Ezek húzzák vissza a magyar gazdaságot

Nagy Márton elmondta: a magyar gazdaságot tavaly az energiaválság okozta magas infláció, és az ennek következtében bezuhanó fogyasztás húzta vissza. A fogyasztás kezd helyreállni, ugyanakkor idén jelentős visszahúzó hatása van a német gazdaság válságának - jelentette ki.

A miniszter rámutatott, hogy a 3 százalék körüli növekedést el lehet érni a fogyasztás felpörgetésével, de hosszú távon hiányoznak a beruházások, és azoknak a szektoroknak a beruházásai estek vissza, amelyek a külső kereslettől függnek.

Hangsúlyozta, ennek ellenére tenni kell azért, hogy a magyar gazdaság visszakerüljön a növekedési pályára, és ennek eszközeként említette a kormány által elfogadott új gazdaságpolitikai akciótervet.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy csütörtök reggel egyeztetett a magyar ingatlanfejlesztési piac meghatározó szereplőivel, és a 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv megfizethető lakhatást szolgáló 10 pontja mellett két kérdésben is előreléptek.

Tőkeprogram keretében 20-30 milliárd forinthoz juthatnának az ingatlanalapok, amit bérlakások és kollégiumok építésére kell fordítani; ez jövő év elején elindul. Vizsgálják azt is, hogy a bérlakások és a kollégiumok bérbeadása esetén a 27 százalékos áfa helyett 5 százalék legyen az adó mértéke - ismertette.

Ezek az ösztönzők felpörgetik a piacot - hangsúlyozta Nagy Márton. Úgy fogalmazott: a gazdaságpolitikai akcióterv 21 pontja csak a kezdet, "lesz ebből 25-30 pont is".

A miniszter kifejtette: fordulatot szeretnének elérni a magyar gazdaságban. A belső konjunktúra helyreállása megkezdődött, a kiskereskedelmi forgalom augusztusban 4,1 százalékkal emelkedett, és várhatóan a szeptemberi erősödés is 4 százalék fölött lesz, ami erősen felhúzza a gazdaság teljesítményét - mutatott rá. Hozzátette, hogy jól halad az élelmiszeripar és a turizmus is.

A helyreállást segíti a kormány gazdaságpolitikája, Magyarországon csaknem teljes a foglalkoztatottság, az inflációt leszorították, és ott is marad, valamint magas a reálbér-emelkedés - közölte Nagy Márton. Kifejtette: az elmúlt időszakban elért reálbér-emelkedés mértéke nem, de a reálbérek 4-5 százalékos növekedése fenntartható.

A miniszter kijelentette: a 400 ezer forint körüli minimálbér 2028-ra adott, de a vállalatoknak is tenni kell ahhoz, hogy ez kigazdálkodható legyen, javítani kell a hatékonyságukat.

Nagy Márton kitért arra, hogy a magyar gazdaság nagyon erősen függ a némettől, ezen belül a német járműipar visszaesése különösen kedvezőtlenül hat a magyar autó- és akkumulátoriparra. Kedvező hírnek nevezte ugyanakkor, hogy szeptemberben Németországban elindult az elektromos autók értékesítésének növekedése.

A német gazdaság tavaly recesszióba került, idén is ez várható, de 2025-re már 0,8-1 százalékos növekedés prognosztizálható - hívta fel a figyelmet.

A kormány célja, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 3-6 százalék közötti mértékben erősödjön jövőre. A 6 százalék nagyon ambiciózus törekvés, a német gazdaságtól függ. A jövő évi költségvetést 3,4 százalékos GDP-növekedéssel tervezik - közölte Nagy Márton.