Európa újra fegyverkezik – de miből és minek a kárára?

Emmanuel Macron március 5-i harcias hangvételű és a franciák nagy többségében félelmet keltő beszéde tökéletesen illusztrálja azt az új orientációt, amely az Európai Unió politikáját és gazdaságát az elkövetkezendő évekre, sőt évtizedekre meghatározza majd.

Európa újra fegyverkezik – de miből és minek a kárára?

Az Európa biztonságát garantálni hivatott ReArm Europe terv kétségtelenül új mederbe tereli az európai stratégiát, voltaképpen átírva ezzel a kontinens jövőjét. Hiszen az nemigen lehet senki számára sem kérdéses, hogy a meghirdetett programhoz szükséges 800 milliárd eurót valahonnan elő kell teremteni.

A legtöbb tekintet az előző, hasonlóan nagy lendülettel meghirdetett European Green Deal és a februárban közzétett Green Industrial Deal felé fordul. A Draghi-jelentés által szorgalmazott versenyképesség erősítése szintén kérdésessé válhat. Erre a trilemmára igyekszik az Európai Bizottság megnyugtató és koherens választ adni.

Az első látásra gazdasági szempontból legalábbis a „kör négyszögesítésének” tűnő koncepció két, a fősodratú média és a vezető politikusok által egyre erőteljesebben hangoztatott buzdító szólamára épül:

1. A Donald Trump által már hónapok óta hangoztatott, és fokozatosan beváltott ígéretei által meggyengült transzatlanti koalíció voltaképpen „szerencse” Európa számára, hiszen arra kényszeríti a vén kontinenst, hogy végre a saját lábára álljon. Ezek szerint tehát az amerikai pálfordulás Európa stratégiai autonómiáját eredményezheti.

2. Európa védelmi rendszerének megerősítése nemcsak a tagállamok közötti összefogást erősíti, de a múlt év szeptemberében közzétett Draghi-jelentés által megjelölt versenyképességi célkitűzésnek is eleget tehet, amennyiben a hadiipar előtérbe kerülése új lendületet adna a gazdaságnak.

Milyen veszély ellen fegyverkezünk?

Sokakban felmerül azonban az a kérdés is, hogy voltaképpen mi a realitása annak az egész Európát fenyegető Oroszország felől érkező veszélynek, amelyre ilyen sürgető és drasztikus választ kell adnunk?

Ezt a kérdést feszegeti Hervé Morin, aki Nicolas Sarkozy elnöksége idején, 2007 és 2010 között volt Franciaország védelmi minisztere. Elismeri ugyan, hogy Oroszország valóban veszélyt jelent Európa számára a közösségi médiumok szintjén. Azonban ebből azt a következtetést levonni, hogy az oroszok, akik Ukrajnával sem bírnak el, Németország vagy akár Franciaország határait fenyegetik, enyhe túlzás és felesleges félelemkeltés – véli a centrista politikus.

A másik oldalon, azaz a fegyverkezési hajszát előirányzó politikai vezetők érveléseiket lépten nyomon történelmi hasonlatokkal illusztrálják. Az orosz–ukrán háború 2022 februári kezdete óta egyre több ilyen példával találkozhatunk, az orosz fenyegetettséget legtöbbször az 1938-as müncheni egyezményhez hasonlítván, kiemelve, hogy annak idején Hitler sem állt meg a Szudétáknál. Ezekkel a sokszor igencsak anakronisztikus történelmi hasonlatokkal kívánják alátámasztani az Unió fegyverkezési stratégiájának szükségét.

„Az a milliárd… nem ugyanaz a milliárd”

Ez a mondat hangzik el sokszor, persze ironikus hangsúllyal az új fegyverkezési lendületet megkérdőjelezők részéről megfogalmazott kritikákban. Értsd: „De hát mégis honnan teremti majd elő a számos, igencsak eladósodott országból összetevődő Európa ezt a hatalmas összeget?” 

A franciák méltán érezhetik úgy, hogy a fegyverkezési orientáció veszélyezteti a világon szinte egyedülálló szociális modelljüket. A 3300 milliárd eurós, azaz az ország GDP-jének 6%-át jelentő  államadóssággal küszködő ország François Bayrou által vezetett instabil kormánya komoly társadalmi elégedetlenséggel kell, hogy szembenézzen. A 62 éves nyugdíjkorhatárhoz való visszatérést éppen a napokban határozottan visszautasító miniszterelnök hatalmas felháborodást keltett, gyakorlatilag rövidre zárva ezzel a nyugdíjkorhatár meghatározására hivatott konklávén folyó tárgyalásokat. 

Csak olaj a tűzre ebben a közhangulatban, hogy a francia kormány a hadsereg dotációját évi 50 milliárdról 100 milliárdra kívánja növelni. A Banque de France igazgatója figyelmeztet, hogy az ország nem képes még egy, a COVID idején meghirdetett „bármibe kerüljön is” (quoi qu’il en coûte) gazdasági stratégiát átvészelni. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az újra fegyverkezést csakis az állam finanszírozhatja, a szociális juttatások kárára.

Az újrafegyverkezés finanszírozási forrásai

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azonban igyekezett előre „kihúzni a ReArm Europe ellenzőinek a méregfogát”, öt pontban taglalt finanszírozási tervével. 

Az első lépés az EU Stabilitási és Növekedési Paktumának védzáradékának aktiválása lenne, amely korlátozza az uniós országok közötti költségvetési hiányt. A cél? A nemzeti védelmi kiadások növelésének engedélyezése anélkül, hogy az Unió túlzott eladósodási eljárását elindítaná.
A második szakaszban az EU 150 milliárd eurós kölcsönt ajánl fel a védelmi kiadások növelésére a képességek széles skálájának – például a légvédelem, a drónok, a katonai mobilitás és a kibervédelem – közös beszerzésére.

Harmadik opcióként „további lehetőségeket és ösztönzőket” kínálnak az EU-tagállamoknak, ha úgy döntenek, hogy kohéziós programokat használnak a védelmi kiadások növelésére.
és 5. A negyedik és ötödik megoldás a magántőke mozgósítását jelentené az Európai Takarék- és Beruházási Unión és az Európai Beruházási Bankon (EBB) keresztül.

A Bizottság a 2022 óta lendületesen felfegyverkező lengyel modellt igyekszik előtérbe állítani. Lengyelország az elmúlt három évben ugyanis védelmi költségvetését 2%-kal növelte, ezzel az Unió legnagyobb haderejét képezve. A lengyel modell alapjául az egyéni megtakarítások a hazafias erőfeszítésbe való bevonása áll.

Németország is történelmi jelentőségű döntést hozott: a Bundestag március 18-án véget vetett a régóta fennálló adósságféknek, amely 500 milliárd eurónyi új állami beruházást tesz lehetővé. Ez a 2009 óta érvényben lévő politika az elmúlt tíz évben hozzájárult az ország államadósságának csökkentéséhez.

Évek óta erősödik a nyomás az adósságfék újragondolására. Németország nettó állami beruházása több mint 25 éve negatív, ami hátráltatja a növekedést.

A változás katalizátora az Egyesült Államokból érkezett. Donald Trump Fehér Házba való visszatérésével és a NATO-kötelezettségvállalások nyílt megkérdőjelezésével Németország az Egyesült Államok biztonsági támogatásának csökkentésével szembesült. A német törvényhozók azzal érveltek, hogy az Egyesült Államok védelme nélkül Európa legnagyobb gazdaságának többet kell befektetnie a védelmébe.

Európa képes volna-e megvédeni önmagát az Egyesült Államok nélkül?

„Ha Európa el akarja kerülni a háborút, fel kell készülnie a háborúra” – hangoztatta von der Leyen elnök a Bizottság által március 19-én nyilvánosságra hozott ún. fehér könyv megjelenése előtti napon. Célja, hogy elmélkedési alapot adjon a március 20-án Brüsszelben összegyűlt állam- és kormányfőknek, illetve választ adjon a védelembe való évek óta tartó krónikus alulbefektetésekre és az EU katonai képességeire fordított hatékony kiadások hiányára.

A Kiel Intézet és a Breugel think tank február végi becslése szerint 300 000 amerikai katona harci kapacitásának megfelelő európai kapacitások növelésére van szükség, különös tekintettel a gépesített és páncélozott erőkre az amerikai hadsereg nehéz egységeinek helyettesítésére. Mindemellett a jelenlegi európai védelmi beruházásokat az „ipari érdekek” által irányított koordináció hiánya jellemzi.

Ki profitál mindebből?

Érdekes azt is megfigyelnünk, hogy igen keveset hallani és olvasni azokról a feltételezhetően igen jelentős profitokról, amelyekre a fegyver gyártók már most szert tesznek… nem beszélve arról, amire még szert fognak tenni.

A világ 10 legtöbb fegyvert exportáló országának 2025-ös listáján az Egyesült Államok után közvetlenül Franciaország található. Ötödik és hatodik helyen pedig Németországot és Olaszországot találhatjuk. 

A Stockholmi Nemzetközi Békeintézet (SIPRI) elemzése szerint a fegyvereket és katonai szolgáltatásokat gyártó vállalatok világszerte már 2023-ban közel 600 milliárd eurós nyereséget könyvelhettek el.

Adalékként még tegyük ehhez hozzá azt, hogy valamennyi fegyvergyártó cég nukleáris fegyverei modernizálására összpontosít, mivel a nukleáris fejlesztés a fegyvergyártó cégek fő profitforrása. Ebben pedig az EU egyetlen atomfegyverrel rendelkező hatalmaként Franciaország nyilvánvalóan helyzeti előnyt élvez.

Ahhoz kétség nem férhet, hogy az orosz–ukrán háborút az orosz agresszió indította el. De kinek is volna manapság kételye afelől, hogy ez a háború is, illetve az ebből kibontakozó uniós militarista orientáció, alapvetően nyers tőkeérdekekről szól. Még akkor is, ha mindezt erkölcsi szolidaritás formájában tálalja az EU-t irányító politikai elit. 

Szerző: Csepeli Réka kutató, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet, Forrás: Ludovika.hu

Tényleg csak a jutalék érdekli az ingatlan ügynököket?

Az ingatlanközvetítés egy szakma, és mint minden szakmában, ebben is dolgoznak megbízható szakemberek, de olyanok is, akik csak rontják a szakma megítélését. Az utóbbiakkal kapcsolatba kerülő ügyfelek gyakran csalódottan vonják le a következtetést: „minden közvetítő egyforma, csak a jutalék érdekli őket”. De valóban így van?
2025. 07. 23. 03:00
Megosztás:

6 dolog, amit tudnod kell, ha figyelmen kívül hagyod a tartozásodat

Sokan próbálják elkerülni a szembenézést a tartozásaikkal. Halogatnak, nem veszik át a leveleket, nem reagálnak a bank vagy a követeléskezelő megkeresésére. Általában az adós már csak akkor kér segítséget, amikor a végrehajtás már elindult, és jelentős anyagi és jogi hátrányban van. dr. Nagy Rudolf ügyvéd írása.
2025. 07. 23. 02:00
Megosztás:

Súlyos nyugdíjtévedésben vannak a magyarok és ez sokba kerül

Egy új, országos felmérés szerint a magyar felnőttek túlnyomó többsége az időskori anyagi biztonságát fenyegető tévedésben van, ugyanis a valóságoshoz képest sokkal rosszabbnak gondolják az önkéntes nyugdíjpénztárak által elért hozamokat. Ez a tévhit azt is gátolhatja, hogy időben elkezdjék a rendszeres nyugdíjcélú takarékoskodást.
2025. 07. 23. 01:00
Megosztás:

