Európa újra fegyverkezik – de miből és minek a kárára?

Emmanuel Macron március 5-i harcias hangvételű és a franciák nagy többségében félelmet keltő beszéde tökéletesen illusztrálja azt az új orientációt, amely az Európai Unió politikáját és gazdaságát az elkövetkezendő évekre, sőt évtizedekre meghatározza majd.

Európa újra fegyverkezik – de miből és minek a kárára?

Az Európa biztonságát garantálni hivatott ReArm Europe terv kétségtelenül új mederbe tereli az európai stratégiát, voltaképpen átírva ezzel a kontinens jövőjét. Hiszen az nemigen lehet senki számára sem kérdéses, hogy a meghirdetett programhoz szükséges 800 milliárd eurót valahonnan elő kell teremteni.

A legtöbb tekintet az előző, hasonlóan nagy lendülettel meghirdetett European Green Deal és a februárban közzétett Green Industrial Deal felé fordul. A Draghi-jelentés által szorgalmazott versenyképesség erősítése szintén kérdésessé válhat. Erre a trilemmára igyekszik az Európai Bizottság megnyugtató és koherens választ adni.

Az első látásra gazdasági szempontból legalábbis a „kör négyszögesítésének” tűnő koncepció két, a fősodratú média és a vezető politikusok által egyre erőteljesebben hangoztatott buzdító szólamára épül:

1. A Donald Trump által már hónapok óta hangoztatott, és fokozatosan beváltott ígéretei által meggyengült transzatlanti koalíció voltaképpen „szerencse” Európa számára, hiszen arra kényszeríti a vén kontinenst, hogy végre a saját lábára álljon. Ezek szerint tehát az amerikai pálfordulás Európa stratégiai autonómiáját eredményezheti.

2. Európa védelmi rendszerének megerősítése nemcsak a tagállamok közötti összefogást erősíti, de a múlt év szeptemberében közzétett Draghi-jelentés által megjelölt versenyképességi célkitűzésnek is eleget tehet, amennyiben a hadiipar előtérbe kerülése új lendületet adna a gazdaságnak.

Milyen veszély ellen fegyverkezünk?

Sokakban felmerül azonban az a kérdés is, hogy voltaképpen mi a realitása annak az egész Európát fenyegető Oroszország felől érkező veszélynek, amelyre ilyen sürgető és drasztikus választ kell adnunk?

Ezt a kérdést feszegeti Hervé Morin, aki Nicolas Sarkozy elnöksége idején, 2007 és 2010 között volt Franciaország védelmi minisztere. Elismeri ugyan, hogy Oroszország valóban veszélyt jelent Európa számára a közösségi médiumok szintjén. Azonban ebből azt a következtetést levonni, hogy az oroszok, akik Ukrajnával sem bírnak el, Németország vagy akár Franciaország határait fenyegetik, enyhe túlzás és felesleges félelemkeltés – véli a centrista politikus.

A másik oldalon, azaz a fegyverkezési hajszát előirányzó politikai vezetők érveléseiket lépten nyomon történelmi hasonlatokkal illusztrálják. Az orosz–ukrán háború 2022 februári kezdete óta egyre több ilyen példával találkozhatunk, az orosz fenyegetettséget legtöbbször az 1938-as müncheni egyezményhez hasonlítván, kiemelve, hogy annak idején Hitler sem állt meg a Szudétáknál. Ezekkel a sokszor igencsak anakronisztikus történelmi hasonlatokkal kívánják alátámasztani az Unió fegyverkezési stratégiájának szükségét.

„Az a milliárd… nem ugyanaz a milliárd”

Ez a mondat hangzik el sokszor, persze ironikus hangsúllyal az új fegyverkezési lendületet megkérdőjelezők részéről megfogalmazott kritikákban. Értsd: „De hát mégis honnan teremti majd elő a számos, igencsak eladósodott országból összetevődő Európa ezt a hatalmas összeget?” 

A franciák méltán érezhetik úgy, hogy a fegyverkezési orientáció veszélyezteti a világon szinte egyedülálló szociális modelljüket. A 3300 milliárd eurós, azaz az ország GDP-jének 6%-át jelentő  államadóssággal küszködő ország François Bayrou által vezetett instabil kormánya komoly társadalmi elégedetlenséggel kell, hogy szembenézzen. A 62 éves nyugdíjkorhatárhoz való visszatérést éppen a napokban határozottan visszautasító miniszterelnök hatalmas felháborodást keltett, gyakorlatilag rövidre zárva ezzel a nyugdíjkorhatár meghatározására hivatott konklávén folyó tárgyalásokat. 

Csak olaj a tűzre ebben a közhangulatban, hogy a francia kormány a hadsereg dotációját évi 50 milliárdról 100 milliárdra kívánja növelni. A Banque de France igazgatója figyelmeztet, hogy az ország nem képes még egy, a COVID idején meghirdetett „bármibe kerüljön is” (quoi qu’il en coûte) gazdasági stratégiát átvészelni. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az újra fegyverkezést csakis az állam finanszírozhatja, a szociális juttatások kárára.

Az újrafegyverkezés finanszírozási forrásai

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azonban igyekezett előre „kihúzni a ReArm Europe ellenzőinek a méregfogát”, öt pontban taglalt finanszírozási tervével. 

Az első lépés az EU Stabilitási és Növekedési Paktumának védzáradékának aktiválása lenne, amely korlátozza az uniós országok közötti költségvetési hiányt. A cél? A nemzeti védelmi kiadások növelésének engedélyezése anélkül, hogy az Unió túlzott eladósodási eljárását elindítaná.
A második szakaszban az EU 150 milliárd eurós kölcsönt ajánl fel a védelmi kiadások növelésére a képességek széles skálájának – például a légvédelem, a drónok, a katonai mobilitás és a kibervédelem – közös beszerzésére.

Harmadik opcióként „további lehetőségeket és ösztönzőket” kínálnak az EU-tagállamoknak, ha úgy döntenek, hogy kohéziós programokat használnak a védelmi kiadások növelésére.
és 5. A negyedik és ötödik megoldás a magántőke mozgósítását jelentené az Európai Takarék- és Beruházási Unión és az Európai Beruházási Bankon (EBB) keresztül.

A Bizottság a 2022 óta lendületesen felfegyverkező lengyel modellt igyekszik előtérbe állítani. Lengyelország az elmúlt három évben ugyanis védelmi költségvetését 2%-kal növelte, ezzel az Unió legnagyobb haderejét képezve. A lengyel modell alapjául az egyéni megtakarítások a hazafias erőfeszítésbe való bevonása áll.

Németország is történelmi jelentőségű döntést hozott: a Bundestag március 18-án véget vetett a régóta fennálló adósságféknek, amely 500 milliárd eurónyi új állami beruházást tesz lehetővé. Ez a 2009 óta érvényben lévő politika az elmúlt tíz évben hozzájárult az ország államadósságának csökkentéséhez.

Évek óta erősödik a nyomás az adósságfék újragondolására. Németország nettó állami beruházása több mint 25 éve negatív, ami hátráltatja a növekedést.

A változás katalizátora az Egyesült Államokból érkezett. Donald Trump Fehér Házba való visszatérésével és a NATO-kötelezettségvállalások nyílt megkérdőjelezésével Németország az Egyesült Államok biztonsági támogatásának csökkentésével szembesült. A német törvényhozók azzal érveltek, hogy az Egyesült Államok védelme nélkül Európa legnagyobb gazdaságának többet kell befektetnie a védelmébe.

Európa képes volna-e megvédeni önmagát az Egyesült Államok nélkül?

„Ha Európa el akarja kerülni a háborút, fel kell készülnie a háborúra” – hangoztatta von der Leyen elnök a Bizottság által március 19-én nyilvánosságra hozott ún. fehér könyv megjelenése előtti napon. Célja, hogy elmélkedési alapot adjon a március 20-án Brüsszelben összegyűlt állam- és kormányfőknek, illetve választ adjon a védelembe való évek óta tartó krónikus alulbefektetésekre és az EU katonai képességeire fordított hatékony kiadások hiányára.

A Kiel Intézet és a Breugel think tank február végi becslése szerint 300 000 amerikai katona harci kapacitásának megfelelő európai kapacitások növelésére van szükség, különös tekintettel a gépesített és páncélozott erőkre az amerikai hadsereg nehéz egységeinek helyettesítésére. Mindemellett a jelenlegi európai védelmi beruházásokat az „ipari érdekek” által irányított koordináció hiánya jellemzi.

Ki profitál mindebből?

Érdekes azt is megfigyelnünk, hogy igen keveset hallani és olvasni azokról a feltételezhetően igen jelentős profitokról, amelyekre a fegyver gyártók már most szert tesznek… nem beszélve arról, amire még szert fognak tenni.

A világ 10 legtöbb fegyvert exportáló országának 2025-ös listáján az Egyesült Államok után közvetlenül Franciaország található. Ötödik és hatodik helyen pedig Németországot és Olaszországot találhatjuk. 

A Stockholmi Nemzetközi Békeintézet (SIPRI) elemzése szerint a fegyvereket és katonai szolgáltatásokat gyártó vállalatok világszerte már 2023-ban közel 600 milliárd eurós nyereséget könyvelhettek el.

Adalékként még tegyük ehhez hozzá azt, hogy valamennyi fegyvergyártó cég nukleáris fegyverei modernizálására összpontosít, mivel a nukleáris fejlesztés a fegyvergyártó cégek fő profitforrása. Ebben pedig az EU egyetlen atomfegyverrel rendelkező hatalmaként Franciaország nyilvánvalóan helyzeti előnyt élvez.

Ahhoz kétség nem férhet, hogy az orosz–ukrán háborút az orosz agresszió indította el. De kinek is volna manapság kételye afelől, hogy ez a háború is, illetve az ebből kibontakozó uniós militarista orientáció, alapvetően nyers tőkeérdekekről szól. Még akkor is, ha mindezt erkölcsi szolidaritás formájában tálalja az EU-t irányító politikai elit. 

Szerző: Csepeli Réka kutató, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet, Forrás: Ludovika.hu


Támogatja az NMHH 2027-es költségvetését a pénzügyi bizottság

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2026-os költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló javaslat, valamint az NMHH 2027-os költségvetéséről szóló törvényjavaslat benyújtásáról döntött hétfői ülésén az Országgyűlés pénzügyi és költségvetési bizottsága.
2026. 11. 16. 16:00
Megosztás:

Rekordösszeget fordítana haderőfejlesztésre Horvátország

Rekordösszegű, több mint kétmilliárd eurós védelmi költségvetést tervez Horvátország 2027-re, mintegy 400 millió euróval többet az ideinél. A források több mint felét a hadsereg felszerelésére és korszerűsítésére fordítanák, elsősorban a korábban jóváhagyott Leopard harckocsik és Chunmoo rakéta-sorozatvetők beszerzésének finanszírozására. A közepes hatótávolságú légvédelmi rendszer megvásárlása ugyanakkor továbbra is várat magára - írta hétfőn a Jutarnji List című horvát napilap.
2026. 11. 16. 15:30
Megosztás:

Saját tárcában is befagyasztható az USDT és az USDC – így működik a tiltás

A privát kulcs nálad van, a kriptotárcádhoz más nem fér hozzá, a stabilcoinodat mégsem tudod elküldeni. Ez nem feltétlenül technikai hiba: az USDC és az USDT kibocsátója bizonyos esetekben a token okosszerződésén keresztül korlátozhatja egy cím használatát. Megmutatjuk, hogyan működik a stabilcoin befagyasztása, miben tér el a Circle és a Tether megoldása, és hogyan ellenőrizhető egy cím állapota a blokkláncon.
2026. 11. 16. 15:00
Megosztás:

NAV: tavaly 4 milliárd forint túlfizetés évült el

Elévülhet a túlfizetés, tavaly mintegy 4 milliárd forintról feledkeztek meg az adózók - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében.
2026. 11. 16. 14:30
Megosztás:

Fordulat a munkaerőpiacon - Több a jelölt, mégsem lett könnyebb a toborzás

A magyar munkaerőpiac 2026-ban munkakörönként eltérő helyzettel szembesíti a vállalatokat. Az általánosabb és junior fehérgalléros pozíciókra több megfelelő jelölt jut, de a tapasztalt szakértők, a speciális tudással rendelkezők, a műszaki szakemberek és számos kékgalléros profil továbbra is nehezen elérhető. A PwC Munkaerőpiaci Körkép 2026 szerint a legnagyobb nehézség már nem az általános létszámhiány, hanem az, hogy a jelöltek tudása, tapasztalata és földrajzi elhelyezkedése nem találkozik a vállalatok igényeivel.
2026. 11. 16. 14:00
Megosztás:

Visszatértek a vevők: öt kriptovaluta került a nap élére

A Quant közel 8 százalékkal emelkedett, az XDC és a Canton is felzárkózott, miközben a Venice az AI-sztorit, az Aave pedig a decentralizált hitelezést hozta a napi nyertesek közé. A zöld számok mögött banki együttműködés, fizetési fejlesztés, szabályozói állásfoglalás és intézményi tokenvásárlás is kirajzolódik. De melyik valódi árfolyammozgató, és melyik csupán kedvező háttér egy visszapattanáshoz?
2026. 11. 16. 13:30
Megosztás:

Egyre nagyobb vagyon cserél gazdát ajándékozással Magyarországon

A több mint 150 ezer hazai családi vállalkozás sikeres átörökítése nemcsak a következő generáció megélhetését segíti, hanem a nemzetgazdaság számára is megkerülhetetlen, hiszen becslések szerint a bruttó hazai termék mintegy 45 százaléka származik tőlük.
2026. 11. 16. 13:00
Megosztás:

Beindult a kampány, tízből kilenc szerződéskötés a B10-es kategóriába tartozik

November első két hetében a december 31-én évfordulós kgfb-szerződéskötések száma majdnem 26 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, miközben az átlagdíj 2,9 százalékkal mérséklődött. A kampányban megkötött kötelezőkkel az autósok átlagosan 16 százalékot spóroltak a korábbi biztosításukhoz képest, a kampányban nem érintett új kötelezőknél pedig 24 százalékos megtakarítást értek el átlagosan. A kampányban új szerződést kötő autósok csaknem 89 százaléka a legkedvezőbb, B10-es bónuszbesorolással rendelkezik, autóik átlagéletkora pedig meghaladja a 23 évet.
2026. 11. 16. 12:30
Megosztás:

A héten felfelé tolódtak a kamatvárakozások, az amerikai 10 éves hozam 29 bázisponttal zárt magasabban

A múlt hét második felére ismét gyengültek a közel-keleti konfliktus rendezésével kapcsolatos várakozások.
2026. 11. 16. 12:00
Megosztás:

Hétfőtől beszállt két nagybank, beindultak a Wekerle Plusz hitelek

November 16-tól már az OTP-nél és az MBH-nál is igényelhető a Wekerle Plusz hitel, ezzel a bankok nagy többségénél elérhetővé vált az Otthon Startot felváltó támogatott újlakáskölcsön – derül ki a BiztosDöntés.hu összesítéséből. A pénzintézetek a Wekerle Pluszhoz is nyújtanak ugyan kedvezményeket, de egyelőre jóval szűkmarkúbban, mint a megszűnt elődjéhez. Az Otthon Startnál elterjedt, több százezer forintos jóváírást csak egy bank ad az új hitelért cserébe, és kamatkedvezményre is csak mutatóban van példa.
2026. 11. 16. 11:30
Megosztás:

Mire számíthatnak hétfőn a befektetők?

A záráshoz közeledve a Nikkei 2,4%-os, a KOSPI 3,7%-os esésben van, míg a SSEC 0,8%-kal csökken. Ezzel szemben a Hang Seng 0,7%-kal emelkedik.
2026. 11. 16. 11:00
Megosztás:

Elkezdődik a 2027-es költségvetés vitája

Elkezdődik a Magyarország 2027-es központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája hétfőn az Országgyűlés rendkívüli ülésén. A kormány által kezdeményezett rendkívüli ülés háromnapos lesz, a jövő évi büdzsét 30 órás időkeretben vitatják meg a képviselők.
2026. 11. 16. 10:30
Megosztás:

Heti relációban 2% fölött tudtak emelkedni a Wall Street-i indexek

Míg pénteken közel stagnált a Dow Jones, a Nasdaq Composite 0,9%-kal, az S&P 500 0,4%-kal csökkent. Heti relációban így is rendre 2,1%-kal, 2,3%-kal és 2,5%-kal tudott emelkedni a három Wall Street-i index.
2026. 11. 16. 10:00
Megosztás:

Novemberben és az ősz során is felülteljesítette a Stoxx 600 az amerikai részvényindexeket

Bár pénteken közel stagnált a Stoxx 600, 2,4%-os heti emelkedéssel történelmi csúcson zárt. Mind novemberben, mind az ősz egésze során a páneurópai index felülteljesítette az amerikai részvényindexeket, amiben a technológiai és az AI szektorban való kisebb érintettsége is szerepet játszik. A többnyire kedvező Q3-as vállalati eredményjelentések szintén támogatták az európai részvénypiacokat. A héten a kedvező jelentések hírére csaknem 10%-kal emelkedett a Siemens Energy, 15%-kal az Adecco, 5,4%-kal az UniCredit. A DAX 3,6%-kal, a CAC40 2,8%-kal emelkedett heti viszonylatban.
2026. 11. 16. 09:30
Megosztás:

Kína szorosabb együttműködésre törekszik az ASEAN országaival

Kína kész szorosabb gazdasági együttműködésre az ASEAN országaival, és közösen kíván tenni a térség békéjének és stabilitásának megőrzéséért - jelentette ki Li Csiang kínai miniszterelnök hétfőn a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) manilai csúcstalálkozóján, a tagállamok vezetőivel tartott megbeszélésén.
2026. 11. 16. 09:00
Megosztás:

Gyengült hétfő reggelre a forint

Gyengült hétfő reggelre a forint a főbb devizákkal szemben a péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2026. 11. 16. 08:30
Megosztás:

Legális pénz, tiltott út? Stabilcoinok miatt figyelmeztet a brazil jegybank

Bizonyos stabilcoinokra épülő nemzetközi pénzmozgások akkor is pénzmosási aggályokat vethetnek fel, ha az átutalt összeg eredetileg legális forrásból származik – erre figyelmeztetett a brazil jegybank egyik vezető tisztviselője. A hatóság különbséget tesz az egyes szolgáltatási modellek között, miközben a kriptovalutás devizaügyleteket kínáló fintechvállalatok újabb korlátozásokkal szembesülhetnek.
2026. 11. 16. 07:30
Megosztás:

Ma indul a jelentkezés a központi felvételire

November 16-án kezdődik a jelentkezés a 2027-es központi középiskolai írásbelire, a határidő pedig december 1-jén lejár. Sok családban most kerül előtérbe a továbbtanulás kérdése, pedig a végleges iskolaválasztással még februárig ráérnek.
2026. 11. 16. 07:30
Megosztás:

Magyar Péter: fontos hét következik

Fontos hét következik, hétfőn kivételesen reggel kilenckor kezd ülésezni a parlament, lesz miről beszélni. "Nézzünk bele együtt a széteső maffia szemébe" - fogalmazott a miniszterelnök vasárnap kora este, írországi látogatása végén a Facebook-oldalán.
2026. 11. 16. 07:00
Megosztás:

A Tisza vízszintemelkedésével stabilizálódik Szolnok és térsége ivóvízellátása

A Tisza vízszintemelkedésével stabilizálódik Szolnok és térsége ivóvízellátása - közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) vasárnap a Facebook-oldalán.
2026. 11. 16. 06:00
Megosztás: