Estek múlt héten a hazai és nemzetközi hozamok a gyengülő nemzetközi konjunktúraadatok hatására

Trump elnök bejelentette, hogy a jövő héten életbe lép a Kanadával és Mexikóval szemben február elején egy hónapra felfüggesztett 25%-os vámtarifa. Ráadásul a megelőző heti, a vámok miatt erősödő inflációs félelmek hatására a recessziós tartományba zuhanó szolgáltatószektor beszerzésimenedzserindex után a Conference Board fogyasztói bizalmi indexe is váratlanul és jelentősen romlott, a jövőbeli helyzet megítélése pedig a recessziót előrejelző tartományba zuhant.
Pénteken pedig kiderült, hogy januárban a háztartások lendületes jövedelembővülése ellenére a fogyasztás esett, hosszú idő óta először. A kedélyeken az sem segített, hogy Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter elmondta, hogy a magánszektor recesszióban lehet. Majd az Atlanta Fed első negyedévi növekedésre vonatkozó ténybecslése esett hatalmasat, 2,3%-tól -1,5%- ig, noha ebben a vámok miatt előrehozott import lehet a ludas.
A Fed kedvenc inflációs mutatója, a core PCE a vártnak megfelelően 0,3%-kal emelkedett egy hónap alatt, ezzel az éves dinamika 2,9%-ról 2,6%-ra mérséklődött. Mindenesetre a piacok az amerikai piacra hitelen beáraztak egy harmadik kamatcsökkentést is a 2025-ös évre, a hosszú hozamoknál pedig folytatódott a megelőző héten indult gyors esés; a hozamok 20- 25 bázisponttal estek, a tízéves 4,45%-ról 4,2% közelébe, az elmúlt egyéves kereskedési sáv közepéig.
Európában Isabel Schnabel, az EKB kormányzótanácsának német tagja ismét elmondta, hogy az EKB-nak meg kellene fontolnia a kamatok szinten tartását, mert a jelenlegi, 2,75%-os kamatszint már nem biztos, hogy restriktívnek nevezhető. Ugyanakkor a csütörtökön és pénteken befutottak a nagy európai gazdaságok előzetes februári inflációs adatai, amelyek közül a francia váratlanul olyan mértékben csökkent, ami alapján az eurózónában megfordulhatott az infláció ősszel indult emelkedő trendje, ráadásul a tavalyi negyedik negyedévben a kialkudott bérek éves növekedési üteme is 5,5%-ról 4,1%-re mérséklődött. Végül Európában is csökkentek a múlt héten a kötvényhozamok, de kisebb mértékben (5-10 bázisponttal), a német tízéves hozam 5 bázisponttal került lejjebb a héten, 2,4%-ig, ami az elmúlt egy év kereskedési sávjának felső harmadában jár.
Az euró a hét első felében még az 1,05-ös szintet ostromolta a dollárral szemben, azonban a vámok bevezetésének bejelentése, majd a sikertelenül végződő Trump-Zelenszkij találkozó után gyorsan gyengült a közös európai deviza, péntekre az 1,04-es szint alá esett az EUR/USD.
A hazai piacon is elég sok minden történt. A megelőző hétvégén Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a két- és háromgyermekes anyák örökös SZJA-mentességet kapnak, a nyugdíjasok áfavisszatérítést, a fegyveres erők pedig hat havi fegyverpénzt. A héten beérkező részletekkel együtt elmondható, hogy az intézkedések a 2025. évi költségvetést csak kissé érintik, de a 2026. évi egyenleget már érdemben rontják, és a hét végén a kormány 2,9%-tól 3,5%-ra emelte a jövő évi hiánycél.
Az S&P hitelminősítő nem is habozott sokat, hanem figyelmeztetett: a kormány választási költekezési ígéretei megnehezítik a hiány csökkentését és kockázatot jelentenek a forint stabilizálását tekintve. Kedden az MNB a vártnak megfelelően nem változtatott a 6,5%-os irányadó kamatszinten, a sajtótájékoztatón pedig Virág Barnabás, monetáris politikáért felelős alelnök elmondta, hogy emelkedett a prognózist meghaladó infláció valószínűsége, így tartósan 6,5% maradhat az alapkamat. Az ülésen utoljára vett részt a lejáró mandátumú Matolcsy György jegybankelnök és Pleschinger Gyula külsős tanácstag, helyettük márciustól Varga Mihály és Mager Andrea kerül be a Monetáris Tanácsba.
A forint a hét első felében gyorsan erősödött az euróval szemben, több alkalommal is a tavaly ősz óta nem látott 400-as szint alá került a jegyzés. De miután a Trump–Zelenszkij találkozó váratlan kudarccal végződött, jelentősen gyengültek a régiós devizák: a cseh korona 0,4, a zloty és a forint rövid idő alatt 0,7%-kal értékelődött le, így az EUR/HUF péntek este visszatért a megelőző pénteki 402-es szintre. Az állampapír- piacon a múlt héten az erősödő forint miatt erőre kaptak a kamatcsökkentési várakozások: idénre a korábban várt egy helyett kettő kamatcsökkentést tükröztek az árak és a kötvényhozamok is kissé csökkentek a hét során; a tízéves hozam 6,35% közelébe süllyedt. Ugyanakkor a forintpiaccal szemben a kötvénypiac már bezárt addigra, amikorra nyilvánvalóvá vált az amerikai-ukrán tárgyalások sikertelensége.
(Forrás: OTP Ébresztő)