Februártól szankciókkal járhat, ha nem stimmelnek a tényleges tulajdonosi adatai

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény hatálya alá tartozó, ügyfél-átvilágításra kötelezett szolgáltatók, valamint a bíróság, ügyészség, nyomozóhatóság, illetve a pénzmosás elleni szervezetek 2022. február 1-jétől díjmentesen hozzáférhetnek a tényleges tulajdonosi adatokat (ultimate beneficial owner) tartalmazó UBO-nyilvántartáshoz.

A 2021. május 21-én hatályba lépett UBO-nyilvántartást szabályozó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény célja, hogy a pénzmosás elleni fellépés hatékonyságát segítse. A törvény hatálya a Magyarországon nyilvántartásba vett társaságokra, szervezetekre, részben állami tulajdonú szervezetekre, és a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra terjed ki.

A központi nyilvántartás felé történő adatszolgáltatás a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatók (pl.: bankok, biztosítók) feladata, ugyanakkor a számlavezetők felé történő adatszolgáltatásért maguk a gazdasági társaságok felelnek. 2021. október 1-jétől a számlavezetőknek havonta, a hónap utolsó napján rendelkezésre álló tényleges tulajdonosi adatok alapján kell teljesíteni az adatszolgáltatást.

„Ezért minden korábbinál fontosabb lesz, hogy a vállalkozások naprakészen tartsák a tényleges tulajdonosok nyilvántartását, és az is, hogy olyan belső szabályzatot alakítsanak ki, amely megfelelően kezeli az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó feladatokat. Ezzel együtt a tulajdonosok felelőssége is nő, hiszen az adatok változását 15 napon belül be kell jelenteni a szolgáltatónak.” – hívta fel a figyelmet dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

A tényleges tulajdonosok (magánszemélyek) tavaly szeptember 1-től díjmentesen lekérdezhetik saját adataikat és lehetőségük van adategyeztetésre. Harmadik személyek indokolt esetben, díj ellenében 2022. július 1-jétől férhetnek hozzá a nyilvántartáshoz, más uniós tagállamok igénylői pedig majd jövő február 1-jétől kapnak hozzáférést a központi nyilvántartáshoz.

A NAV hatásköre tartozó UBO-nyilvántartásban regisztrált társaságok nemzeti nyilvántartási számot és tényleges tulajdonosi indexet („TT-indexet”) kapnak. A TT-index célja a társaság megbízhatóságának jelölése, ami 1-től 10-ig terjedő skálán mozoghat.

Ha bármely hatóság, ügyészség, bíróság vagy más szolgáltató lényeges eltérést észlel az általa ismert és a nyilvántartásba feltöltött adatok között, akkor értesítheti a NAV-ot. Az adóhatóság egy-egy ilyen értesítés és eltérés alapján az adott ügyfél TT-indexét csökkentheti. Ha a TT-index értéke 8 pont alá csökken, a tényleges tulajdonos adatai „bizonytalan”, míg 6 pont alatt „megbízhatatlan” minősítést kapnak.

A megbízhatatlan minősítéssel rendelkező társaságokat a szolgáltatók (például: székhelyszolgáltató, adótanácsadó, pénzügyi szolgáltató, ügyvédi iroda, könyvvizsgáló) kötelesek magas kockázatú ügyfélként kezelni, és számukra a 4,5 millió forint feletti ügyleti megbízások teljesítését kötelesek megtagadni. A TT-index csökkenésének jogkövetkezményeivel szemben, mind az adatszolgáltató, mind a tényleges tulajdonos panasszal élhet az illetékes miniszternél.