Európa újra fegyverkezik – de miből és minek a kárára?

Emmanuel Macron március 5-i harcias hangvételű és a franciák nagy többségében félelmet keltő beszéde tökéletesen illusztrálja azt az új orientációt, amely az Európai Unió politikáját és gazdaságát az elkövetkezendő évekre, sőt évtizedekre meghatározza majd.

Európa újra fegyverkezik – de miből és minek a kárára?

Az Európa biztonságát garantálni hivatott ReArm Europe terv kétségtelenül új mederbe tereli az európai stratégiát, voltaképpen átírva ezzel a kontinens jövőjét. Hiszen az nemigen lehet senki számára sem kérdéses, hogy a meghirdetett programhoz szükséges 800 milliárd eurót valahonnan elő kell teremteni.

A legtöbb tekintet az előző, hasonlóan nagy lendülettel meghirdetett European Green Deal és a februárban közzétett Green Industrial Deal felé fordul. A Draghi-jelentés által szorgalmazott versenyképesség erősítése szintén kérdésessé válhat. Erre a trilemmára igyekszik az Európai Bizottság megnyugtató és koherens választ adni.

Az első látásra gazdasági szempontból legalábbis a „kör négyszögesítésének” tűnő koncepció két, a fősodratú média és a vezető politikusok által egyre erőteljesebben hangoztatott buzdító szólamára épül:

1. A Donald Trump által már hónapok óta hangoztatott, és fokozatosan beváltott ígéretei által meggyengült transzatlanti koalíció voltaképpen „szerencse” Európa számára, hiszen arra kényszeríti a vén kontinenst, hogy végre a saját lábára álljon. Ezek szerint tehát az amerikai pálfordulás Európa stratégiai autonómiáját eredményezheti.

2. Európa védelmi rendszerének megerősítése nemcsak a tagállamok közötti összefogást erősíti, de a múlt év szeptemberében közzétett Draghi-jelentés által megjelölt versenyképességi célkitűzésnek is eleget tehet, amennyiben a hadiipar előtérbe kerülése új lendületet adna a gazdaságnak.

Milyen veszély ellen fegyverkezünk?

Sokakban felmerül azonban az a kérdés is, hogy voltaképpen mi a realitása annak az egész Európát fenyegető Oroszország felől érkező veszélynek, amelyre ilyen sürgető és drasztikus választ kell adnunk?

Ezt a kérdést feszegeti Hervé Morin, aki Nicolas Sarkozy elnöksége idején, 2007 és 2010 között volt Franciaország védelmi minisztere. Elismeri ugyan, hogy Oroszország valóban veszélyt jelent Európa számára a közösségi médiumok szintjén. Azonban ebből azt a következtetést levonni, hogy az oroszok, akik Ukrajnával sem bírnak el, Németország vagy akár Franciaország határait fenyegetik, enyhe túlzás és felesleges félelemkeltés – véli a centrista politikus.

A másik oldalon, azaz a fegyverkezési hajszát előirányzó politikai vezetők érveléseiket lépten nyomon történelmi hasonlatokkal illusztrálják. Az orosz–ukrán háború 2022 februári kezdete óta egyre több ilyen példával találkozhatunk, az orosz fenyegetettséget legtöbbször az 1938-as müncheni egyezményhez hasonlítván, kiemelve, hogy annak idején Hitler sem állt meg a Szudétáknál. Ezekkel a sokszor igencsak anakronisztikus történelmi hasonlatokkal kívánják alátámasztani az Unió fegyverkezési stratégiájának szükségét.

„Az a milliárd… nem ugyanaz a milliárd”

Ez a mondat hangzik el sokszor, persze ironikus hangsúllyal az új fegyverkezési lendületet megkérdőjelezők részéről megfogalmazott kritikákban. Értsd: „De hát mégis honnan teremti majd elő a számos, igencsak eladósodott országból összetevődő Európa ezt a hatalmas összeget?” 

A franciák méltán érezhetik úgy, hogy a fegyverkezési orientáció veszélyezteti a világon szinte egyedülálló szociális modelljüket. A 3300 milliárd eurós, azaz az ország GDP-jének 6%-át jelentő  államadóssággal küszködő ország François Bayrou által vezetett instabil kormánya komoly társadalmi elégedetlenséggel kell, hogy szembenézzen. A 62 éves nyugdíjkorhatárhoz való visszatérést éppen a napokban határozottan visszautasító miniszterelnök hatalmas felháborodást keltett, gyakorlatilag rövidre zárva ezzel a nyugdíjkorhatár meghatározására hivatott konklávén folyó tárgyalásokat. 

Csak olaj a tűzre ebben a közhangulatban, hogy a francia kormány a hadsereg dotációját évi 50 milliárdról 100 milliárdra kívánja növelni. A Banque de France igazgatója figyelmeztet, hogy az ország nem képes még egy, a COVID idején meghirdetett „bármibe kerüljön is” (quoi qu’il en coûte) gazdasági stratégiát átvészelni. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az újra fegyverkezést csakis az állam finanszírozhatja, a szociális juttatások kárára.

Az újrafegyverkezés finanszírozási forrásai

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azonban igyekezett előre „kihúzni a ReArm Europe ellenzőinek a méregfogát”, öt pontban taglalt finanszírozási tervével. 

Az első lépés az EU Stabilitási és Növekedési Paktumának védzáradékának aktiválása lenne, amely korlátozza az uniós országok közötti költségvetési hiányt. A cél? A nemzeti védelmi kiadások növelésének engedélyezése anélkül, hogy az Unió túlzott eladósodási eljárását elindítaná.
A második szakaszban az EU 150 milliárd eurós kölcsönt ajánl fel a védelmi kiadások növelésére a képességek széles skálájának – például a légvédelem, a drónok, a katonai mobilitás és a kibervédelem – közös beszerzésére.

Harmadik opcióként „további lehetőségeket és ösztönzőket” kínálnak az EU-tagállamoknak, ha úgy döntenek, hogy kohéziós programokat használnak a védelmi kiadások növelésére.
és 5. A negyedik és ötödik megoldás a magántőke mozgósítását jelentené az Európai Takarék- és Beruházási Unión és az Európai Beruházási Bankon (EBB) keresztül.

A Bizottság a 2022 óta lendületesen felfegyverkező lengyel modellt igyekszik előtérbe állítani. Lengyelország az elmúlt három évben ugyanis védelmi költségvetését 2%-kal növelte, ezzel az Unió legnagyobb haderejét képezve. A lengyel modell alapjául az egyéni megtakarítások a hazafias erőfeszítésbe való bevonása áll.

Németország is történelmi jelentőségű döntést hozott: a Bundestag március 18-án véget vetett a régóta fennálló adósságféknek, amely 500 milliárd eurónyi új állami beruházást tesz lehetővé. Ez a 2009 óta érvényben lévő politika az elmúlt tíz évben hozzájárult az ország államadósságának csökkentéséhez.

Évek óta erősödik a nyomás az adósságfék újragondolására. Németország nettó állami beruházása több mint 25 éve negatív, ami hátráltatja a növekedést.

A változás katalizátora az Egyesült Államokból érkezett. Donald Trump Fehér Házba való visszatérésével és a NATO-kötelezettségvállalások nyílt megkérdőjelezésével Németország az Egyesült Államok biztonsági támogatásának csökkentésével szembesült. A német törvényhozók azzal érveltek, hogy az Egyesült Államok védelme nélkül Európa legnagyobb gazdaságának többet kell befektetnie a védelmébe.

Európa képes volna-e megvédeni önmagát az Egyesült Államok nélkül?

„Ha Európa el akarja kerülni a háborút, fel kell készülnie a háborúra” – hangoztatta von der Leyen elnök a Bizottság által március 19-én nyilvánosságra hozott ún. fehér könyv megjelenése előtti napon. Célja, hogy elmélkedési alapot adjon a március 20-án Brüsszelben összegyűlt állam- és kormányfőknek, illetve választ adjon a védelembe való évek óta tartó krónikus alulbefektetésekre és az EU katonai képességeire fordított hatékony kiadások hiányára.