A Binance lázba hozta a Toshi követőtáborát

A Toshi és a Binance.US interakciója az X közösségi hálón ismét felkeltette a kereskedők érdeklődését a projekt iránt. Ez volt az első alkalom, hogy a Binance.US nyilvánosan tudomásul vette a Toshi létezését, ami bőven elég volt ahhoz, hogy a Toshi közössége spekulációba kezdjen.
2025. 07. 23. 00:01
Megosztás:

Befejeződött az aratás Békés vármegyében

Befejeződött az aratás Békésben, a termésátlagok jóval elmaradnak az előző évekétől. A vihar a napraforgót, az aszály a kukoricát károsítja.
2025. 07. 22. 23:00
Megosztás:

Kijöttek az Otthon Start lakáshitel részletei

Megjelent hétfőn este a kormany.hu oldalon az Otthon Start hitelprogram jogszabálytervezete. Az alapfeltételek nem változtak: az állam 50 millió forintos, legfeljebb 3 százalékos, fix kamatozású kölcsönt biztosít legfeljebb 25 évre, de számos, eddig nyitott kérdésre ad választ a tervezet - írja közleményében a Bank360.
2025. 07. 22. 22:00
Megosztás:

Európa mentette meg a Coca-Cola második negyedévét

Az üdítőitalairól ismert vállalat az idei második negyedévben 12,54 milliárd dollár árbevételt ért el, ami 1%-kal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az egy részvényre jutó nyereség 87 cent lett.
2025. 07. 22. 21:00
Megosztás:

Milliárdos kiesést jelentenek a vámok a General Motors-nak

A General Motors az idei második negyedévben 47,1 milliárd dollár bevételt ért el, ami 1,8%-os visszaesés az előző év azonos időszakához képest. A nyereség 35%-kal, 1,9 milliárd dollárra csökkent. A gyenge teljesítmény ellenére a vállalatnak sikerült felülmúlnia az elemzői várakozásokat.
2025. 07. 22. 20:00
Megosztás:

Pesszimistábbá váltak az amerikai fogyasztók

A Conference Board fogyasztói bizalmi indexe júniusban 5,4 ponttal romlott, és a májusi 98,4-ről 93,0-ra esett vissza.
2025. 07. 22. 19:00
Megosztás:

A világ legnagyobb vízerőműve épül Tibeten

Li Csiang kínai miniszterelnök 2025. július közepén ünnepélyesen bejelentette, hogy Kína megkezdi a világ eddigi legnagyobb vízerőművének építését Tibetben, a Yarlung Tsangpo folyón. A projekt hivatalos engedélyét még 2024 decemberében kapta meg, de a kivitelezés konkrét elindítására csak most került sor. A beruházás célja, hogy Kína újabb lépést tegyen a karbonsemleges gazdaság felé, valamint megerősítse stratégiai pozícióját a megújuló energiaforrások piacán.
2025. 07. 22. 18:00
Megosztás:

Lazítanának az amerikai bankok szabályozásán

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn mélyrehatóbb reformokat szorgalmazott az általa elavultnak nevezett pénzügyi szabályozási rendszerben.
2025. 07. 22. 17:00
Megosztás:

Trump nagyszabású törvénye miatt bedől az USA?

Donald Trump elnök nemrégiben elfogadott adó- és kiadási törvénye tíz év alatt 3400 milliárd dollárral növeli az Egyesült Államok költségvetési hiányát, és több millió embert hagy egészségügyi ellátás nélkül – derül ki a független Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) új becsléséből.
2025. 07. 22. 16:00
Megosztás:

Az európai tőzsde készülődik...

Ma este 22:05-kor érkezik az SAP második negyedéves eredménye, amivel Németországban is kezdetét veszi a gyorsjelentési szezon és egyúttal besűrűsödik az európai vállalati naptár is.
2025. 07. 22. 15:00
Megosztás:

A gyártástól az üzletekig az SAP megoldására fűzi fel ékszereit a Pandora

A technológia által kínált legjobb lehetőségeket szeretné használni üzlete fellendítésére és növekedése felgyorsítására a Pandora. A világ legnagyobb ékszermárkája a fogyasztói élmény fejlesztését helyezte digitális stratégiájának középpontjába, támogatásul pedig az SAP-t választotta – a jövőben az SAP S/4HANA Cloud-ot, illetve a RISE with SAP megoldást alkalmazza.
2025. 07. 22. 14:00
Megosztás:

Trump médiacége a TMTG meglepő húzással lett az egyik legnagyobb Bitcoin-befektető

Donald Trump neve eddig is erősen összefonódott a kriptovaluták világával, de most új szintre emelte a részvételét: médiavállalata, a Trump Media & Technology Group (TMTG) több mint 2 milliárd dollár értékű Bitcoint vásárolt. Ezzel a lépéssel a TMTG belépett a világ legnagyobb Bitcoin-tartalékkal rendelkező tőzsdén jegyzett vállalatai közé — és ez komoly hullámokat keltett a piacon és a politikában egyaránt.
2025. 07. 22. 13:00
Megosztás:

Egy felmérés szerint nagyobb pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek a csehek, mint korábban

Nagyobb pénzügyi tartalékkal rendelkeznek és jobban spórolnak a csehek, mint korábban - derült ki abból az országos felmérésből, amelyet az Ipsos közvélemény-kutató intézet készített júniusban a Home Credit pénzügyi csoport megrendelésére.
2025. 07. 22. 12:00
Megosztás:

Az Ethereum új korszakba lép: egyre több cég veszi fel a mérlegébe a második legnagyobb kriptót

A vállalati szektorban eddig főként a bitcoin számított mérlegre vehető digitális eszköznek. Most azonban egyre több cég ismeri fel az Ethereum – vagyis az ether (ETH) – valódi értékét, és tesz vele komoly fogadásokat. Már nem csak a decentralizált pénzügyek jövőjére, hanem az Ethereum-alapú tokenizációra is építenek. A trend nem véletlen, és komoly pénzeket mozgat meg.
2025. 07. 22. 11:00
Megosztás:

Nagy Márton a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara újonnan kinevezett elnökével egyeztetett

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a mai napon hivatalában fogadta Dr. Keszte Róbertet a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) újonnan kinevezett elnökét, Barbara Zollmannt a DUIHK ügyvezető elnökségi tagját, valamint Dirk Wölfert a DUIHK kommunikációs osztályvezetőjét.
2025. 07. 22. 10:00
Megosztás:

Rekordszámú felvételiző, bővülő kínálat, lassuló drágulás, több vevő és kevesebb bérlő – ilyen lesz az idei a 2025-ös albérletszezon

Július 23-án, szerda este a felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével hivatalosan is elindul az idei albérletszezon. Az ingatlan.com legfrissebb adatai alapján a bérleti díjak emelkedése továbbra is mérsékeltebb, mint a lakásáraké, ráadásul a kínálat bővülése tovább fékezheti az albérlet-drágulást.
2025. 07. 22. 09:00
Megosztás:

Saját épületeit már kizárólag zöldárammal látja el az E.ON

Tavaly a vállalatcsoport 70 telephelyét üzemeltette teljes mértékben megújuló elektromos árammal . Az E.ON teljes szén-dioxid-kibocsátása 2019-hez képest 84 százalékkal csökkent. 2024-ben összesen több mint 160 milliárd forintot fordított energiahálózatainak fejlesztésére a vállalat. A nemek közötti bérkülönbség az E.ON-nál sokkal kisebb, mint a magyarországi átlag és az Európai Uniós elvárás.
2025. 07. 22. 08:00
Megosztás: