Erősödő befektetői bizalom mellett stabilizálódhat a magyar gazdaság

A közelmúlt pénzpiaci folyamatai alapján jelentősen javult Magyarország befektetői megítélése. A választásokat követő forinterősödés és állampapírhozam-csökkenés is azt jelzi, hogy a befektetők kedvezőbb pályát áraznak a magyar gazdaság számára. A forint az euróval szemben a következő hónapokban várhatóan a 358–370-es sávban mozoghat, ugyanakkor a viszonylag alacsony likviditás miatt komolyabb külső sokkhatások esetén jelentősebb kilengések sem zárhatóak ki.

Mekkora növekedés várható?

A kedvezőbb piaci folyamatok ellenére a reálgazdasági kilátások visszafogottak maradnak. A GDP növekedése 2026-ban 1,5–2 százalék között alakulhat éves összevetésben, az végeredmény pedig inkább az alsó tartományhoz lehet közel. A növekedést a globális környezet, különösen az energiapiaci folyamatok és az ellátási láncok zavarai is fékezhetik.

Az infláció alakulásában rövid távon kedvezőbb adatok is megjelenhetnek, azonban az év második felében ismét gyorsulás várható. Éves átlagban 3–3,5 százalék körüli infláció valószínű, az év vége felé 4 százalék közelébe emelkedő rátával. A jelenlegi kilátások szerint a 2027-es infláció éves átlagban magasabb lehet a 2026-osnál, amit elsősorban a globális költségnövekedés és az árkorlátozások esetleges kivezetése befolyásolhat. A kamatkörnyezetet továbbra is a nemzetközi folyamatok határozzák meg, miközben a hozamok csökkenésében már megjelent a befektetői kereslet erősödése.

Korrekcióra is számítani lehet?

A költségvetési pálya kapcsán szükség lehet kiigazításra, ugyanakkor a jelenlegi adatok szerint nem indokolt sokkszerű beavatkozás. A jelenlegi folyamatok alapján a hiány a GDP 5–6 százaléka körüli tartományban maradhat, ami hosszabb távon kiigazítási igényt vet fel. A gazdaságpolitika hitelessége és a költségvetési folyamatok fenntarthatósága kulcsszerepet játszhat a befektetői megítélés alakulásában, különösen a következő időszak hitelminősítői értékelései szempontjából.

„A befektetők számára kulcskérdés a kiszámítható gazdasági környezet és az egyenlő versenyfeltételek megléte. Ha a gazdaságpolitika hiteles és következetes pályát mutat, az erősíti a bizalmat, ami közvetlenül hozzájárulhat a pénzpiaci stabilitáshoz és a gazdaság versenyképességének javulásához” – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

A távolabbi jövőről a szakértő elmondta, hogy az uniós források az idén visszafogott szerepet játszhatnak a GDP-növekedésben, de jövőre már nagyobb súlyt kaphatnak. Közölte azt is: „A nemzetközi tanulmányok alapján a magyar gazdaság potenciális növekedése 1,9 és 3 százalék között lehet valahol, én 2,5 százalék környékére teszem. Jelenleg jó esély mutatkozik rá, hogy ezt a szintet 2027-ben elérjük.”