A Kiel Intézet és a Breugel think tank február végi becslése szerint 300 000 amerikai katona harci kapacitásának megfelelő európai kapacitások növelésére van szükség, különös tekintettel a gépesített és páncélozott erőkre az amerikai hadsereg nehéz egységeinek helyettesítésére. Mindemellett a jelenlegi európai védelmi beruházásokat az „ipari érdekek” által irányított koordináció hiánya jellemzi.

Ki profitál mindebből?

Érdekes azt is megfigyelnünk, hogy igen keveset hallani és olvasni azokról a feltételezhetően igen jelentős profitokról, amelyekre a fegyver gyártók már most szert tesznek… nem beszélve arról, amire még szert fognak tenni.

A világ 10 legtöbb fegyvert exportáló országának 2025-ös listáján az Egyesült Államok után közvetlenül Franciaország található. Ötödik és hatodik helyen pedig Németországot és Olaszországot találhatjuk. 

A Stockholmi Nemzetközi Békeintézet (SIPRI) elemzése szerint a fegyvereket és katonai szolgáltatásokat gyártó vállalatok világszerte már 2023-ban közel 600 milliárd eurós nyereséget könyvelhettek el.

Adalékként még tegyük ehhez hozzá azt, hogy valamennyi fegyvergyártó cég nukleáris fegyverei modernizálására összpontosít, mivel a nukleáris fejlesztés a fegyvergyártó cégek fő profitforrása. Ebben pedig az EU egyetlen atomfegyverrel rendelkező hatalmaként Franciaország nyilvánvalóan helyzeti előnyt élvez.

Ahhoz kétség nem férhet, hogy az orosz–ukrán háborút az orosz agresszió indította el. De kinek is volna manapság kételye afelől, hogy ez a háború is, illetve az ebből kibontakozó uniós militarista orientáció, alapvetően nyers tőkeérdekekről szól. Még akkor is, ha mindezt erkölcsi szolidaritás formájában tálalja az EU-t irányító politikai elit. 

Szerző: Csepeli Réka kutató, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet, Forrás: Ludovika.hu

Új partnerrel erősödik a Baker McKenzie budapesti csapata

A Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda partnerré nevezte ki Szkiba Tamást, tovább erősítve ezzel a budapesti iroda Magyarországra és Közép- és Kelet-Európára kiterjedő vezető tranzakciós tanácsadási praxisát.
2025. 09. 01. 21:30
Megosztás:

Meglepő ötlet fékezheti meg a lakásárakat

A zártkertek lakóingatlanokká minősítését javasolja a hmhm.hu véleménycikke annak érdekében, hogy a szeptember 1-jén induló Otthon Start 3%-os lakáshitelprogram ne okozzon árrobbanást a lakáspiacon. A portál szerint a mezőgazdasági művelés alól kivont, kihasználatlan zártkertek bevonása jelentősen növelhetné a kínálatot, így fékezhetné az árak emelkedését, sőt akár csökkenést is eredményezhetne. A cikk úgy véli, ez különösen a fiatal vásárlóknak kínálna megfizethető alternatívát. Orbán Viktor korábban a Kossuth rádióban hangsúlyozta: az árplafonokkal és értékhatárokkal a kormány elejét kívánja venni a piaci túlfűtöttségnek.
2025. 09. 01. 21:00
Megosztás:

Az első félévben egyenletesen növekvő árbevételről és fokozódó piaci kihívásokról jelentett az ALTEO

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) prémium kategóriájában jegyzett ALTEO 10 százalékos árbevétel bővülést ért el az első félévben, amelyhez szinte valamennyi üzleti szegmens kétszámjegyű növekedéssel járult hozzá. Az egyes kulcs szegmenseiben jelentkező tavalyinál kedvezőtlenebb piaci körülmények és a társaság stratégiai céljaihoz kapcsolódó költségek emelkedése miatt ugyanakkor az EBITDA csökkent. A jelentési időszakban is újabb fontos stratégiai eredményeket ért el a vállat, így például lezárult a hulladékgazdálkodási piac egyik meghatározó cégének felvásárlása, amellyel szintet lépett az ALTEO a körforgásos gazdaság terén.
2025. 09. 01. 20:30
Megosztás:

Az MBH Bank készen áll az Otthon Start hiteligénylések fogadására

Az MBH Bank felkészülten várja 2025. szeptember 1-jétől az igényléseket az Otthon Start Program 3%-os fix kamatozású lakáshitelére. Az államilag támogatott konstrukció célja, hogy segítse az otthonteremtőket, míg az MBH Bank ügyfélbarát ügyintézéssel támogatja az igénylőket a hitelfelvétel teljes folyamatában. A bank megnövelt ügyintézői létszámmal, egyes fiókokban hosszabb nyitvatartással, és komplex otthonteremtési szolgáltatásokkal várja az érdeklődőket országszerte. A közleményben szereplő fix 3%-os lakáshitel részét képező kamattámogatásokat Magyarország Kormánya nyújtja.
2025. 09. 01. 20:00
Megosztás:

Újabb bevásárlóközpontját újította fel az Indotek Group

Újabb bevásárlóközpontját újította fel az ingatlan-, magántőke-befektetéssel és vagyonkezeléssel foglalkozó Indotek Group: a vállalatcsoport ezúttal a veszprémi Balaton Plaza belső megújítását valósította meg - közölte a társaság hétfőn az MTI-vel.
2025. 09. 01. 19:30
Megosztás:

Kevesebb a munkanélküli az euróövezetben

Júliusban az elemzők által várttal összhangban csökkent a munkanélküliség az euróövezetben, míg az Európai Unióban ugyancsak az előző havinál alacsonyabb munkanélküliségi rátát regisztráltak az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint.
2025. 09. 01. 19:00
Megosztás:

Nincs megállás az új autók piacán, jelentős a növekedés a tavalyi évhez képest

A tendencia folytatódik: a Carinfo adatai alapján 2025 augusztusában újfent túlszárnyalta a forgalomba helyezett személygépjárművek száma a 2024. ugyanezen hónapjában látott értéket. A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő Használtautó.hu szakértője elmondta, miért látják sokan úgy, hogy most éri meg autót venni.
2025. 09. 01. 18:30
Megosztás:

4 éves rekordot döntött augusztusban a kereslet, és a feladott hirdetések száma is 17 százalékkal bővült tavalyhoz képest -

Augusztusban már több mint 2 millió valós felhasználó böngészte az ingatlan.com kínálatát, és több mint 410 ezer telefonos érdeklődés érkezett az eladó lakásokra és házakra, ilyen volumenre utoljára 2021 tavaszán volt példa. Az érdeklődés erejét a szeptember 1-én induló Otthon Start Program adta, amely maximum 3 százalékos kamatozású hitellel segíti az első lakásukat vásárlókat. A kereslet robbanásszerű növekedését a kínálat is követte, mivel több mint 30 ezer lakóingatlant hirdettek meg eladásra a tulajdonosok és ingatlanközvetítők. de a lakások száma így is csökkent: július végén még 135 ezer, augusztus végén pedig már csak 131 ezer eladó ingatlanból válogathattak a vevők.
2025. 09. 01. 18:00
Megosztás:

Ripple (XRP): A láncon belüli adatok szerint a piaci nyomás megnehezíti a 4 dollár fölé történő visszatérést. A DOT Miners alkalmazást indított az XRP támogatására

A Ripple (XRP) ismételten akadályokba ütközött, amikor megpróbált tartósan 4 dollár fölé emelkedni. A Bitcoin augusztusi mélypontja tovább fokozta az altcoinok gyengeségét. Eközben az Ethereum visszahúzódása – miután több milliárd dollár értékű opció járt le – széles körű eladási hullámot indított el a kriptopiacon.
2025. 09. 01. 17:30
Megosztás:

A Beacon Network fogalma, jelentése és értelmezése – A proof-of-stake blokkláncok láthatatlan irányítóközpontja

A blokklánc technológia fejlődése során egyre több réteg és összetevő került a figyelem középpontjába, amelyek nélkülözhetetlenek a hálózatok megbízható működéséhez. Az egyik ilyen kulcsfontosságú, ám gyakran kevéssé ismert elem a Beacon Network – különösen az Ethereum proof-of-stake átállása óta.
2025. 09. 01. 17:00
Megosztás:

Az átlagnál motiváltabb munkaerő a kisgyermekes szülő, de mit várnak ők a munkahelyüktől?

A szülési szabadságról ismét munkába álló szülők elsősorban rugalmas kereteket, biztos munkahelyet és kiszámítható helyettesítési rendszert keresnek, cserébe kiemelten motivált és lojális munkavállalókként számíthatnak rájuk a cégek. A Profession.hu közel 4000 kisgyermekesek számára is feladott hirdetés adatait elemezve körüljárta, milyen szempontok, kihívások merülnek fel az ő munkavállalásuk kapcsán és hogyan tudnak a számukra legmegfelelőbb munkakörökben elhelyezkedni.
2025. 09. 01. 16:30
Megosztás:

Rekordsebesség: először ért el 200 km/órát egy menetrend szerinti gyorsvonat Csehországban

Első ízben ment hétfőn menetrend szerint közlekedő személyszállító gyorsvonat óránként 200 kilométeres sebességgel Csehországban - jelentette a CTK hírügynökség. Az eddigi rekord 160 kilométer volt.
2025. 09. 01. 16:00
Megosztás:

Rétvári Bence: minden készen áll a tanévkezdéshez

Minden készen áll arra, hogy "még jobb tanévünk legyen", mint amilyen az előző volt - jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Harcosok órája című online műsorban hétfőn.
2025. 09. 01. 15:30
Megosztás:

Nagyszabású tervet jelentett be Kína

Hszi Csin-ping kínai elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján jelentette be, hogy növelnék a pénzügyi támogatásokat.
2025. 09. 01. 15:00
Megosztás:

Trump és a munka

Pénteken Trump megkapta a fellebbviteli bíróságtól a kedvezőtlen ítéletet.
2025. 09. 01. 14:30
Megosztás:

Blokklánc technológia fejlődése és gyakorlati használata a gazdaság egyes szektoraiban

A blokklánc-technológia (blockchain) az utóbbi évtized egyik legjelentősebb technológiai innovációja, amely alapjaiban változtatja meg a digitális adatkezelés, tranzakcióvégrehajtás és bizalomépítés struktúráját. Eredetileg a Bitcoin protokoll révén vált ismertté (Nakamoto, 2008), de mára a technológia alkalmazási köre messze túlmutat a kriptovaluták világán, és egyre szélesebb körben jelenik meg a gazdaság különböző szektoraiban.
2025. 09. 01. 14:00
Megosztás:

Indul a Minősített Vállalati Hitel

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a bankrendszeri verseny erősítése érdekében indította el a Minősített Vállalati Hitel (MVH) minősítést, amelyre augusztusban négy nagybank nyújtott be pályázatot; az MVH megjelölést a jegybank által meghatározott feltételeknek megfelelő forint alapú, beruházási célú vállalati hiteltermékek nyerhetik el - közölte az MNB hétfőn az MTI-vel.
2025. 09. 01. 13:30
Megosztás:

A Magyar Posta megkezdte a nyugdíjasoknak az élelmiszer-utalványok kézbesítését

Hétfőtől kézbesíti a nyugdíjasoknak az élelmiszer-utalványokat a posta - közölte a Magyar Posta hétfőn az MTI-vel.
2025. 09. 01. 13:00
Megosztás:

Egymást ölelik keblükre a BRICS névadói

Narendra Modi indiai miniszterelnök a kínai csúcstalálkozón hét év után először találkozott Hszi Csin-pinggel.
2025. 09. 01. 12:30
Megosztás:

Indul a nagy banki roham - melyik bank adja a legjobb Otthon Start hitelt?

Brutális verseny bontakozott ki a legnagyobb magyar bankok között az Otthon Start hitelre pályázó ügyfelekért: több százezer forintos díjkedvezményekkel és jóváírásokkal, valamint 3 százalék alatti kamatokkal szállnak harcba egymással a bankok.
2025. 09. 01. 12:00
Megosztás: