Európa újra fegyverkezik – de miből és minek a kárára?

Emmanuel Macron március 5-i harcias hangvételű és a franciák nagy többségében félelmet keltő beszéde tökéletesen illusztrálja azt az új orientációt, amely az Európai Unió politikáját és gazdaságát az elkövetkezendő évekre, sőt évtizedekre meghatározza majd.

Európa újra fegyverkezik – de miből és minek a kárára?

Az Európa biztonságát garantálni hivatott ReArm Europe terv kétségtelenül új mederbe tereli az európai stratégiát, voltaképpen átírva ezzel a kontinens jövőjét. Hiszen az nemigen lehet senki számára sem kérdéses, hogy a meghirdetett programhoz szükséges 800 milliárd eurót valahonnan elő kell teremteni.

A legtöbb tekintet az előző, hasonlóan nagy lendülettel meghirdetett European Green Deal és a februárban közzétett Green Industrial Deal felé fordul. A Draghi-jelentés által szorgalmazott versenyképesség erősítése szintén kérdésessé válhat. Erre a trilemmára igyekszik az Európai Bizottság megnyugtató és koherens választ adni.

Az első látásra gazdasági szempontból legalábbis a „kör négyszögesítésének” tűnő koncepció két, a fősodratú média és a vezető politikusok által egyre erőteljesebben hangoztatott buzdító szólamára épül:

1. A Donald Trump által már hónapok óta hangoztatott, és fokozatosan beváltott ígéretei által meggyengült transzatlanti koalíció voltaképpen „szerencse” Európa számára, hiszen arra kényszeríti a vén kontinenst, hogy végre a saját lábára álljon. Ezek szerint tehát az amerikai pálfordulás Európa stratégiai autonómiáját eredményezheti.

2. Európa védelmi rendszerének megerősítése nemcsak a tagállamok közötti összefogást erősíti, de a múlt év szeptemberében közzétett Draghi-jelentés által megjelölt versenyképességi célkitűzésnek is eleget tehet, amennyiben a hadiipar előtérbe kerülése új lendületet adna a gazdaságnak.

Milyen veszély ellen fegyverkezünk?

Sokakban felmerül azonban az a kérdés is, hogy voltaképpen mi a realitása annak az egész Európát fenyegető Oroszország felől érkező veszélynek, amelyre ilyen sürgető és drasztikus választ kell adnunk?

Ezt a kérdést feszegeti Hervé Morin, aki Nicolas Sarkozy elnöksége idején, 2007 és 2010 között volt Franciaország védelmi minisztere. Elismeri ugyan, hogy Oroszország valóban veszélyt jelent Európa számára a közösségi médiumok szintjén. Azonban ebből azt a következtetést levonni, hogy az oroszok, akik Ukrajnával sem bírnak el, Németország vagy akár Franciaország határait fenyegetik, enyhe túlzás és felesleges félelemkeltés – véli a centrista politikus.

A másik oldalon, azaz a fegyverkezési hajszát előirányzó politikai vezetők érveléseiket lépten nyomon történelmi hasonlatokkal illusztrálják. Az orosz–ukrán háború 2022 februári kezdete óta egyre több ilyen példával találkozhatunk, az orosz fenyegetettséget legtöbbször az 1938-as müncheni egyezményhez hasonlítván, kiemelve, hogy annak idején Hitler sem állt meg a Szudétáknál. Ezekkel a sokszor igencsak anakronisztikus történelmi hasonlatokkal kívánják alátámasztani az Unió fegyverkezési stratégiájának szükségét.

„Az a milliárd… nem ugyanaz a milliárd”

Ez a mondat hangzik el sokszor, persze ironikus hangsúllyal az új fegyverkezési lendületet megkérdőjelezők részéről megfogalmazott kritikákban. Értsd: „De hát mégis honnan teremti majd elő a számos, igencsak eladósodott országból összetevődő Európa ezt a hatalmas összeget?” 

A franciák méltán érezhetik úgy, hogy a fegyverkezési orientáció veszélyezteti a világon szinte egyedülálló szociális modelljüket. A 3300 milliárd eurós, azaz az ország GDP-jének 6%-át jelentő  államadóssággal küszködő ország François Bayrou által vezetett instabil kormánya komoly társadalmi elégedetlenséggel kell, hogy szembenézzen. A 62 éves nyugdíjkorhatárhoz való visszatérést éppen a napokban határozottan visszautasító miniszterelnök hatalmas felháborodást keltett, gyakorlatilag rövidre zárva ezzel a nyugdíjkorhatár meghatározására hivatott konklávén folyó tárgyalásokat. 

Csak olaj a tűzre ebben a közhangulatban, hogy a francia kormány a hadsereg dotációját évi 50 milliárdról 100 milliárdra kívánja növelni. A Banque de France igazgatója figyelmeztet, hogy az ország nem képes még egy, a COVID idején meghirdetett „bármibe kerüljön is” (quoi qu’il en coûte) gazdasági stratégiát átvészelni. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az újra fegyverkezést csakis az állam finanszírozhatja, a szociális juttatások kárára.

Az újrafegyverkezés finanszírozási forrásai

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azonban igyekezett előre „kihúzni a ReArm Europe ellenzőinek a méregfogát”, öt pontban taglalt finanszírozási tervével. 

Az első lépés az EU Stabilitási és Növekedési Paktumának védzáradékának aktiválása lenne, amely korlátozza az uniós országok közötti költségvetési hiányt. A cél? A nemzeti védelmi kiadások növelésének engedélyezése anélkül, hogy az Unió túlzott eladósodási eljárását elindítaná.
A második szakaszban az EU 150 milliárd eurós kölcsönt ajánl fel a védelmi kiadások növelésére a képességek széles skálájának – például a légvédelem, a drónok, a katonai mobilitás és a kibervédelem – közös beszerzésére.

Harmadik opcióként „további lehetőségeket és ösztönzőket” kínálnak az EU-tagállamoknak, ha úgy döntenek, hogy kohéziós programokat használnak a védelmi kiadások növelésére.
és 5. A negyedik és ötödik megoldás a magántőke mozgósítását jelentené az Európai Takarék- és Beruházási Unión és az Európai Beruházási Bankon (EBB) keresztül.

A Bizottság a 2022 óta lendületesen felfegyverkező lengyel modellt igyekszik előtérbe állítani. Lengyelország az elmúlt három évben ugyanis védelmi költségvetését 2%-kal növelte, ezzel az Unió legnagyobb haderejét képezve. A lengyel modell alapjául az egyéni megtakarítások a hazafias erőfeszítésbe való bevonása áll.

Németország is történelmi jelentőségű döntést hozott: a Bundestag március 18-án véget vetett a régóta fennálló adósságféknek, amely 500 milliárd eurónyi új állami beruházást tesz lehetővé. Ez a 2009 óta érvényben lévő politika az elmúlt tíz évben hozzájárult az ország államadósságának csökkentéséhez.

Évek óta erősödik a nyomás az adósságfék újragondolására. Németország nettó állami beruházása több mint 25 éve negatív, ami hátráltatja a növekedést.

A változás katalizátora az Egyesült Államokból érkezett. Donald Trump Fehér Házba való visszatérésével és a NATO-kötelezettségvállalások nyílt megkérdőjelezésével Németország az Egyesült Államok biztonsági támogatásának csökkentésével szembesült. A német törvényhozók azzal érveltek, hogy az Egyesült Államok védelme nélkül Európa legnagyobb gazdaságának többet kell befektetnie a védelmébe.

Európa képes volna-e megvédeni önmagát az Egyesült Államok nélkül?

„Ha Európa el akarja kerülni a háborút, fel kell készülnie a háborúra” – hangoztatta von der Leyen elnök a Bizottság által március 19-én nyilvánosságra hozott ún. fehér könyv megjelenése előtti napon. Célja, hogy elmélkedési alapot adjon a március 20-án Brüsszelben összegyűlt állam- és kormányfőknek, illetve választ adjon a védelembe való évek óta tartó krónikus alulbefektetésekre és az EU katonai képességeire fordított hatékony kiadások hiányára.

A Kiel Intézet és a Breugel think tank február végi becslése szerint 300 000 amerikai katona harci kapacitásának megfelelő európai kapacitások növelésére van szükség, különös tekintettel a gépesített és páncélozott erőkre az amerikai hadsereg nehéz egységeinek helyettesítésére. Mindemellett a jelenlegi európai védelmi beruházásokat az „ipari érdekek” által irányított koordináció hiánya jellemzi.

Ki profitál mindebből?

Érdekes azt is megfigyelnünk, hogy igen keveset hallani és olvasni azokról a feltételezhetően igen jelentős profitokról, amelyekre a fegyver gyártók már most szert tesznek… nem beszélve arról, amire még szert fognak tenni.

A világ 10 legtöbb fegyvert exportáló országának 2025-ös listáján az Egyesült Államok után közvetlenül Franciaország található. Ötödik és hatodik helyen pedig Németországot és Olaszországot találhatjuk. 

A Stockholmi Nemzetközi Békeintézet (SIPRI) elemzése szerint a fegyvereket és katonai szolgáltatásokat gyártó vállalatok világszerte már 2023-ban közel 600 milliárd eurós nyereséget könyvelhettek el.

Adalékként még tegyük ehhez hozzá azt, hogy valamennyi fegyvergyártó cég nukleáris fegyverei modernizálására összpontosít, mivel a nukleáris fejlesztés a fegyvergyártó cégek fő profitforrása. Ebben pedig az EU egyetlen atomfegyverrel rendelkező hatalmaként Franciaország nyilvánvalóan helyzeti előnyt élvez.

Ahhoz kétség nem férhet, hogy az orosz–ukrán háborút az orosz agresszió indította el. De kinek is volna manapság kételye afelől, hogy ez a háború is, illetve az ebből kibontakozó uniós militarista orientáció, alapvetően nyers tőkeérdekekről szól. Még akkor is, ha mindezt erkölcsi szolidaritás formájában tálalja az EU-t irányító politikai elit. 

Szerző: Csepeli Réka kutató, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet, Forrás: Ludovika.hu

Jakab István: a V4-ek agrárkamarái kiállnak az uniós agrártámogatások megőrzése mellett

A visegrádi országok (V4) agrárkamarái egységesen kiállnak az uniós agrártámogatások megőrzése mellett - mondta Jakab István, az Országgyűlés alelnöke pénteken, a V4-ek agrárkamarai vezetőinek kétnapos budapesti ülése után tartott sajtótájékoztatón.
2025. 09. 20. 08:00
Megosztás:

Féléves jelentésekre állhatnak át az amerikai cégek

Paul Atkins, az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) elnöke kijelentette, hogy ügynöksége szabálymódosítást fog javasolni Donald Trump felhívását követően.
2025. 09. 20. 07:00
Megosztás:

Donald Trumphoz látogat Recep Tayyip Erdogan

Washingtonban, a Fehér Házban tárgyal Recep Tayyip Erdogan török elnök jövő csütörtökön – jelentette be Donald Trump amerikai elnök pénteken, közösségi oldalán.
2025. 09. 20. 06:00
Megosztás:

A 4iG Csoport a Nokiát választotta partnerként hálózatai fejlesztéséhez

A 4iG Csoport stratégiai megállapodásra lép a Nokiával az IP-hozzáférési és DWDM átviteli központi gerinchálózatok modernizálása és egységesítése érdekében.
2025. 09. 20. 05:00
Megosztás:

Csökkent a PannErgy nyeresége az első fél évben

Csökkent a PannErgy Nyrt. konszolidált nettó nyeresége az első fél évben a múlt év hasonló időszakához képest 49 százalékkal, így 353 millió forint eredményt ért el - közölte a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken közzétett jelentésében.
2025. 09. 20. 04:00
Megosztás:

Opten: csak keveseknél nőtt a profit 2024-ben

Miközben a magyar vállalatok árbevétele 2024-ben átlagosan 8, nyereségük pedig 11 százalékkal csökkent, a Bizalmi Körhöz tartozó cégek 1,25 százalékos bevételnövekedést és 11 százalékos profitbővülést értek el – derül ki az Opten friss elemzéséből. Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója szerint a siker kulcsa a digitalizáció, a tudásmegosztás és a humánstratégia. A Bizalmi Kör tagjai a foglalkoztatást is bővíteni tudták, miközben az országos adat 7 százalékos csökkenést mutat. A kiemelkedő vezetőket a november 28-i Bizalom Gálán díjazzák.
2025. 09. 20. 03:00
Megosztás:

Szülői nyugdíj - ki kaphat ebből a különleges nyugdíjból?

A szülői nyugdíj azoknak a szülőknek vagy nagyszülőknek járhat, akik gyermekük vagy unokájuk elvesztésével egyben az eltartójukat is elveszítették.
2025. 09. 20. 02:00
Megosztás:

Te is megeszed a csirkecomb végén lévő porcot? Akkor ezzel számolj!

A csirkecomb végén lévő porcos rész – csodás kollagénforrás vagy felesleges rágcsálnivaló?
2025. 09. 20. 01:00
Megosztás:

A legjobb mém érme előértékesítések, amelyek még 2025-ben szárnyalhatnak

A kripto közösség kockázatkedvelőbb tagjai folyamatosan olyan tokenek után kutatnak, amelyekkel akár a 100-szorosára növelhetik befektetésüket. Bár a Bitcoin, az Ethereum, a Solana és más vezető kriptovaluták továbbra is kiváló hosszú távú befektetésnek számítanak, 100x-es növekedés már egyiküktől sem várható, legalábbis ebben az évtizedben biztosan nem. A korai stádiumú mém érmék között azonban egy kis kutatómunkával találhatunk olyan projekteket, amelyek a következő bikafutam alatt csillagászati nyereségekkel jutalmazhatják a hűséges befektetőiket.
2025. 09. 20. 00:01
Megosztás:

A jegybankok az árstabilitással járulnak hozzá a fenntartható gazdasági fejlődéshez

A jegybankok a jelenlegi világgazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tudnak a leghatékonyabban hozzájárulni a fenntartható gazdasági fejlődéshez - jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az Európai Uniós gazdasági és pénzügyminiszterek, valamint jegybankelnökök ülése (ECOFIN) után Koppenhágában az MNB közleménye szerint.
2025. 09. 19. 23:00
Megosztás:

A Masterplast és az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. több mint 10 éves időtartamú keretszerződést kötött

A Masterplast Hungária Kft. több mint 10 éves időtartamú szerződést kötött az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-vel, a megállapodás értelmében a Masterplast Hungária Kft. mintegy 18 milliárd forint összegben értékesíthet Hitelesített Energia Megtakarítás (HEM) egységeket az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. részére - közölte a Masterplast Nyrt. pénteken a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
2025. 09. 19. 22:00
Megosztás:

Agrármarketing Centrum: befejeződött a "Fejlődő vidék" kampány

Befejeződött a "Fejlődő vidék" kampány, amely különféle kommunikációs csatornákon keresztül tette ismertebbé a magyar vidék átalakulásának folyamatát, a közösségeket megerősítő beruházásokat és a jövőbe mutató fejlesztéseket - tájékoztatta a 82. OMÉK-on pénteken tartott programzárásról az Agrármarketing Centrum (AMC) az MTI-t közleményben.
2025. 09. 19. 21:00
Megosztás:

Kevesebb energiát fogyaszt Magyarország 1990-hez képest

Annak ellenére, hogy reálértéken több mint kétszerese az ország GDP-je az 1990-es értéknek, Magyarország kevesebb energiát fogyaszt mint akkor és sokkal hatékonyabban használja fel - mondta az energiaügyi miniszter péntek délelőtt a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szikszón, a város külterületén található energetikai alállomás átadásán.
2025. 09. 19. 20:00
Megosztás:

A 4iG csoport a Nokiát választotta partnerként hálózatai fejlesztéséhez

A 4iG csoport stratégiai megállapodásra lép a Nokiával az IP-hozzáférési és DWDM átviteli központi gerinchálózatok modernizálása és egységesítése érdekében - közölte a 4iG az MTI-vel pénteken.
2025. 09. 19. 19:00
Megosztás:

Villámgyors tranzakciók a Stellaron: megérkezett a PayPal USD és a hozamot termelő stabilcoin is

A Stellar blokklánc lendületet vett: a PayPal hivatalosan is integrálta saját stablecoinját (PYUSD) a hálózatba, és ezzel egy időben megjelent az első hozamot biztosító stablecoin is. Mindezt a nemrég bevezetett Whisk frissítés segíti, amely 5000 tranzakció/másodperces sebességet ígér. De vajon a piac is lelkesedik? A natív XLM token árfolyama egyelőre nem ezt tükrözi.
2025. 09. 19. 18:00
Megosztás:

Elkészült a GYSEV InterCity motorvonatainak végső dizájnja – indul a hazai gyártás Szolnokon

Elkészült a GYSEV Zrt. által rendelt 11 új FLIRT típusú InterCity-motorvonat végleges dizájnja, így idén ősztől, magyar szakemberek munkájával kezdődhet meg a kocsiszekrények gyártása a Stadler szolnoki üzemében. Az első járművek a tervek szerint 2027 utolsó negyedévében állhatnak forgalomba. A tavaly márciusban aláírt szerződés nagy jelentőségű a hazai vasúti közlekedés szempontjából, hiszen új InterCity-motorvonatokat utoljára pontosan 30 éve szereztek be Magyarországon.
2025. 09. 19. 17:00
Megosztás:

Agrárminisztérium: biztonságos lábakon áll a hazai sertéságazat

Az elmúlt évek kihívásai ellenére a hazai sertéságazat biztos lábakon áll, jövőre azonos feltételek mellett kívánják fenntartani az állatjóléti támogatásokat - jelentette be Nagy István agrárminiszter a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók jubileumi ülésén, pénteken Budapesten a tárca közleménye szerint.
2025. 09. 19. 16:30
Megosztás:

Micsoda jó világ! Kamatcsökkentés és GDP növekedés!

Miközben a Fed kamatot csökkent, a GDP-becslések (várakozások) nem hogy csökkenek, hanem még emelkednek is. Sőt, meglepően magasan állnak!
2025. 09. 19. 16:00
Megosztás:

MÁV: folytatódik a pécsi fővonal karbantartása keddtől

Folytatódik a pécsi fővonal karbantartása keddtől; három hétig autóbuszok közlekednek Dombóvár, illetve Szentlőrinc és Pécs között - közölte a MÁV Zrt. pénteken az MTI-vel.
2025. 09. 19. 15:30
Megosztás:

Szingapúri vállalat épít 2500 munkavállalót alkalmazó high-tech gyárat Békéscsabán

Egy szingapúri székhelyű vállalat, a Vulcan Shield Global egy 2500 munkavállalót alkalmazó high-tech gyárat épít 2033-ig Békéscsabán - hangzott el a Békés vármegyei megyeszékhelyen pénteken.
2025. 09. 19. 15:00
Megosztás: