Európa újra fegyverkezik – de miből és minek a kárára?

Emmanuel Macron március 5-i harcias hangvételű és a franciák nagy többségében félelmet keltő beszéde tökéletesen illusztrálja azt az új orientációt, amely az Európai Unió politikáját és gazdaságát az elkövetkezendő évekre, sőt évtizedekre meghatározza majd.

Európa újra fegyverkezik – de miből és minek a kárára?

Az Európa biztonságát garantálni hivatott ReArm Europe terv kétségtelenül új mederbe tereli az európai stratégiát, voltaképpen átírva ezzel a kontinens jövőjét. Hiszen az nemigen lehet senki számára sem kérdéses, hogy a meghirdetett programhoz szükséges 800 milliárd eurót valahonnan elő kell teremteni.

A legtöbb tekintet az előző, hasonlóan nagy lendülettel meghirdetett European Green Deal és a februárban közzétett Green Industrial Deal felé fordul. A Draghi-jelentés által szorgalmazott versenyképesség erősítése szintén kérdésessé válhat. Erre a trilemmára igyekszik az Európai Bizottság megnyugtató és koherens választ adni.

Az első látásra gazdasági szempontból legalábbis a „kör négyszögesítésének” tűnő koncepció két, a fősodratú média és a vezető politikusok által egyre erőteljesebben hangoztatott buzdító szólamára épül:

1. A Donald Trump által már hónapok óta hangoztatott, és fokozatosan beváltott ígéretei által meggyengült transzatlanti koalíció voltaképpen „szerencse” Európa számára, hiszen arra kényszeríti a vén kontinenst, hogy végre a saját lábára álljon. Ezek szerint tehát az amerikai pálfordulás Európa stratégiai autonómiáját eredményezheti.

2. Európa védelmi rendszerének megerősítése nemcsak a tagállamok közötti összefogást erősíti, de a múlt év szeptemberében közzétett Draghi-jelentés által megjelölt versenyképességi célkitűzésnek is eleget tehet, amennyiben a hadiipar előtérbe kerülése új lendületet adna a gazdaságnak.

Milyen veszély ellen fegyverkezünk?

Sokakban felmerül azonban az a kérdés is, hogy voltaképpen mi a realitása annak az egész Európát fenyegető Oroszország felől érkező veszélynek, amelyre ilyen sürgető és drasztikus választ kell adnunk?

Ezt a kérdést feszegeti Hervé Morin, aki Nicolas Sarkozy elnöksége idején, 2007 és 2010 között volt Franciaország védelmi minisztere. Elismeri ugyan, hogy Oroszország valóban veszélyt jelent Európa számára a közösségi médiumok szintjén. Azonban ebből azt a következtetést levonni, hogy az oroszok, akik Ukrajnával sem bírnak el, Németország vagy akár Franciaország határait fenyegetik, enyhe túlzás és felesleges félelemkeltés – véli a centrista politikus.

A másik oldalon, azaz a fegyverkezési hajszát előirányzó politikai vezetők érveléseiket lépten nyomon történelmi hasonlatokkal illusztrálják. Az orosz–ukrán háború 2022 februári kezdete óta egyre több ilyen példával találkozhatunk, az orosz fenyegetettséget legtöbbször az 1938-as müncheni egyezményhez hasonlítván, kiemelve, hogy annak idején Hitler sem állt meg a Szudétáknál. Ezekkel a sokszor igencsak anakronisztikus történelmi hasonlatokkal kívánják alátámasztani az Unió fegyverkezési stratégiájának szükségét.

„Az a milliárd… nem ugyanaz a milliárd”

Ez a mondat hangzik el sokszor, persze ironikus hangsúllyal az új fegyverkezési lendületet megkérdőjelezők részéről megfogalmazott kritikákban. Értsd: „De hát mégis honnan teremti majd elő a számos, igencsak eladósodott országból összetevődő Európa ezt a hatalmas összeget?” 

A franciák méltán érezhetik úgy, hogy a fegyverkezési orientáció veszélyezteti a világon szinte egyedülálló szociális modelljüket. A 3300 milliárd eurós, azaz az ország GDP-jének 6%-át jelentő  államadóssággal küszködő ország François Bayrou által vezetett instabil kormánya komoly társadalmi elégedetlenséggel kell, hogy szembenézzen. A 62 éves nyugdíjkorhatárhoz való visszatérést éppen a napokban határozottan visszautasító miniszterelnök hatalmas felháborodást keltett, gyakorlatilag rövidre zárva ezzel a nyugdíjkorhatár meghatározására hivatott konklávén folyó tárgyalásokat. 

Csak olaj a tűzre ebben a közhangulatban, hogy a francia kormány a hadsereg dotációját évi 50 milliárdról 100 milliárdra kívánja növelni. A Banque de France igazgatója figyelmeztet, hogy az ország nem képes még egy, a COVID idején meghirdetett „bármibe kerüljön is” (quoi qu’il en coûte) gazdasági stratégiát átvészelni. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az újra fegyverkezést csakis az állam finanszírozhatja, a szociális juttatások kárára.

Az újrafegyverkezés finanszírozási forrásai

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azonban igyekezett előre „kihúzni a ReArm Europe ellenzőinek a méregfogát”, öt pontban taglalt finanszírozási tervével. 

Az első lépés az EU Stabilitási és Növekedési Paktumának védzáradékának aktiválása lenne, amely korlátozza az uniós országok közötti költségvetési hiányt. A cél? A nemzeti védelmi kiadások növelésének engedélyezése anélkül, hogy az Unió túlzott eladósodási eljárását elindítaná.
A második szakaszban az EU 150 milliárd eurós kölcsönt ajánl fel a védelmi kiadások növelésére a képességek széles skálájának – például a légvédelem, a drónok, a katonai mobilitás és a kibervédelem – közös beszerzésére.

Harmadik opcióként „további lehetőségeket és ösztönzőket” kínálnak az EU-tagállamoknak, ha úgy döntenek, hogy kohéziós programokat használnak a védelmi kiadások növelésére.
és 5. A negyedik és ötödik megoldás a magántőke mozgósítását jelentené az Európai Takarék- és Beruházási Unión és az Európai Beruházási Bankon (EBB) keresztül.

A Bizottság a 2022 óta lendületesen felfegyverkező lengyel modellt igyekszik előtérbe állítani. Lengyelország az elmúlt három évben ugyanis védelmi költségvetését 2%-kal növelte, ezzel az Unió legnagyobb haderejét képezve. A lengyel modell alapjául az egyéni megtakarítások a hazafias erőfeszítésbe való bevonása áll.

Németország is történelmi jelentőségű döntést hozott: a Bundestag március 18-án véget vetett a régóta fennálló adósságféknek, amely 500 milliárd eurónyi új állami beruházást tesz lehetővé. Ez a 2009 óta érvényben lévő politika az elmúlt tíz évben hozzájárult az ország államadósságának csökkentéséhez.

Évek óta erősödik a nyomás az adósságfék újragondolására. Németország nettó állami beruházása több mint 25 éve negatív, ami hátráltatja a növekedést.

A változás katalizátora az Egyesült Államokból érkezett. Donald Trump Fehér Házba való visszatérésével és a NATO-kötelezettségvállalások nyílt megkérdőjelezésével Németország az Egyesült Államok biztonsági támogatásának csökkentésével szembesült. A német törvényhozók azzal érveltek, hogy az Egyesült Államok védelme nélkül Európa legnagyobb gazdaságának többet kell befektetnie a védelmébe.

Európa képes volna-e megvédeni önmagát az Egyesült Államok nélkül?

„Ha Európa el akarja kerülni a háborút, fel kell készülnie a háborúra” – hangoztatta von der Leyen elnök a Bizottság által március 19-én nyilvánosságra hozott ún. fehér könyv megjelenése előtti napon. Célja, hogy elmélkedési alapot adjon a március 20-án Brüsszelben összegyűlt állam- és kormányfőknek, illetve választ adjon a védelembe való évek óta tartó krónikus alulbefektetésekre és az EU katonai képességeire fordított hatékony kiadások hiányára.

A Kiel Intézet és a Breugel think tank február végi becslése szerint 300 000 amerikai katona harci kapacitásának megfelelő európai kapacitások növelésére van szükség, különös tekintettel a gépesített és páncélozott erőkre az amerikai hadsereg nehéz egységeinek helyettesítésére. Mindemellett a jelenlegi európai védelmi beruházásokat az „ipari érdekek” által irányított koordináció hiánya jellemzi.

Ki profitál mindebből?

Érdekes azt is megfigyelnünk, hogy igen keveset hallani és olvasni azokról a feltételezhetően igen jelentős profitokról, amelyekre a fegyver gyártók már most szert tesznek… nem beszélve arról, amire még szert fognak tenni.

A világ 10 legtöbb fegyvert exportáló országának 2025-ös listáján az Egyesült Államok után közvetlenül Franciaország található. Ötödik és hatodik helyen pedig Németországot és Olaszországot találhatjuk. 

A Stockholmi Nemzetközi Békeintézet (SIPRI) elemzése szerint a fegyvereket és katonai szolgáltatásokat gyártó vállalatok világszerte már 2023-ban közel 600 milliárd eurós nyereséget könyvelhettek el.

Adalékként még tegyük ehhez hozzá azt, hogy valamennyi fegyvergyártó cég nukleáris fegyverei modernizálására összpontosít, mivel a nukleáris fejlesztés a fegyvergyártó cégek fő profitforrása. Ebben pedig az EU egyetlen atomfegyverrel rendelkező hatalmaként Franciaország nyilvánvalóan helyzeti előnyt élvez.

Ahhoz kétség nem férhet, hogy az orosz–ukrán háborút az orosz agresszió indította el. De kinek is volna manapság kételye afelől, hogy ez a háború is, illetve az ebből kibontakozó uniós militarista orientáció, alapvetően nyers tőkeérdekekről szól. Még akkor is, ha mindezt erkölcsi szolidaritás formájában tálalja az EU-t irányító politikai elit. 

Szerző: Csepeli Réka kutató, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet, Forrás: Ludovika.hu


5G-vel a drónok ellen? A CETIN a NATO kísérletében mutatott be új megoldást partnereivel

A CETIN is részt vett a NATO 2026-os digitális gerinchálózatot tesztelő műveleti kísérletében (DiBaX), amelyre Lettországban, 22 szövetséges ország és több mint hatvan iparági partner részvételével került sor. A telekommunikációs infrastruktúraszolgáltató integrált kommunikációs képességével járult hozzá a kereskedelmi és telepíthető 5G-infrastruktúrát, a mesterséges intelligenciával támogatott Open RAN technológiát és a passzív radaros érzékelési alkalmazásokat ötvöző programhoz.
2026. 11. 19. 16:00
Megosztás:

A devizapiac még tartogathat idén meglepetéseket a magyar cégeknek

Az MNB Monetáris Tanácsa változatlanul, 5,50 százalékon hagyta az alapkamatot, ami nem okozott meglepetést. Azt viszont már újdonságként, a monetáris lazítás irányába mutató lépésként értékelték a szakértők, hogy a döntés Varga Mihály jegybankelnök tájékoztatása szerint nem volt egyhangú.
2026. 11. 19. 15:30
Megosztás:

A cégek jelentős része két héten belül dönthet jövő évi biztosításairól

A vállalati biztosítások jelentős részét hagyományosan január 1-jei évfordulóval kötik. Mivel a meglévő szerződést az évforduló előtt legalább 30 nappal lehet felmondani, ezeknek a biztosításoknak az aktualizálásáról, illetve váltásáról legkésőbb december 1-ig kell dönteniük az érintett cégeknek. A megfelelő döntéshez tehát immár alig több mint másfél hét áll rendelkezésre – ez alatt kell feltérképezni és versenyeztetni az alternatív biztosítói ajánlatokat.
2026. 11. 19. 14:30
Megosztás:

Csökkent az AutoWallis árbevétele és EBITDA-ja az év első kilenc hónapjában

Az AutoWallis Csoport árbevétele 9 százalékkal 320,3 milliárd forintra, kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) 30 százalékkal 8,8 milliárd forintra csökkent az év első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest - közölte az autókereskedelmi és mobilitási szolgáltató csütörtökön az MTI-vel.
2026. 11. 19. 14:00
Megosztás:

Ünnepi hajrá káosz nélkül: Így tervezhető meg zökkenőmentesen a decemberi munka

Az év utolsó heteiben kettős nyomás alá kerülnek a cégek: miközben a legtöbb szektorban tetőzik a hajtás, augusztus után december az év második legnépszerűbb hónapja a szabadságolásra. A WHC Csoport szerint az év végi leállások és a túlterheltség elkerüléséhez előrelátó kapacitástervezésre, rugalmas munkaerő-bevonásra és csapaton belüli odafigyelésre van szükség.
2026. 11. 19. 13:30
Megosztás:

Kreml: Ukrajna volt a fő téma Putyin és Trump találkozóján

Az ukrajnai konfliktus rendezése volt a fő témája Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök kétoldalú találkozójának - közölte Jurij Usakov, az orosz vezető külügyi tanácsadója csütörtökön Sencsenben a Vesztyi hírszolgálattal.
2026. 11. 19. 13:00
Megosztás:

A Lenovo rekordbevételt ért el a szeptember végével záródott negyedévben

A kínai Lenovo Group Ltd., a világ legnagyobb személyi számítógép-gyártója a vártnál erőteljesebben, 48 százalékkal növelte bevételét a második pénzügyi negyedévében - áll a cég csütörtökön ismertetett jelentésében.
2026. 11. 19. 12:00
Megosztás:

Kibertámadás érte az Európai Bizottságot

Kibertámadás érte az Európai Bizottságot, az incidens során feltehetően személyes adatok kerültek veszélybe, a munkatársak továbbá nem tudták rögzíteni fizetésre és szabadságokra vonatkozó adataikat - közölte a Politico Playbook, a brüsszeli hírportál reggeli hírlevele csütörtökön.
2026. 11. 19. 11:30
Megosztás:

Izgalmas kripto-sztorik: a Pieverse vitte el a show-t, de nagy sztori most a LayerZero és Pyth

Több dollárnyi Pieverse cserélt gazdát egyetlen nap alatt, mint a másik négy nyertesből együttvéve. A token 22,44 százalékot ugrott, az ether.fi egy fájdalmas hét után kapaszkodott vissza, a Venice pedig két nappal azután került a dobogóra, hogy Arthur Hayes 40 dolláros árfolyamot emlegetett.
2026. 11. 19. 11:00
Megosztás:

Többnyire csökkentek a fejlett piaci hosszú hozamok, miközben a Fed felől további szigorításra utaló üzenetek érkeztek

Az amerikai állampapírpiacon csökkentek tegnap a hosszú hozamok, miközben a befektetők a Fed üzeneteit és a monetáris politika várható szigorítását értékelték. A piaci figyelem középpontjában Christopher Waller Fed-kormányzó nyilatkozata állt, aki arra figyelmeztetett, hogy az infláció a vártnál tartósabbnak bizonyul, ezért a jegybanknak határozottabb lépésekre lehet szüksége. Waller szerint akár 50 bázispontos kamatemelés is indokolt lehet a decemberi FOMC-ülésen, és úgy vélte, hogy a Fednek legalább a tavaly végrehajtott három kamatcsökkentést teljes mértékben vissza kell fordítania. A kamatemelési várakozásokat a Fed októberi ülésének jegyzőkönyve is erősítette, amely szerint a döntéshozók többsége további monetáris szigorítást tart szükségesnek ahhoz, hogy az infláció visszatérjen a 2%-os célhoz.
2026. 11. 19. 10:30
Megosztás:

Átlépték a milliárdos határt a tokenizált részvények a Solanán

Október nagy részében még 600 millió dollár körül mozgott a Solanán forgalomban lévő tokenizált részvények értéke. November 19-re az állomány elérte az 1,22 milliárd dollárt, ezzel először lépte át az egymilliárdos küszöböt.
2026. 11. 19. 10:00
Megosztás:

Vegyesen zártak tegnap a főbb tengerentúli indexek, az Nvidia árfolyama kedvező gyorsjelentése ellenére esett

Vegyesen zártak tegnap az amerikai részvénypiacok: a Dow és az S&P 500 csökkent, ezzel szemben a Nasdaq emelkedett. A piac figyelme elsősorban az Nvidia gyorsjelentésére összpontosult.
2026. 11. 19. 09:30
Megosztás:

Estek tegnap a főbb európai indexek - A réz esését követően a bányavállalatok szerepeltek a leggyengébben

Sorozatban harmadik napja estek az európai részvénypiacok szerdán, a STOXX 600 index 1%-kal 644,1 pontra csökkent. A hangulatot elsősorban az Anthropic közelgő IPO-ja körüli kivárás árnyékolta be, mivel a piac attól tart, hogy a tranzakció jelentős likviditást vonhat el a részvényektől. A legnagyobb visszaesést a bányavállalatok szenvedték el a rézárak héthavi mélypontra esése miatt: a Glencore 6,1%-ot veszített értékéből.
2026. 11. 19. 09:00
Megosztás:

Gyengült kissé a forint csütörtök reggelre

Gyengült kissé a forint csütörtök reggelre a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2026. 11. 19. 08:30
Megosztás:

A vegyi fegyverek használatának tilalmára figyelmeztette Oroszországot az EU

Felszólította Oroszországot az Európai Unió külügyi szolgálata (EKSZ) arra, hogy haladéktalanul hagyjon fel a vegyi fegyverek bárminemű alkalmazásával, és térjen vissza a vegyifegyver-tilalmi egyezmény (CWC) maradéktalan betartásához.
2026. 11. 19. 08:00
Megosztás:

Kreml: lesz kétoldalú Putyin-Trump találkozó az APEC-csúcson

Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának csütörtöki plenáris ülését követően kétoldalú találkozót tart - jelentette be Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója szerdán újságíróknak Sencsenben.
2026. 11. 19. 07:00
Megosztás:

Visszafogottabb, de stabilabb év jöhet a lakáspiacon a Wekerle Plusszal

Visszafogottabb, de kiegyensúlyozottabb évre számíthat a lakáspiac 2027-ben: a Wekerle Plusz Program szűkebb jogosultsági köre miatt jövőre az ideinél kevesebb, mintegy 120 ezer adásvétel várható, a lakásárak pedig várhatóan nem drágulnak érezhetően gyorsabban az idei 5 százalék körüli ütemnél.
2026. 11. 19. 06:30
Megosztás:

Kevesebb ajándékpénz, több kamatkedvezmény: átalakul a bankok versenye az első lakásvásárlókért

A támogatott lakáshitel mellett a piaci konstrukciókban is egyre több kedvezményt kínálnak a bankok, és azoknak is nyílhat új lehetőségük, akik nem felelnek meg a Wekerle Plusz valamennyi feltételének. A korábbi támogatott hitelprogramok indulásakor megszokott több százezer forintos jóváírások helyett most inkább a kamatkedvezmények, a hitelkombinációk és a banki szolgáltatások együttes igénybevételéhez kötött akciók kerülnek előtérbe – derül ki a money.hu összeállításából.
2026. 11. 19. 06:00
Megosztás:

Megjelentek a legfrissebb kereseti adatok: ekkora hitelre lehet elég az átlagfizetés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2026 szeptemberében bruttó 737 400 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 517 700 forintot ért el. A nettó mediánkereset ennél lényegesen alacsonyabb, 435 600 forint volt. A Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszeg törlesztését teszik lehetővé ezek a jövedelmek a jelenlegi adósságfékszabályok mellett. A számítások szerint a nettó átlagbérből akár 37 millió forint körüli piaci lakáshitel, a Wekerle Plusz keretében pedig a maximális 50 millió forint is beleférhet a jövedelmi korlátba. Személyi kölcsönből a jelenleg jellemző 15 millió forintos maximum is elérhető lehet, megfelelő futamidővel és banki feltételekkel.
2026. 11. 19. 05:30
Megosztás:

A 4iG és a Sentinel Midstream stratégiai együttműködési megállapodást írt alá az adriai régió kritikus energiainfrastruktúrájának fejlesztéséről

A 4iG Nyrt. és az energetikai infrastruktúra fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozó amerikai Sentinel Midstream LLC 2026. november 18-án Varsóban írt alá előzetes együttműködési megállapodást a P-TEC hetedik miniszteri találkozóján. A kormányzati és iparági vezetők rendszeres fórumának idei rendezvényét az amerikai és a lengyel energiaügyi minisztérium, valamint az Atlantic Council Global Energy Center közösen szervezte. A tanácskozás napirendjén az energiabiztonság és az energetikai beruházási lehetőségek szerepeltek. A megállapodással a 4iG Csoport amerikai iparági partnerrel bővíti augusztusban bejelentett új stratégiai üzletágának nemzetközi kapcsolatait, és az energetikára is kiterjeszti a kritikus infrastruktúrák területén folytatott transzatlanti együttműködéseit.
2026. 11. 19. 05:00
Megosztás: