Európa újra fegyverkezik – de miből és minek a kárára?

Emmanuel Macron március 5-i harcias hangvételű és a franciák nagy többségében félelmet keltő beszéde tökéletesen illusztrálja azt az új orientációt, amely az Európai Unió politikáját és gazdaságát az elkövetkezendő évekre, sőt évtizedekre meghatározza majd.

Európa újra fegyverkezik – de miből és minek a kárára?

Az Európa biztonságát garantálni hivatott ReArm Europe terv kétségtelenül új mederbe tereli az európai stratégiát, voltaképpen átírva ezzel a kontinens jövőjét. Hiszen az nemigen lehet senki számára sem kérdéses, hogy a meghirdetett programhoz szükséges 800 milliárd eurót valahonnan elő kell teremteni.

A legtöbb tekintet az előző, hasonlóan nagy lendülettel meghirdetett European Green Deal és a februárban közzétett Green Industrial Deal felé fordul. A Draghi-jelentés által szorgalmazott versenyképesség erősítése szintén kérdésessé válhat. Erre a trilemmára igyekszik az Európai Bizottság megnyugtató és koherens választ adni.

Az első látásra gazdasági szempontból legalábbis a „kör négyszögesítésének” tűnő koncepció két, a fősodratú média és a vezető politikusok által egyre erőteljesebben hangoztatott buzdító szólamára épül:

1. A Donald Trump által már hónapok óta hangoztatott, és fokozatosan beváltott ígéretei által meggyengült transzatlanti koalíció voltaképpen „szerencse” Európa számára, hiszen arra kényszeríti a vén kontinenst, hogy végre a saját lábára álljon. Ezek szerint tehát az amerikai pálfordulás Európa stratégiai autonómiáját eredményezheti.

2. Európa védelmi rendszerének megerősítése nemcsak a tagállamok közötti összefogást erősíti, de a múlt év szeptemberében közzétett Draghi-jelentés által megjelölt versenyképességi célkitűzésnek is eleget tehet, amennyiben a hadiipar előtérbe kerülése új lendületet adna a gazdaságnak.

Milyen veszély ellen fegyverkezünk?

Sokakban felmerül azonban az a kérdés is, hogy voltaképpen mi a realitása annak az egész Európát fenyegető Oroszország felől érkező veszélynek, amelyre ilyen sürgető és drasztikus választ kell adnunk?

Ezt a kérdést feszegeti Hervé Morin, aki Nicolas Sarkozy elnöksége idején, 2007 és 2010 között volt Franciaország védelmi minisztere. Elismeri ugyan, hogy Oroszország valóban veszélyt jelent Európa számára a közösségi médiumok szintjén. Azonban ebből azt a következtetést levonni, hogy az oroszok, akik Ukrajnával sem bírnak el, Németország vagy akár Franciaország határait fenyegetik, enyhe túlzás és felesleges félelemkeltés – véli a centrista politikus.

A másik oldalon, azaz a fegyverkezési hajszát előirányzó politikai vezetők érveléseiket lépten nyomon történelmi hasonlatokkal illusztrálják. Az orosz–ukrán háború 2022 februári kezdete óta egyre több ilyen példával találkozhatunk, az orosz fenyegetettséget legtöbbször az 1938-as müncheni egyezményhez hasonlítván, kiemelve, hogy annak idején Hitler sem állt meg a Szudétáknál. Ezekkel a sokszor igencsak anakronisztikus történelmi hasonlatokkal kívánják alátámasztani az Unió fegyverkezési stratégiájának szükségét.

„Az a milliárd… nem ugyanaz a milliárd”

Ez a mondat hangzik el sokszor, persze ironikus hangsúllyal az új fegyverkezési lendületet megkérdőjelezők részéről megfogalmazott kritikákban. Értsd: „De hát mégis honnan teremti majd elő a számos, igencsak eladósodott országból összetevődő Európa ezt a hatalmas összeget?” 

A franciák méltán érezhetik úgy, hogy a fegyverkezési orientáció veszélyezteti a világon szinte egyedülálló szociális modelljüket. A 3300 milliárd eurós, azaz az ország GDP-jének 6%-át jelentő  államadóssággal küszködő ország François Bayrou által vezetett instabil kormánya komoly társadalmi elégedetlenséggel kell, hogy szembenézzen. A 62 éves nyugdíjkorhatárhoz való visszatérést éppen a napokban határozottan visszautasító miniszterelnök hatalmas felháborodást keltett, gyakorlatilag rövidre zárva ezzel a nyugdíjkorhatár meghatározására hivatott konklávén folyó tárgyalásokat. 

Csak olaj a tűzre ebben a közhangulatban, hogy a francia kormány a hadsereg dotációját évi 50 milliárdról 100 milliárdra kívánja növelni. A Banque de France igazgatója figyelmeztet, hogy az ország nem képes még egy, a COVID idején meghirdetett „bármibe kerüljön is” (quoi qu’il en coûte) gazdasági stratégiát átvészelni. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az újra fegyverkezést csakis az állam finanszírozhatja, a szociális juttatások kárára.

Az újrafegyverkezés finanszírozási forrásai

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azonban igyekezett előre „kihúzni a ReArm Europe ellenzőinek a méregfogát”, öt pontban taglalt finanszírozási tervével. 

Az első lépés az EU Stabilitási és Növekedési Paktumának védzáradékának aktiválása lenne, amely korlátozza az uniós országok közötti költségvetési hiányt. A cél? A nemzeti védelmi kiadások növelésének engedélyezése anélkül, hogy az Unió túlzott eladósodási eljárását elindítaná.
A második szakaszban az EU 150 milliárd eurós kölcsönt ajánl fel a védelmi kiadások növelésére a képességek széles skálájának – például a légvédelem, a drónok, a katonai mobilitás és a kibervédelem – közös beszerzésére.

Harmadik opcióként „további lehetőségeket és ösztönzőket” kínálnak az EU-tagállamoknak, ha úgy döntenek, hogy kohéziós programokat használnak a védelmi kiadások növelésére.
és 5. A negyedik és ötödik megoldás a magántőke mozgósítását jelentené az Európai Takarék- és Beruházási Unión és az Európai Beruházási Bankon (EBB) keresztül.

A Bizottság a 2022 óta lendületesen felfegyverkező lengyel modellt igyekszik előtérbe állítani. Lengyelország az elmúlt három évben ugyanis védelmi költségvetését 2%-kal növelte, ezzel az Unió legnagyobb haderejét képezve. A lengyel modell alapjául az egyéni megtakarítások a hazafias erőfeszítésbe való bevonása áll.

Németország is történelmi jelentőségű döntést hozott: a Bundestag március 18-án véget vetett a régóta fennálló adósságféknek, amely 500 milliárd eurónyi új állami beruházást tesz lehetővé. Ez a 2009 óta érvényben lévő politika az elmúlt tíz évben hozzájárult az ország államadósságának csökkentéséhez.

Évek óta erősödik a nyomás az adósságfék újragondolására. Németország nettó állami beruházása több mint 25 éve negatív, ami hátráltatja a növekedést.

A változás katalizátora az Egyesült Államokból érkezett. Donald Trump Fehér Házba való visszatérésével és a NATO-kötelezettségvállalások nyílt megkérdőjelezésével Németország az Egyesült Államok biztonsági támogatásának csökkentésével szembesült. A német törvényhozók azzal érveltek, hogy az Egyesült Államok védelme nélkül Európa legnagyobb gazdaságának többet kell befektetnie a védelmébe.

Európa képes volna-e megvédeni önmagát az Egyesült Államok nélkül?

„Ha Európa el akarja kerülni a háborút, fel kell készülnie a háborúra” – hangoztatta von der Leyen elnök a Bizottság által március 19-én nyilvánosságra hozott ún. fehér könyv megjelenése előtti napon. Célja, hogy elmélkedési alapot adjon a március 20-án Brüsszelben összegyűlt állam- és kormányfőknek, illetve választ adjon a védelembe való évek óta tartó krónikus alulbefektetésekre és az EU katonai képességeire fordított hatékony kiadások hiányára.

A Kiel Intézet és a Breugel think tank február végi becslése szerint 300 000 amerikai katona harci kapacitásának megfelelő európai kapacitások növelésére van szükség, különös tekintettel a gépesített és páncélozott erőkre az amerikai hadsereg nehéz egységeinek helyettesítésére. Mindemellett a jelenlegi európai védelmi beruházásokat az „ipari érdekek” által irányított koordináció hiánya jellemzi.

Ki profitál mindebből?

Érdekes azt is megfigyelnünk, hogy igen keveset hallani és olvasni azokról a feltételezhetően igen jelentős profitokról, amelyekre a fegyver gyártók már most szert tesznek… nem beszélve arról, amire még szert fognak tenni.

A világ 10 legtöbb fegyvert exportáló országának 2025-ös listáján az Egyesült Államok után közvetlenül Franciaország található. Ötödik és hatodik helyen pedig Németországot és Olaszországot találhatjuk. 

A Stockholmi Nemzetközi Békeintézet (SIPRI) elemzése szerint a fegyvereket és katonai szolgáltatásokat gyártó vállalatok világszerte már 2023-ban közel 600 milliárd eurós nyereséget könyvelhettek el.

Adalékként még tegyük ehhez hozzá azt, hogy valamennyi fegyvergyártó cég nukleáris fegyverei modernizálására összpontosít, mivel a nukleáris fejlesztés a fegyvergyártó cégek fő profitforrása. Ebben pedig az EU egyetlen atomfegyverrel rendelkező hatalmaként Franciaország nyilvánvalóan helyzeti előnyt élvez.

Ahhoz kétség nem férhet, hogy az orosz–ukrán háborút az orosz agresszió indította el. De kinek is volna manapság kételye afelől, hogy ez a háború is, illetve az ebből kibontakozó uniós militarista orientáció, alapvetően nyers tőkeérdekekről szól. Még akkor is, ha mindezt erkölcsi szolidaritás formájában tálalja az EU-t irányító politikai elit. 

Szerző: Csepeli Réka kutató, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet, Forrás: Ludovika.hu

2008 óta négyszeresére emelkedtek a lakásárak hazánkban

A Duna House lakásárindexe alapján hazánkban 2008. első negyedéve és 2025. harmadik negyedéve között megnégyszereződtek a lakásárak. Már „kiheverte” az ingatlanpiac a 2022-ben látható magas inflációt is, hiszen már reál értelemben, az az inflációval korrigálva is csúcson vannak az ingatlanárak.
2025. 10. 21. 19:30
Megosztás:

A Waberer’s stratégiai megállapodást írt alá a kazah KTZ Express-szel

Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá Waberer’s Csoport a KTZ Express-szel, a kazah állami vasúttársaság nemzetközi intermodális logisztikai leányvállalatával, a megállapodás célja, hogy közös vállalatot hozzanak létre a Budapest térségében megvalósuló intermodális terminál, gyűjtőpont fejlesztésére és üzemeltetésére - közölte a Waberer's kedden az MTI-vel.
2025. 10. 21. 19:00
Megosztás:

Ezúttal sem változtatott az MNB a jegybanki alapkamaton

Maradt a kamatszint. A várakozásoknak megfelelően 6,5 százalékon maradt a hazai alapkamat, az overnight jegybanki betét 5,5 százalékon, az overnight fedezett hitel kamata pedig 7,5 százalékon.
2025. 10. 21. 18:30
Megosztás:

A legígéretesebb kriptovaluta-előértékesítések 2025-ben: 6 projekt hasznosság szerint rangsorolva

A mai kriptopiacon az előértékesítések a befektetők egyik legnépszerűbb módjává váltak arra, hogy korai szakaszban csatlakozzanak ígéretes projektekhez, mielőtt azok a főáramba kerülnének. Itt találkozik az innováció a lehetőséggel, ám a szomorú igazság az, hogy nem minden előértékesítés váltja be az ígéreteit. Számos új token forradalmi technológiát ígér, mégsem indul el valós termékkel vagy hasznos szolgáltatással.
2025. 10. 21. 18:00
Megosztás:

Hamarosan bővülnek a háziorvosi hatáskörök

Társadalmi egyeztetésen van az a rendeletcsomag, amely kibővíti a háziorvosok által is elvégezhető vizsgálatok körét az elsősorban népegészségügyi szempontból kiemelkedőnek számító megbetegedések esetében - mondta a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára egy keddi, budapesti háttérbeszélgetésen.
2025. 10. 21. 17:30
Megosztás:

Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója a Közép- és Kelet-Európai Bankszövetség alelnöke lett

Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója a Közép- és Kelet-Európai Bankszövetség (Banking Association for Central and Eastern Europe - BACEE) alelnöke lett, kinevezését a szervezet 50. jubileumi konferenciáján jelentették be kedden Bécsben - tájékoztatta a Gránit Bank az MTI-t.
2025. 10. 21. 17:00
Megosztás:

Nem változtatott az alapkamaton a monetáris tanács

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,50 százalékos szintjén keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa.
2025. 10. 21. 16:30
Megosztás:

Felfüggesztik időszakosan a kamionstopot

A nehéz tehergépjárművek hétvégi és munkaszüneti napokra vonatkozó forgalomkorlátozása az október 23-i nemzeti ünnep alkalmával is érvényben lenne. A kamionstopot azonban az éjszakai időszakban 22 óra és másnap reggel 6 óra között az áruellátás zavartalansága érdekében részlegesen felfüggesztik - közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) az MTI-vel kedden.
2025. 10. 21. 16:00
Megosztás:

Történelmi minimumra süllyedt a születésszám Oroszországban

Történelmi minimumra süllyedt Olaszországban a születések száma, amely 2008 óta folyamatosan csökken - közölte az Istat olasz statisztikai hivatal kedden.
2025. 10. 21. 15:30
Megosztás:

Őszi szünet: érdemes felkészülni az autós vészhelyzetekre belföldi utazás során is

A magyar lakosság több mint fele (57%) legalább negyedévente indul el 100 kilométernél hosszabb belföldi túrára autójával az Europ Assistance friss, reprezentatív kutatása szerint. Az őszi szünet ebből a szempontból kiemelt időszak, hiszen sokan terveznek rövidebb autós utazásokat, ám a megnövekedett forgalom és az időjárás-változás miatt gyakoribbak lehetnek a balesetek és egyéb vészhelyzetek. Egy váratlan meghibásodás nemcsak a kikapcsolódást hiúsíthatja meg, hanem anyagi terhet is jelenthet. Bár az előzetes felkészülés és a gépjárműasszisztencia-szolgáltatások igénybevétele biztonságot nyújthatna, a lakosság csupán alig több mint negyede (27%) rendelkezik ilyen védelemmel.
2025. 10. 21. 15:00
Megosztás:

Jelentősen emelkedtek a fizetések a gyógyszer- és építőiparban is

A tavalyi év végén készített HR Körkép felmérésben optimistán nyilatkoztak a munkáltatók az idei évre tervezett toborzási terveikkel kapcsolatban. Ez a gyakorlatban viszont sokkal inkább óvatos hozzáállásban nyilvánult meg. Az év második negyedévében – a globális trendbe illeszkedve – számottevő volt a fogyatkozás a meghirdetett pozíciók számában, a harmadik negyedévben pedig folytatódott ez a tendencia – derül ki a Profession.hu friss, harmadik negyedéves jelentéséből.
2025. 10. 21. 14:30
Megosztás:

Megugrottak a befektetői ingatlaneladások, nő az ingatlankínálat

A bérleti piac az elmúlt hónapokban látványosan átrendeződött, miközben bérleti díjak növekedése különösen Budapesten megtorpant – derül ki a Duna House elemzéséből.
2025. 10. 21. 14:00
Megosztás:

Miért emelkedik ma a kriptopiac?

A hétvége kedvezően alakult a kriptovaluták számára: a teljes piaci kapitalizáció és a Bitcoin is erősödött, bár a hétfői kezdés kissé lassabb tempóban indult. Az altcoinok közül azonban több is kimagaslóan teljesít, élükön a Floki (FLOKI), amely az elmúlt 24 órában 14%-ot emelkedett.
2025. 10. 21. 13:30
Megosztás:

Súlyos higiéniai hibákat találtak egy sütőipari üzemben

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő higiéniai körülményeket állapítottak meg egy baracskai sütőipari üzem ellenőrzésekor. A hatóság a feltárt jogsértések miatt az egység tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztette, és csaknem fél tonna élelmiszert vont ki a forgalomból - jelentette be kedden a hivatal.
2025. 10. 21. 13:00
Megosztás:

XRP kripto milliárdok és politikai ambíciók

A Ripple-támogatott Evernorth tőzsdére megy, miközben Dorsey és Cuomo újraírnák a kriptovilág szabályait.
2025. 10. 21. 12:30
Megosztás:

Hatalmas üzleti veszteséget okoz, mégsem mérik a magyar cégek!

A fizikai munkavállalók toborzása és megtartása egyre összetettebb feladattá válik a magyar munkaerőpiacon - derül ki a Jobtain HR Szolgáltató kutatásából. A 116 vállalati HR-vezető válaszait tartalmazó online kérdőíves kutatás alapján készült benchmark riport rávilágít: a fluktuáció, a motivációvesztés és a megbízhatóság hiánya nemcsak HR-probléma, hanem komoly üzleti kockázat.
2025. 10. 21. 12:00
Megosztás:

A ChatGPT XRP árfolyam-előrejelzése a Ripple 1 milliárd dolláros vásárlási terve után

A mesterséges intelligencia váratlan módon vált témává a <a href="https://www.kriptoworld.hu/elerheti-e-az-xrp-az-arany-altal-tamogatott-2953-dollaros-arat-a-ripple-vezetoje-meresz-arprognozist-fogalmazott-meg/" target="_blank">Ripple és az XRP kapcsán</a>. Miután a Ripple bejelentette, hogy legalább 1 milliárd dolláros különalapot hoz létre, az OpenAI ChatGPT-je előrejelzést adott arról, hogy ez milyen hatással lehet a token árfolyamára a következő hónapokban.
2025. 10. 21. 11:30
Megosztás:

Ismét 4% alatt az amerikai tízéves hozam

A tíz éves amerikai kötvényhozam visszaesett egy éves mélypontjára, 4% alá. A korábban záró euróövezetben viszont nem volt érdemi mozgás tegnap, a tíz éves német hozam négyhavi mélyponton, 2,6% alatt végzett.
2025. 10. 21. 11:00
Megosztás:

Tovább emelkedtek hétfőn a vezető Wall Street-i indexek

Tovább emelkedtek hétfőn az amerikai részvényindexek és ezzel 1% feletti erősödéssel indították a hetet, a Russell2000 középvállalati index 2%-kal került feljebb zárásra.
2025. 10. 21. 10:30
Megosztás:

Korrigáltak hétfőn az európai részvénypiacok, szárnyaltak a védelmi ipar vállalatai

Az amerikai regionális bankok okozta bankpánik enyhülésével korrigáltak hétfőn az európai részvényindexek.
2025. 10. 21. 10:00
Megosztás: