Felére zsugorodott tavaly a budapesti újlakás-piac
> 2023 második fél évében tovább folytatódott a már 2022 végén megindult és a tavalyi első hat hónapban egyértelművé váló mélyrepülés a fővárosi újlakás-piacon. „Az általánosan romló keretfeltételek következtében az első fél évi 1570 után júliustól decemberig mindössze 1390 kétlakásosnál nagyobb házban épült lakást értékesítettek, aminél kevesebb legutoljára 2014 első felében talált gazdára. Az éves 2960 darabos eladás kereken 50%-os visszaesés 2022-höz képest, emellett az elmúlt kilenc év legalacsonyabb volumene” – mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
A kereslet visszaesését pedig látványos szűküléssel az új kínálat is azonnal lekövette. A tavalyi második fél évben mindössze 82 új, kétlakásosnál nagyobb projekt értékesítése indult el Budapesten, melyek keretében mintegy 1850 lakás épül. Az első hat hónapban is ehhez hasonló, a 2020-as első fél évi Covid-sokkot idéző darabszámokat láthattunk. Az év egészében így elindított 178 projekt körülbelül 25%-os, a 3500-as új lakásmennyiség viszont már 45%-os visszaesés a megelőző évhez képest, azaz az átlagos projektméret is jócskán, 20 lakásosra csökkent. Mindez ugyancsak a 2014-15-ös piaci helyzetet idézi.
Bár a beruházói aktivitás általánosan visszaesett, az továbbra is a XIII. kerületben a legélénkebb. Angyalföld piaci részesedése rekordmagas: a 3500 újonnan piacra került lakás közel fele, mintegy 1630 itt épül meg. A XIV. kerület bő 500 új otthonnal a második, míg meglepetésre a dobogó közelébe korábban soha nem jutó XIX. kerület a harmadik, noha itt mindössze 170 lakás értékesítése indult el három társasházban.
> Ha a projektek darabszámát nézzük, más a kép. 26 új beruházás értékesítése indult a III. kerületben, 23 a XI.-ben és 18-18 a II. és a XIII. kerületben. Míg azonban a három budai városrészben mindössze 5-6 lakásos az átlagos projektméret, a XIII. kerületben főváros szerte a legnagyobb, 91 lakásos egy tipikus új társasház. Új projekt értékesítése csupán két kerületben, az I.-ben és a – nagy meglepetésre a hagyományosan is az egyik fő lakásépítési színtérnek tekintett – IX.-ben nem indult tavaly.
A lakásépítők egyre növekvő megfontoltságát mutatja, hogy míg 2022-ben összesen 31 ötvenlakásosnál nagyobb projekt értékesítését kezdték meg újonnan a fővárosban, amelyből húsz meghaladta a 100 lakásos volument, tavaly már csak 16 nagy beruházás került piacra (ráadásul ebből két év elején indult év végére le is állt), amelyek közül mindössze kilenc éri el a 100 lakásos méretet.
Ez annak ellenére beszédes, hogy az utóbbi években a nagy projekteknél is terjed a trend, miszerint az értékesítést csak az építkezés előre haladott fázisában kezdik meg, azaz az előbb említett számoknál valamivel több helyszínen zajlik a kivitelezés, csak éppen a lakások még nincsenek a piacon.
Az OTP Jelzálogbank adatbázisa szerint 2023-ban a tavalyinál valamivel kevesebb, mintegy 6200 új társasházi lakás került átadásra Budapesten[1]. Ennek negyede, 1600 a XIII. kerületben készült el, amit 630-630 lakással a III. és a XIV. kerületek követnek. Az I. kerület kivételével mindenhol volt átadás. Bár 2024-es befejezéssel 6300 lakásról van már információ, Valkó Dávid elmondása szerint az éves növekedés mégsem valószínű, mivel ebből, a jelenlegi állapot szerinti volumenből a piacot jellemző csúszások miatt végül rendre százas nagyságrendű lakásátadás tolódik a következő évre.
„Az idénre tervezett átadások számából, közel kétezer lakással mintegy egyharmados a XI. kerület részesedése. Nagyjából 1500 lakásátadás várható a XIII. kerületben, míg a IX. kerületben durván 630 darab. Mindemellett 2025-re is már 3400, értékesítés alatt álló lakást tartalmaz adatbázisunk. Ez a szám – noha érezhetően elmarad a korábbi években jó előre bejelentett átadásoktól – az újabb és újabb projektek indításával folyamatosan növekszik” – sorolja a kínálati adatokat az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
A kereslet volumenében, azaz a tavalyi évben eladott új lakások számában nagyjából 670 lakással a XIII. kerület az első, melyet a XI. és a XIV. kerület követ 510, illetve 290 lakással. Mindezek mellett a III. és a VIII. kerületben volt élénkebb a piac, itt 230-250 új lakás talált gazdára. Az öt kerület összesített részesedése a keresletből kétharmados volt 2023-ban.
Az, hogy tavaly az új kínálat meghaladta a keresletet, negatív hatással volt az eladatlan lakáskészletre. A 2024. január elején elérhető, azonnal költözhető 1200 darabos új lakás az elmúlt tíz évben a második legnagyobb féléves volumen. Aki rögtön költözne, a X., XI. és XIII. kerületekben találhat legkönnyebben ingatlant, itt egyenként 160-180 lakásból válogathat jelenleg. Építés alatt állóból további 5200 darabos a fővárosi eladatlan készlet, ebből minden harmadik a XIII. kerületben található.
Egyelőre nehéz megjósolni, hogy vajon a 2023-as évvel magunk mögött tudhatjuk-e az újlakás-piaci mélypontot. A korábban CSOK-os vásárláskor főszabályként érvényes 5%-os lakásáfa visszaigénylés lehetősége az új CSOK Plusz keretében Budapesten – és általában a többlakásos épületeknél – megszűnik, az illetékkedvezmény viszont marad. Csakúgy, mint az 5%-os lakásáfa még elvileg öt éven keresztül, abban az esetben, ha az építési engedélyt 2024 végéig megszerzi a projekt.
Így, ebben a jelenlegi, visszaeső kereslettel jellemezhető környezetben a kínálat időben „elhúzásával” egyelőre nagy tere van a piaci önszabályozásnak, azaz a lakásépítők kivárhatják az értékesítés elkezdéséhez kedvezőbb lehetőséget. Ugyanakkor már most érezhetően lelassult az áremelkedés, illetve egyre gyakrabban élnek előértékesítési kedvezményekkel, árazási akciókkal a beruházók, várhatóan addig, míg újra nem élénkül a kereslet. Összességében tehát a lakáspiac egészéhez hasonlóan ebben a szegmensben is az általános gazdasági peremfeltételek alakulásához (reáljövedelmek, gazdasági növekedés, kamatszintek változása) tudjuk kötni várakozásainkat
Jelenleg építés alatt álló, 2024-es átadású lakásokra szűrve az OTP Jelzálogbank adatbázisát mintegy 1,48 millió Ft/m2 átlagár adódik Budapesten, ami egy év alatt 18%-os drágulást, azaz reálértéken nagyjából stagnálást jelent. Ráadásul, ha 2025-ös átadással nézzük, ez az átlagár akkor sem érezhetően drágább (noha ez még sok esetben tervasztalról történő vásárlást feltételezne, s az építkezés során törvényszerűen emelkedik az ár). „Az, hogy egy frissen hirdetni kezdett, metróvonalon épülő projektben jelenleg el lehet csípni 900 ezer Ft/m2 alatti bevezető árakat mutatja, hogy a beruházók is tapogatóznak, vajon hol az az árszint, ahol újra megjelennek a vevők” – érzékelteti a helyzetet Valkó Dávid.
