ki Andrej Babis, az ANO elnöke a Facebookon kedden nyilvánosságra hozott videójában.
2025. 10. 15. 00:30
Megosztás:

Megkezdődött a Tourism Summit, a turisztikai szakma nemzetközi csúcstalálkozója Budapesten

Tizenhat országból több mint 50 előadó és közel ezer vendég részvételével kedden megkezdődött a Visit Hungary által szervezett Tourism Summit, a turisztikai szakma kétnapos nemzetközi csúcstalálkozójának első napját a HUNOR-program két űrhajósának különleges előadása zárta - közölte a Visit Hungary az MTI-vel kedden.
2025. 10. 14. 23:30
Megosztás:

Visszapattantak a kriptoárfolyamok – 16 milliárd dollárnyi long pozíció likvidálódott a hétvégén: egy előértékesítés dacol a vérengzéssel

A kriptopiac a közelmúlt egyik legviharosabb kereskedési napját élte át. Donald Trump elnök Kína elleni magasabb vámokra tett utalása pánikszerű eladási hullámot indított el a globális kriptovaluta piacokon.
2025. 10. 14. 23:00
Megosztás:

A textil tapintásának új mércéje: a digitális jövő

Biztosan előfordult már veled, hogy online vásárlás során elgondolkodtál azon, milyen lehet egy terméket megérinteni, mielőtt megvennéd, igaz? A modern technológia viszont most már lehetővé teszi, hogy a textíliákat érintés nélkül is objektíven megismerhessük.
2025. 10. 14. 22:30
Megosztás:

Beérett az NKFH munkája – véget ért a gyümölcsös feketepiac

Közös hatósági akció indult a Budapesti Nagybani Piac közelében, a környező áruházak – Decathlon és az Auchan – parkolóiban kialakult illegális gyümölcspiac felszámolására. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) 13 illegális árust kapcsolt le és csaknem másfél millió forintos bírságot szabott ki.
2025. 10. 14. 22:00
Megosztás:

Gyengült kedden a forint

Gyengült kissé a forint kedden a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
2025. 10. 14. 21:30
Megosztás:

Még az MI is infraszaunázna

Mivel a mesterséges intelligenciát a pénzügyi döntések meghozatalánál is egyre többen hívják segítségül, úgy döntöttünk, felteszünk neki egy életmóddal kapcsolatos kérdést pihenésképpen: ha teste lenne, szeretne-e infraszaunázni.
2025. 10. 14. 21:00
Megosztás:

Hibátlan adásvételi szerződés Otthon Start lakáshitelhez

2025 szeptembere óta elérhető az Otthon Start lakáshitel, amely komoly pénzügyi segítséget jelent az első lakást vásárlóknak – lévén kamata fix 3 százalékos. Ez a kedvezmény hatalmas lehetőség, viszont komoly buktatókat is rejt, hiszen az adásvételi szerződésnek meg kell felelnie számos speciális követelménynek.
2025. 10. 14. 20:30
Megosztás:

Hogyan biztosítja házának energiahatékonyságát?

Észrevette már, hogy egy megfelelően kiválasztott energetikai besorolás nemcsak az energiafogyasztást csökkentheti, hanem ingatlanja értékét is növelheti? A családi házak esetében az energetikai tanúsítvány nem csupán kötelezettség, hanem hosszú távon pénzügyi előnyt is jelenthet.
2025. 10. 14. 20:00
Megosztás:

A növényi kivonatok ereje az alternatív gyógyászatban

Amikor a mai világban az alternatív gyógyászat kerül terítékre, sokaknak azonnal a természetes növényi kivonatok jutnak az eszébe. Az évszázadokon, sőt évezredeken át emberek generációi fedezték fel a természet gyógyító erejét, amely napjainkban ismét középpontba került.
2025. 10. 14. 19:30
Megosztás:

Miért olyan nélkülözhetetlen a vérplazma?

A plazmaadás az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Sajnos még mindig sok kérdés terjed a köztudatban a folyamatról, annak lebonyolításáról, illetve arról, hogy egyáltalán miért is olyan fontos a vérplazma a hétköznapokban. Egy nélkülözhetetlen “alapanyagról” van szó, ami sok embernek életmentő lehet.
2025. 10. 14. 18:55
Megosztás: