Ennyi adót szeretne beszedni 2026-ban Magyarország: a 2026-os költségvetés főbb adószámai

Az energiaágazat befizetéseinek jelentős csökkenése mellett a kisvállalati adóból (KIVA) tervezett bevételnövekedés a szembetűnő a jövő évre.

- Fogyasztási adók: kisebb növekedés, de továbbra is kiemelt szerep

A költségvetés 2026-ban több mint 600 milliárd forintos növekményt vár a fogyasztási típusú adókból – a regisztrációs adó kivételével minden tételben emelkedésre számít, bár százalékosan kisebb mértékben, mint az előző években. A tervezet szerint az ezekből származó bevételek elérik a 11.592 milliárd forintot, ami az összes bevétel közel egyharmadát jelenti..

- Különadók: tartós szerkezeti elemként maradnak velünk

A különadók továbbra is meghatározó részét képezik a költségvetésnek. 2026-ban ezek összesített értéke a GDP több mint 2%-át teszi ki. Kiemelkedő tétel a kiskereskedelmi adó és a bankadó növekedése. A korábban megszüntetett adónemek – például a gyógyszeradó vagy a légitársasági különadó – viszont nem térnek vissza.

- KIVA és ÁFA: optimista várakozások

A kisvállalati adó (KIVA) esetében a belépési korlátok emelése miatt közel 18%-os növekedéssel számol a tervezet. Az általános forgalmi adó (ÁFA) bevételei 6%-kal emelkedhetnek, amit a háztartási fogyasztás közel 4,4%-os növekedése támaszthat alá. Ugyanakkor a Költségvetési Tanács figyelmeztet, hogy a prognózis érzékeny a 2025-ös makrogazdasági folyamatokra – különösen, ha azok a vártnál kedvezőtlenebben alakulnak.

Sávosan alakuló személyi jövedelemadó és járulékbevételek

A személyi jövedelemadó bevételek 2026-ban némileg csökkenhetnek, főként az anyák adómentességének hatására – még a minimálbér emelése ellenére is. Ezzel szemben a járulékbevételek és a szociális hozzájárulási adó 9%-os növekedése közel 750 milliárd forint többletet jelenthet, ami a költségvetés egyik legnagyobb növekménye.

További adónemek és kiadási szerkezet

Jelentős marad a pénzügyi tranzakciós illeték, amely már a hatodik legnagyobb adónem. A regisztrációs adóból származó bevétel viszont 14%-kal csökkenhet. A lakossági illetékek 16%-kal emelkedhetnek, amit az ingatlanpiac élénkülése és az inflációkövető gépjárműátírási díjak indokolhatnak.

Honvédelem és rezsivédelem: továbbra is prioritás

A kormány 2026-ban a GDP 2%-át fordítaná honvédelemre, ezzel ez a tétel meghaladja a 2000 milliárd forintot. A rezsivédelem kiadásai is velünk maradnak – ezek a területek továbbra is kiemelt szerepet kapnak a kiadási oldalon.

Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint a költségvetés stabil bevételi alapokra épül, de a magas fogyasztási és szektorális adóterhek strukturális kockázatokat hordoznak: „A tervezett bevételek jelentős része nem ciklussemleges, így egy gyengébb makrogazdasági év gyorsan átrendezheti a pénzügyi mozgásteret.”