Európa újra fegyverkezik – de miből és minek a kárára?

Emmanuel Macron március 5-i harcias hangvételű és a franciák nagy többségében félelmet keltő beszéde tökéletesen illusztrálja azt az új orientációt, amely az Európai Unió politikáját és gazdaságát az elkövetkezendő évekre, sőt évtizedekre meghatározza majd.

Európa újra fegyverkezik – de miből és minek a kárára?

Az Európa biztonságát garantálni hivatott ReArm Europe terv kétségtelenül új mederbe tereli az európai stratégiát, voltaképpen átírva ezzel a kontinens jövőjét. Hiszen az nemigen lehet senki számára sem kérdéses, hogy a meghirdetett programhoz szükséges 800 milliárd eurót valahonnan elő kell teremteni.

A legtöbb tekintet az előző, hasonlóan nagy lendülettel meghirdetett European Green Deal és a februárban közzétett Green Industrial Deal felé fordul. A Draghi-jelentés által szorgalmazott versenyképesség erősítése szintén kérdésessé válhat. Erre a trilemmára igyekszik az Európai Bizottság megnyugtató és koherens választ adni.

Az első látásra gazdasági szempontból legalábbis a „kör négyszögesítésének” tűnő koncepció két, a fősodratú média és a vezető politikusok által egyre erőteljesebben hangoztatott buzdító szólamára épül:

1. A Donald Trump által már hónapok óta hangoztatott, és fokozatosan beváltott ígéretei által meggyengült transzatlanti koalíció voltaképpen „szerencse” Európa számára, hiszen arra kényszeríti a vén kontinenst, hogy végre a saját lábára álljon. Ezek szerint tehát az amerikai pálfordulás Európa stratégiai autonómiáját eredményezheti.

2. Európa védelmi rendszerének megerősítése nemcsak a tagállamok közötti összefogást erősíti, de a múlt év szeptemberében közzétett Draghi-jelentés által megjelölt versenyképességi célkitűzésnek is eleget tehet, amennyiben a hadiipar előtérbe kerülése új lendületet adna a gazdaságnak.

Milyen veszély ellen fegyverkezünk?

Sokakban felmerül azonban az a kérdés is, hogy voltaképpen mi a realitása annak az egész Európát fenyegető Oroszország felől érkező veszélynek, amelyre ilyen sürgető és drasztikus választ kell adnunk?

Ezt a kérdést feszegeti Hervé Morin, aki Nicolas Sarkozy elnöksége idején, 2007 és 2010 között volt Franciaország védelmi minisztere. Elismeri ugyan, hogy Oroszország valóban veszélyt jelent Európa számára a közösségi médiumok szintjén. Azonban ebből azt a következtetést levonni, hogy az oroszok, akik Ukrajnával sem bírnak el, Németország vagy akár Franciaország határait fenyegetik, enyhe túlzás és felesleges félelemkeltés – véli a centrista politikus.

A másik oldalon, azaz a fegyverkezési hajszát előirányzó politikai vezetők érveléseiket lépten nyomon történelmi hasonlatokkal illusztrálják. Az orosz–ukrán háború 2022 februári kezdete óta egyre több ilyen példával találkozhatunk, az orosz fenyegetettséget legtöbbször az 1938-as müncheni egyezményhez hasonlítván, kiemelve, hogy annak idején Hitler sem állt meg a Szudétáknál. Ezekkel a sokszor igencsak anakronisztikus történelmi hasonlatokkal kívánják alátámasztani az Unió fegyverkezési stratégiájának szükségét.

„Az a milliárd… nem ugyanaz a milliárd”

Ez a mondat hangzik el sokszor, persze ironikus hangsúllyal az új fegyverkezési lendületet megkérdőjelezők részéről megfogalmazott kritikákban. Értsd: „De hát mégis honnan teremti majd elő a számos, igencsak eladósodott országból összetevődő Európa ezt a hatalmas összeget?” 

A franciák méltán érezhetik úgy, hogy a fegyverkezési orientáció veszélyezteti a világon szinte egyedülálló szociális modelljüket. A 3300 milliárd eurós, azaz az ország GDP-jének 6%-át jelentő  államadóssággal küszködő ország François Bayrou által vezetett instabil kormánya komoly társadalmi elégedetlenséggel kell, hogy szembenézzen. A 62 éves nyugdíjkorhatárhoz való visszatérést éppen a napokban határozottan visszautasító miniszterelnök hatalmas felháborodást keltett, gyakorlatilag rövidre zárva ezzel a nyugdíjkorhatár meghatározására hivatott konklávén folyó tárgyalásokat. 

Csak olaj a tűzre ebben a közhangulatban, hogy a francia kormány a hadsereg dotációját évi 50 milliárdról 100 milliárdra kívánja növelni. A Banque de France igazgatója figyelmeztet, hogy az ország nem képes még egy, a COVID idején meghirdetett „bármibe kerüljön is” (quoi qu’il en coûte) gazdasági stratégiát átvészelni. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az újra fegyverkezést csakis az állam finanszírozhatja, a szociális juttatások kárára.

Az újrafegyverkezés finanszírozási forrásai

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azonban igyekezett előre „kihúzni a ReArm Europe ellenzőinek a méregfogát”, öt pontban taglalt finanszírozási tervével. 

Az első lépés az EU Stabilitási és Növekedési Paktumának védzáradékának aktiválása lenne, amely korlátozza az uniós országok közötti költségvetési hiányt. A cél? A nemzeti védelmi kiadások növelésének engedélyezése anélkül, hogy az Unió túlzott eladósodási eljárását elindítaná.
A második szakaszban az EU 150 milliárd eurós kölcsönt ajánl fel a védelmi kiadások növelésére a képességek széles skálájának – például a légvédelem, a drónok, a katonai mobilitás és a kibervédelem – közös beszerzésére.

Harmadik opcióként „további lehetőségeket és ösztönzőket” kínálnak az EU-tagállamoknak, ha úgy döntenek, hogy kohéziós programokat használnak a védelmi kiadások növelésére.
és 5. A negyedik és ötödik megoldás a magántőke mozgósítását jelentené az Európai Takarék- és Beruházási Unión és az Európai Beruházási Bankon (EBB) keresztül.

A Bizottság a 2022 óta lendületesen felfegyverkező lengyel modellt igyekszik előtérbe állítani. Lengyelország az elmúlt három évben ugyanis védelmi költségvetését 2%-kal növelte, ezzel az Unió legnagyobb haderejét képezve. A lengyel modell alapjául az egyéni megtakarítások a hazafias erőfeszítésbe való bevonása áll.

Németország is történelmi jelentőségű döntést hozott: a Bundestag március 18-án véget vetett a régóta fennálló adósságféknek, amely 500 milliárd eurónyi új állami beruházást tesz lehetővé. Ez a 2009 óta érvényben lévő politika az elmúlt tíz évben hozzájárult az ország államadósságának csökkentéséhez.

Évek óta erősödik a nyomás az adósságfék újragondolására. Németország nettó állami beruházása több mint 25 éve negatív, ami hátráltatja a növekedést.

A változás katalizátora az Egyesült Államokból érkezett. Donald Trump Fehér Házba való visszatérésével és a NATO-kötelezettségvállalások nyílt megkérdőjelezésével Németország az Egyesült Államok biztonsági támogatásának csökkentésével szembesült. A német törvényhozók azzal érveltek, hogy az Egyesült Államok védelme nélkül Európa legnagyobb gazdaságának többet kell befektetnie a védelmébe.

Európa képes volna-e megvédeni önmagát az Egyesült Államok nélkül?

„Ha Európa el akarja kerülni a háborút, fel kell készülnie a háborúra” – hangoztatta von der Leyen elnök a Bizottság által március 19-én nyilvánosságra hozott ún. fehér könyv megjelenése előtti napon. Célja, hogy elmélkedési alapot adjon a március 20-án Brüsszelben összegyűlt állam- és kormányfőknek, illetve választ adjon a védelembe való évek óta tartó krónikus alulbefektetésekre és az EU katonai képességeire fordított hatékony kiadások hiányára.

A Kiel Intézet és a Breugel think tank február végi becslése szerint 300 000 amerikai katona harci kapacitásának megfelelő európai kapacitások növelésére van szükség, különös tekintettel a gépesített és páncélozott erőkre az amerikai hadsereg nehéz egységeinek helyettesítésére. Mindemellett a jelenlegi európai védelmi beruházásokat az „ipari érdekek” által irányított koordináció hiánya jellemzi.

Ki profitál mindebből?

Érdekes azt is megfigyelnünk, hogy igen keveset hallani és olvasni azokról a feltételezhetően igen jelentős profitokról, amelyekre a fegyver gyártók már most szert tesznek… nem beszélve arról, amire még szert fognak tenni.

A világ 10 legtöbb fegyvert exportáló országának 2025-ös listáján az Egyesült Államok után közvetlenül Franciaország található. Ötödik és hatodik helyen pedig Németországot és Olaszországot találhatjuk. 

A Stockholmi Nemzetközi Békeintézet (SIPRI) elemzése szerint a fegyvereket és katonai szolgáltatásokat gyártó vállalatok világszerte már 2023-ban közel 600 milliárd eurós nyereséget könyvelhettek el.

Adalékként még tegyük ehhez hozzá azt, hogy valamennyi fegyvergyártó cég nukleáris fegyverei modernizálására összpontosít, mivel a nukleáris fejlesztés a fegyvergyártó cégek fő profitforrása. Ebben pedig az EU egyetlen atomfegyverrel rendelkező hatalmaként Franciaország nyilvánvalóan helyzeti előnyt élvez.

Ahhoz kétség nem férhet, hogy az orosz–ukrán háborút az orosz agresszió indította el. De kinek is volna manapság kételye afelől, hogy ez a háború is, illetve az ebből kibontakozó uniós militarista orientáció, alapvetően nyers tőkeérdekekről szól. Még akkor is, ha mindezt erkölcsi szolidaritás formájában tálalja az EU-t irányító politikai elit. 

Szerző: Csepeli Réka kutató, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet, Forrás: Ludovika.hu


Átalakítják a horvát autópályák fizetőállomásait az új útdíjrendszer bevezetése előtt

Mintegy 8,8 millió eurót fordítanának a horvát autópályák fizetőállomásainak átalakítására a jövő márciusra tervezett elektronikus útdíjrendszer bevezetése előtt. Az új forgalmi rendben zöld sávokat jelölnek ki a már regisztrált járműveknek, sárgákat pedig azoknak, amelyeknek még el kell végezniük a regisztrációt - írta vasárnap a Vecernji List című horvát napilap.
2026. 11. 22. 16:00
Megosztás:

Közel 20 milliárd forintnyi fizetési kérelmet teljesítettek egy hónap alatt

Közel 20 milliárd forint értékben teljesítettek qvik fizetési kérelmeket a K&H ügyfelei által indított tranzakciók során a szolgáltatás első hónapjában. Az októberi bevezetés óta 17 ezer lakossági ügyfél kezdeményezett összesen 23 ezer sikeresen kifizetett kérelmet. A bank adatai szerint a fizetési kérelmek gyors és könnyű megoldást kínálnak a mindennapi pénzügyi elszámolásokra.
2026. 11. 22. 15:00
Megosztás:

Másfél fok felmelegedés: sok vagy kevés?

Miért számít minden tizedfok a globális felmelegedésben, és mennyire lehet visszafordítani az eddigi változásokat? A ma záruló törökországi COP31 globális klímacsúcs kapcsán Topál Dánielt és Újvári Gábort, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatóit kérdeztük. Arról beszélgettünk velük, miért lett volna fontos, hogy a Föld átlaghőmérséklete az iparosodás előtti szinthez képest kevesebb mint másfél Celsius-fokkal emelkedjen, miben különbözik a mai felmelegedés a földtörténet korábbi hasonló időszakaitól, és mit tehetünk a kibocsátások csökkentéséért és az alkalmazkodásért.
2026. 11. 22. 14:00
Megosztás:

A Bitcoinnak tulajdonítja 19 százalékos forgalomnövekedését egy 92 éves gyorsétteremlánc

Miközben a Bitcoin árfolyama jelentős veszteségeket szenved el, az amerikai Steak ’n Shake gyorsétteremlánc éppen a kriptovalutának tulajdonítja kiemelkedő üzleti eredményeit. A 92 éve működő vállalat szerint a Bitcoin-fizetések bevezetése és az ételek minőségének javítása hozzájárult ahhoz, hogy éttermeinek forgalma több mint 19 százalékkal emelkedjen a negyedik negyedévben.
2026. 11. 22. 13:00
Megosztás:

Felkészült a kormány a téli krízisellátásra

Felkészült a kormány a téli krízisellátásra - erről a szociális és családügyi miniszter számolt be a Facebook-oldalára szombaton feltöltött videóban.
2026. 11. 22. 12:00
Megosztás:

Vádat emeltek egy szálláshelyeket és hamis koncertjegyeket áruló csaló ellen

Vádat emelt a Szolnoki Járási Ügyészség egy 20 éves szentesi férfi ellen, aki mások horvátországi szálláshelyeit és hamis koncertjegyeket árulva csalt ki pénzt a jelentkezőktől - közölte a vádhatóság az MTI-vel.
2026. 11. 22. 11:00
Megosztás:

Hét napja zuhan az Nvidia részvénye, 2700 milliárd dollár tűnt el a tőzsdei értékéből

Egyetlen pénteki kereskedési napon mintegy 490 milliárd dollárral csökkent az Nvidia piaci értéke. A részvény 14 százalékot esett, miközben a Reuters arról számolt be, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet a chipgyártó számviteli gyakorlatát is vizsgálja. A hatóság egyelőre nem közölte, pontosan mely ügyleteket vagy beszámolótételeket ellenőrzi.
2026. 11. 22. 10:00
Megosztás:

A kód elkészül, de ki érti még? Az Anthropic Claude Code mérnöke aggódik

A mesterséges intelligencia gyorsabban írja a kódot, mint ahogy a fejlesztők át tudják nézni. Ez addig látványos időnyereség, amíg minden működik. Egy üzemzavar kellős közepén viszont éppen az a tudás hiányozhat a javításhoz, amelyet korábban a kód átolvasása közben szerzett meg a csapat.
2026. 11. 22. 09:00
Megosztás:

Trump kicsinálná az amerikai hitelkártya piacot a 10%-os kamatplafonnal

Trump a demokratákkal felezné meg az amerikai hitelkártyák kamatát. Száz dollárnyi hitelkártya-tartozásra a jellemző amerikai kamatszint mellett évente több mint 22 dollár kamat juthat.
2026. 11. 22. 08:00
Megosztás:

A természetvédelem aktuális helyzete az EU-ban

A klímaváltozás hatásai egyre közvetlenebbül érzékelhetők Európában és Magyarországon egyaránt. Az elmúlt években tapasztalt, illetve az idei évben is jelentkező aszályok és vízhiányos időszakok, valamint a biodiverzitás megőrzésének kihívásai mind arra figyelmeztetnek, hogy a természeti rendszerek ellenálló képessége számos területen gyengül.
2026. 11. 22. 07:00
Megosztás:

A Lufthansa ezer munkahely megszüntetését tervezi Frankfurtban és Münchenben

Ezer álláshely megszüntetését tervezi a Lufthansa a frankfurti és müncheni központjában, valamint csökkentené a rövid és közepes távú járatok kapacitását és az Airbus A320-as flottát - írta az AIRportal.hu pénteken.
2026. 11. 22. 06:00
Megosztás:

Megéri visszaülni az iskolapadba? Ezekben a szakmákban biztosan

A továbbképzés sokak számára a magasabb jövedelem és a stabilabb karrier kulcsa. A KSH 2025-ös adatai szerint a bruttó országos átlagkereset 705 014 forint volt, de vannak szakmák, ahol ennél jóval többet lehet keresni, és amelyekbe felnőttképzéssel is be lehet lépni. A TanfolyamGURU.hu képzéskereső portál összegyűjtötte, mely tanfolyamok vezetnek átlag feletti bérű foglalkozásokhoz.
2026. 11. 22. 05:00
Megosztás:

Bitcoin vagy Ethereum: melyik lehet a jobb befektetés a kriptopiaci visszaesésben?

A Bitcoin és az Ethereum továbbra is a világ két legértékesebb kriptovalutája, 2026-ban azonban mindkettő jelentős veszteségeket szenvedett el. A Bitcoin a tavaly októberi 126 ezer dolláros csúcsáról 60 ezer dollár környékére esett, míg az Ether az augusztusi 4950 dollár feletti rekordjáról mintegy 1700 dollárra zuhant. A kérdés most az, hogy a két vezető kriptoeszköz közül melyik kínálhat kedvezőbb hosszú távú befektetési lehetőséget.
2026. 11. 22. 04:00
Megosztás:

Olajradiátor, fűtőpanel vagy fűtőklíma – melyik fogyaszt kevesebb áramot?

Egy 2000 wattos olajradiátor, egy 1000 wattos fűtőpanel és egy 3,5 kilowattosnak hirdetett klíma közül melyik fűti fel a legkevesebb áramból ugyanazt a nappalit?
2026. 11. 22. 03:00
Megosztás:

Így kaphat Ön is vissza 150.000 Ft-ot a NAV-tól

Két ember ugyanannyit keres, mindketten havi 62 500 forintot tesznek félre, és mindkettőjüknek elegendő személyi jövedelemadója van. Egyikük mégis 150 ezer forintot kaphat vissza a NAV-tól, a másikuk legfeljebb 130 ezret.
2026. 11. 22. 02:00
Megosztás:

A törvényt elfogadták! A nyugdíjasok ezeket az adókat kénytelenek megfizetni

Milyen adókat fizetnek a magyar nyugdíjasok 2026-ban, és milyen kedvezmények járhatnak nekik az elfogadott jogszabályok szerint? Cikkünk részletesen bemutatja és magyarázza el a témát.
2026. 11. 22. 01:00
Megosztás:

Zalában tíz kilométernyi mellékutat újítottak fel

Zalában tíz kilométernyi mellékút felújítása fejeződött be, országszerte csaknem 540 kilométernyi mellékút felújítása indult el - közölte Facebook-bejegyzésében Vitézy Dávid.
2026. 11. 22. 00:05
Megosztás:

Zár alá vették Seszták Miklós házát és autószalonját

Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el - írta a 24.hu szombaton.
2026. 11. 21. 23:00
Megosztás:

Ezekkel a számokkal nyerhettél az ötös lottón!

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 47. héten megtartott ötös lottó és Joker számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
2026. 11. 21. 22:00
Megosztás:

Kereskedelmi és beruházási megállapodásokat írt alá az EU és Indonézia

Átfogó gazdasági partnerségi (CEPA) és beruházásvédelmi megállapodásokat (IPA) írt alá az Európai Unió és Indonézia szombaton, melyek célja a szabályokon alapuló kereskedelem megerősítése, stabil és kiszámítható keret biztosítása a kereskedelem és a beruházások számára, továbbá az energia- és nyersanyagellátási láncok biztonságosabbá és ellenállóbbá tétele.
2026. 11. 21. 21:00
Megosztás: