ESG: miért mindenki csak a nagyvállalatokról beszél?

A középvállalatok kulcsszerepet játszanak a nemzetgazdaságok működésében, ezért a fenntarthatósági stratégiákból sem maradhatnak ki. Akár a karbonkibocsátás csökkentéséről, akár a zöldfinanszírozás lehetőségeiről van szó, az ESG ezen cégek számára is jelentőséggel bír.

A középvállalatok: a gazdaság láthatatlan óriásai az ESG-rendszerben

A jelenlegi szabályozás még nem vonatkozik a hazai középvállalati kategóriára, ám egyrészt idővel sorra kerülnek, másrészt sokak már most is szembesülhettek vele, hogy nehézkessé válik ESG nélkül az érvényesülés.

A nagyvállalatok jelentéstételi kötelezettsége az ellátási láncra is kiterjed, így már most is elvárják beszállítóiktól, hogy az ESG-szempontok szerint működjenek. Napjainkban, amikor a középvállalatok egy része a globális szereplők beszállítóiként dolgozik, illetve sok magyar középvállalat esetében ez a pozíció maga az üzleti cél, elengedhetetlen az ESG-vel történő foglalkozás. Ezt a szemléletbeli különbséget tükrözi a Grant Thornton felmérése is: a nemzetközi piacokon a középvállalatok 19%-a brand és vállalati hírnév szempontok miatt érdekeltek a fenntarthatóságban. 14%-uk a piaci verseny, 11%-uk pedig a kedvezőbb finanszírozás miatt foglalkozik az ESG-vel.

Miért választják és mik okoznak problémát a magyar vállalatoknak?

dr. Balásfalvi-Kiss András, Grant Thornton ESG és Fenntarthatósági vezetője szerint hazánkban a fenntarthatósághoz kapcsolódó vállalati érdekeket első helyen az ellátási láncban való megfelelés motiválja, második helyen szerepel a jogszabályi megfelelés, végül a kedvező finanszírozás.

Habár az ESG-törvény (külföldön pedig az irányelvek) rendelkezései még nem irányadóak a középvállalatokra, érdekes képet mutatnak az akadályozó tényezők: a nemzetközi középméretű cégek 15%-a szerint a költség jelentős hátráltató tényező az ESG-vel történő foglalkozásban, de legalább ugyanennyien említették a szabályozások és szabványok összetettségét is. Végül sokak szerint az erőforrás hiányra is visszavezethető az ESG mellőzése. A helyzet hazánkban is hasonló: a Grant Thornton magyar szakemberei úgy látják, hogy a költség, a belső szakértelem hiánya és a szabványok összetettsége okozza a legtöbb problémát.

Nemzetközi trendek: az ESG motivációi és akadályai

A Grant Thornton nemzetközi kutatása szerint a középvállalatok ESG-aktivitása országonként eltérő:

-Nyugat-Európában a szabályozási környezet és a hírnév védelme dominál.
-Az USA-ban az ESG főként a versenyképesség és a brandépítés eszköze.
-Ázsiában a fenntarthatósági beruházásokat a globális ellátási lánc követelményei hajtják előre.
Míg a nemzetközi középvállalatok 39%-a már kitűzött fenntarthatósági célokat, a szabályozások és szabványok összetettsége, a költségek, valamint az erőforráshiány továbbra is komoly akadályokat jelentenek.

Hazánkban az ESG gyakorlatba ültetése pozitív képet mutat, azaz az exportra termelő magyar vállalatok, a nemzetközi cégek beszállítói már mélyebben is foglalkoznak a témával. Sok esetben azonban korábbra is visszanyúlik a fenntarthatósággal kapcsolatos elköteleződés, ám akkor még hatékonyságnövelés vagy munkáltatói márkaépítésként foglalkoztak a témával. A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy szinte mindenki foglalkozik az ESG-vel valamilyen értelemben, ám a megfelelés kérdésével a vállalatok csak kevesebb mint 10%-a. A megfelelésen belül pedig leginkább a jelentéstételen van a hangsúly.

A felfedezőtől a tudatosig

A Grant Thornton a nemzetközi középvállalatok ESG-vel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata alapján a cégeket négy különböző kategóriába sorolta: a Felfedező (Discover), a Kutató (Explore), a Fejlődő (Evolve) és a Kitartó (Endurance).

A Felfedező kategóriába eső vállalatok csak most ismerkednek a fenntarthatósággal és ESG-vel. A legnagyobb akadályozó tényező esetükben a friss tőkéhez, finanszírozáshoz történő hozzáférés. Ilyen vállalatok lehetnek például az afrikai cégek, akiket sem szabályozási, sem compliance oldalról nem kényszerítik. Esetükben az első lépés az lehet, hogy felmérjék, hogy a fenntarthatóság miként integrálható az üzleti stratégiába.

A Kutató vállalatok legtöbbje jellemzően az USA-ban található. Esetükben a fenntarthatóság elsősorban versenyképességi és kereskedelmi kérdés, mert a brand fókuszú üzleti szemlélet van érvényben. Az ilyen vállalatoknak elsősorban arra kell vigyáznia, hogy elkerüljék a green-washingot (káros zöldrefestés), ezért e célból érdemes szakértő tanácsadót igénybe venniük.

A Fejlődő kategóriába eső vállalatok elsősorban Ázsiában működnek, jelentős arányban részei a globális ellátási láncnak. Éppen ezért ők folyamatosan növelik fenntarthatósági beruházásaikat és befektetéseiket, hogy a minél inkább megfeleljenek a globális szereplők ESG-vel kapcsolatos magas követelményrendszerének. A piaci verseny és a hírnév az üzleti hajtóerő, ám a költség a leginkább visszatartó tényező a fenntarthatósággal kapcsolatos fejlődésnek. Az ilyen vállalatok az ESG terén úgy tudnak fejlődni, ha fejlesztik az adatgyűjtést, ugyanis az hatással van a stratégiára: a jobb minőségű adatok számos ponton adhatnak hozzáadott értéket a meglévő stratégia megvalósításhoz. Mindez jobb minőségű riportokat eredményez, ami pedig növeli a bizalmat az érdekgazdák körében.

A Kitartó vállalatok a legkeményebb szabályozói környezetben működnek, mint amilyen Európa és az Egyesült Királyság. A fenntarthatóság itt már a hírnév védelmét szolgálja.

Mivel a megfelelés kulcsfontosságú e szervezetek számára, fontos, hogy a szabályozási környezet támasztotta komplexitás egyszerűsítését tűzze célul, hogy gördülékeny folyamatmenedzsment részeként tudjon a különböző megfelelőségi kritériumokra reagálni.

A magyar valóság: felfedező szakaszban

dr. Balásfalvi-Kiss András szerint a hazai vállalatok többsége a Disover, azaz Felfedező szakaszban jár. Ezzel együtt az ESG-t sokan alá, sokan pedig túlbecsülik. „Azt látom, hogy a lehető legjobb dolog, amit egy cég tehet, ha minél előbb elindul az ESG útján. Ez nem sprint, hanem maraton, és az eredmények és folytonosság biztosítása érdekében először érdemes olyan célokat kitűzni, amelyek reálisak és a rendelkezésre álló erőforrásokkal és lehetőségekkel teljesíthetőek. Ezzel elérhető, hogy az ESG valós tulajdonosi értéket teremtsen, már a ‘felfedezés’ fázisában, ami segít abban, hogy a fenntarthatóság ügye bizalmat kapjon szervezeten belül és a menedzsment irányából is.”