Forró a pite? 402 milliárd forint az MNB vesztesége

Az elmúlt években a magas nyomású gazdaságpolitika (vagyis hogy akkor is nyomjuk a gázt, amikor száguldunk) is növelte a forint likviditást a piacon, ami az elszálló infláció miatt megemelt kamatoknak köszönhetően most jó nagy kamatköltséget jelent.

Egészen pontosan 1.062 milliárd forintot.

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan gyengélkedett a forint (sic!), s így különböző csatornákon, a devizatartalékok átárazódása jövedelmet generált, ami csökkentette a hatalmas kamatveszteséget.

Ugyanis a devizatartalék bekerülési árfolyama az egy évvel ezelőtti 344,4 forintról 365,2 forintra emelkedett, s ez a mintegy 21 forintos változás majdnem 800 milliárd forint árfolyamnyereséget eredményezett. A lényeg, hogy az MNB saját tőkéje a korábbi majdnem 800 milliárd forintról 255,9 milliárd forintra csökkent az elmúlt egy év folyamán.

Mivel a MNB betéti kamatok továbbra is magasak, s a többlet likviditás is magas (mintegy 7.500 milliárd forint), ezért ez még csökkenő kamatok mellett is továbbra is sokba kerül a Nemzeti Banknak. Vannak, akik azzal kalkulálnak, hogy az MNB saját tőkéje akár 2.000 milliárd forinttal is zuhanhat, s így jócskán a negatív tartományba kerül.

A jelenleg hatályos törvények szerint (amelyet pont erre a problémára készülve nem olyan régen alakítottak ki) a jegybankot negatív saját tőke esetén az államnak 5 év alatt kell feltőkésítenie. Ez pedig jövőre akár 400 milliárd forintba is kerülhet a költségvetésnek, amire a jelenlegi tervezetben nulla forint fedezet szerepel. Ez a GDP 0,5 százaléka, vagyis a 2,9 százalékos hiányt 3,4 százalékra tolhatja. Ami a túlzott költségvetési hiány eljárás alá vonását, s esetlegesen megint csak az uniós pénzeket fenyegetné.

Igen ám, de csakugyan ilyen forró a pite?

A helyzet az, hogy számos tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a jegybankoknak nem szükséges pozitív saját tőkével működniük. Pont ez tette lehetővé azt, hogy a tőke helyreállítását öt évre kihúzza a magyar kormány a nem olyan rég elfogadott törvénymódosítással.

Persze ugyanezen tanulmányok azt is mondják, hogy azért nem szerencsés a negatív tőkével való működés, pláne hosszú időn keresztül. Mindenesetre nem lenne meglepő, ha a kormány egy törvénymódosítással a lyuk betömését egy picit későbbre halasztaná. S még valami – s igen, jól gondolja a kedves olvasó – ez azt is jelenti, hogy bizonyos gazdaságpolitikai célok (pl. beruházások) költsége nem a költségvetést terheli büntethetően, hanem a jegybankot terheli kevésbé büntethetően, legalábbis átmenetileg. Viszont ezt a tartalékot is – gyakorlatilag – felhasználtuk már.

Hiszen idén már 500-600 milliárd forint veszteség megkeletkezhetett a jegybanknál. Mindeközben a jónak mondható, 39,9 milliárd eurós devizatartalék átértékelődési potenciálja a jelenlegi EUR/HUF árfolyam mellett 200-250 milliárd forint, ami nem fedezi a „veszteségeket”.

Nyilván gyengébb árfolyam vagy még nagyobb devizatartalék (vagy a kettő együttesen) azért segítene.