GVH-elnök: „Több építőipari kartellgyanút is vizsgálunk”
A GVH elnöke elmondta: „Nincs igaza a fanyalgóknak, mivel a GVH nemzetközi mércével mérve is aktív és hatékony, különösen a közbeszerzési kartellek feltárásában”. Az építésgazdaságot érintően jelenleg 10 kartell eljárás van folyamatban a nemzeti versenyhatóságnál, melyekben összesen 70 cég érintett. A GVH szakértői több mint 500 tendert vizsgálnak, az ügyek között több közbeszerzési kartell gyanú is van. A versenytörvény építőipart érintő, az Országgyűlés előtt lévő módosításával kapcsolatban a Versenyhatóság elnöke azt mondta: „A GVH elszánt, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén tovább növelje a versenyt és az átláthatóságot.” 2025. december 10-én tartotta évzáró közgyűlését az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).
A szakmai eseményen előadást tartott Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke is, „Piacvizsgálati lehetőségek és az építésgazdaságot érintő tapasztalatok” címmel. Rámutatott, hogy a GVH kiterjedt, több évtizedes eljárási gyakorlattal rendelkezik az építésgazdaságot illetően, kiemelt figyelemmel a kartellekre. A GVH elnöke részletesen felidézte az elmúlt két évtizedben feltárt építőipari kartelleket, amelyekben több alkalommal is több milliárdos nagyságrendű bírságokat szabott ki a GVH Versenytanácsa.
Az ügyeket összegezve Rigó Csaba Balázs kiemelte, hogy az építőipari kivitelezési kartellek leginkább közpénzek felhasználásával érintett tenderekre irányulnak, míg a tiltott piacfelosztás a magánpénzek hatékony elköltését is veszélyezteti. A közbeszerzési eljárásokban elkövetett jogsértő megállapodások felvetik a büntetőjogi felelősséget, valamint a közbeszerzésekből való kizárás jogkövetkezményét is. A piacfelosztáson és az árak egyeztetésén túl akadnak információs kartellek is a GVH gyakorlatában. Bár vannak olyan kartellek, melyek csak egy-egy közbeszerzésre, vagy projektre irányulnak, gyakoriak a szélesebb körű megállapodások, melyek eljárásokon és tendereken átívelő összejátszásra irányulnak – összegzett a GVH elnöke.
Rigó Csaba Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti versenyhatóság alapvetően nyitott a vállalkozásokkal való együttműködésre még olyan súlyos versenyjogi jogsértések tekintetében is, mint a közbeszerzési kartellek. Az aktív együttműködés, a jogsértések beismerése és önkéntes feltárása számos előnnyel járhat a cégek számára – húzta alá a GVH elnöke. A cégek által kedvelt engedékenységi politikán keresztül az eljárás alá vontak akár bírságmentességet is kaphatnak, de az együttműködés akkor is fontos, ha a vállalkozás nem mentesül a bírság alól, és így nem kerüli el automatikusan a közbeszerzésekből való kizárást sem. Ennek oka, hogy a Kbt. 188. § értelmében az öntisztázás egyik feltétele, hogy a megelőző eljárásban, tehát egy kartell ügyben például, a vállalkozás aktívan működjön együtt a versenyhatósággal – mutatott rá a GVH elnöke.
Rigó Csaba Balázs előadásában elmondta, hogy az építésgazdaságot érintően jelenleg 10 kartell eljárás van folyamatban a Gazdasági Versenyhivatalnál, melyekben összesen 70 eljárás alá vont cég szerepel. Az ügyek között több közbeszerzési kartell gyanú is van, összesen több mint 500 tendert vizsgálnak a GVH szakértői a folyamatban lévő eljárások keretében. A feltételezett jogsértések összhangot mutatnak a korábbi ügyekkel, jellemzően tiltott piacfelosztások, illetve árrögzítések – összegzett az elnök. Kiemelte azt is, hogy a GVH-nak – a versenyfelügyeleti eljárások mellett – több eszköze is van a piaci zavarok feltárására és kezelésére. Ilyenek a piacelemzések, ágazati vizsgálatok, illetve gyorsított ágazati vizsgálatok. Felidézte, hogy a GVH 2021-2022-ben három gyorsított ágazati vizsgálatot is lefolytatott az építésgazdaságban, a kerámia-falazóelemek, a fa építőanyagok és a hőszigetelő anyagok területén.
A versenytörvény hétfőn beterjesztett módosításával kapcsolatban a GVH elnöke úgy fogalmazott, hogy az Országgyűlés előtt lévő javaslat – elfogadása esetén – a tisztességes piaci versenyhez, illetve a magyar emberek és vállalkozások védelméhez járul hozzá. Nemzetközi – német és brit – példák alapján bekerülhet a versenytörvénybe a piacokon átívelő jelentőséggel rendelkező vállalkozásokra vonatkozó rendelkezés, amely gyorsítja a GVH hatékony beavatkozását egy adott piacon tapasztalható strukturális versenytorzítás esetén. Rigó Csaba Balázs kiemelte azt is, hogy az Országgyűlésnek benyújtott törvénymódosítás összhangban van a vonatkozó európai uniós előírásokkal és nem csorbítja a vállalkozások tisztességes eljáráshoz fűződő jogait sem, mivel a versenytörvény eljárási és jogorvoslati garanciái teljeskörűen érvényesülnek benne.