Gyűjtő-elosztó központtá lépett elő Magyarország az európai logisztikai hálózatban
A Hungrail Magyar Vasúti Egyesület adatai szerint 2024 utolsó negyedévében a vasúti árufuvarozók fajlagos költségei 10,3 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, míg a fajlagos bevételek csupán 2,2 százalékkal nőttek. Ez a jelentős különbség drámai jövedelmezőség-romlást eredményezett, amit a szektor nem tudott díjemeléssel kompenzálni. A költségnövekedés fő okai az üzemeltetési költségek, a kocsivizsgálói költségek és a hálózat-hozzáférési díjak emelkedése, valamint a nemzetközi fuvarok esetében az árfolyamváltozások voltak.
A szektor versenyképességét tovább rontotta a közúti fuvarozással szembeni árverseny, amely esetenként díjcsökkentésre kényszerítette a vasúttársaságokat. A Hungrail vasúti árufuvarozási indexe szerint a szektor teljesítménye csökkenő pályán mozog, amit a 2024-es vasúti pályaépítési munkálatok miatti vágányzárak tovább súlyosbítottak.
Rekordnövekedés és új lehetőségek az intermodális fuvarozásban
Ezzel szemben az intermodális fuvarozás látványos fejlődést ért el 2024-ben. Az MLSZKSZ adatai szerint a magyarországi intermodális terminálokra érkező és induló forgalom 122 százalékkal nőtt 2023-hoz képest, ami kiemelkedő teljesítmény az európai stagnálás közepette. Ez a növekedés lehetővé tette, hogy Magyarország először lépjen fel gyűjtő-elosztó HUB-ként az európai intermodális fuvarozási hálózatban.
A rakott konténerek száma 33,8 százalékkal, a félpótkocsis vasúti forgalom pedig 21,3 százalékkal nőtt, részben a gyárépítésekhez kapcsolódó kampányszerű beszállítások, részben az Észak-Szerbiába és Nyugat-Romániába irányuló új forgalmi kapcsolatok miatt. Az üres konténerek száma 3,4 százalékkal csökkent, ami a hazai export erősödését és a szomszédos országokba irányuló nemzetközi forgalom élénkülését jelzi. A növekedést támogatta az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) keretében megvalósított félpótkocsis közúti forgalmak vasútra terelésének pozitív hatása, valamint új vidéki terminálok megjelenése, amelyek ígéretes lehetőségeket nyitnak a jövőben.
Magyarországi intermodális forgalom változása 2020-2024. között
Kihívások és infrastrukturális problémák
A vasúti és intermodális fuvarozást egyaránt hátráltatták a 2024-es vasúti pályaépítési munkálatok, például a Budapest–Belgrád vonal, a Gubacsi híd rossz állapota és a Kelenföld–Ferencváros közötti harmadik vágány építése. A nem megfelelően koordinált vágányzárak jelentős forgalmi zavarokat okoztak, vonatok torlódását és terminálok elszigetelődését, valamint a terminálokon hektikusan jelentkező csúcsidőszakokat eredményezve. Az MLSZKSZ kiemeli, hogy a vasútépítési projektek során nem fordítanak elegendő figyelmet az ideiglenes építmények használatára. Az ideiglenes építmények, például kerülővágányok, ideiglenes közúti átjárók, peronok vagy felüljárók, jelző- és biztosítóberendezések, sávterelők csökkenthetnék a forgalmi zavarokat.
További kihívást jelent, hogy a folyamatosan csökkenő ipari termelés okán a közúti fuvarozás csak részben tudja érvényesíteni a megemelkedő költségeit, így alacsonyak a fuvardíjai, amelyek az intermodális fuvarozás versenyképességét is rontják. A közúti szektorban tapasztalható sofőrhiány (Magyarországon több mint nyolcezer fő), a megbízások számának visszaesése és a kis fuvarozó cégek tömeges bezárása hosszú távon kapacitáshiányt okoz, ami gazdasági fellendülés esetén komoly fuvarozási problémát fog okozni.
Behozta lemaradását a tengeri rakott konténerforgalom
A tengeri rakott konténerforgalom 2024 első negyedévében 13 százalékkal csökkent 2023 azonos időszakához képest, amit az európai gazdasági recesszió, a hazai fogyasztás visszaesése és az Adeni-öböl konfliktusa okozott. A második negyedévben a tengeri forgalom behozta lemaradását, rendezettebb forgalom mellett nagyobb tengeri kapacitás állt rendelkezésre, így az első negyedévben tapasztalt forgalomcsökkenés után a második negyedévben az első negyedéves forgalmi elmaradás is jelentkezett. Ez összességében a gyárépítésekhez kötődő forgalmakkal együtt egy jelentős forgalomnövekedést jelentett a második negyedévben. Az év második felében a tengeri forgalmak egyenletes szinten alakultak.
A harmadik negyedévben az adriai kikötőket hívó hajók túlkönyveltsége miatt némi fellendülés volt tapasztalható a Hamburgból jövő import és a kimenő export forgalomban. Az ősszel megszokott fellendülés, a karácsonyi áruk forgalma elmaradt, az év további részében a forgalom egyenletes volt. Az őszi forgalmi fellendülést gátolta a szeptember-október időszakokban megtartott jelentős számú vágányzár, illetve az árvíz magyarországi és európai vasúti hálózatra gyakorolt hatása, ami azt eredményezte, hogy egyes kikötőkben jelentős számú konténer halmozódott fel, melyeket a vasút előbbi problémái miatt nem tudtak a célországokba eljuttatni. Ez októberben és november elején jelentett némi pluszforgalmat a magyarországi tengeri forgalom számára.
Az intra-európai konténer forgalom a tavalyi kismértékű visszaesés után 2024-ben erősebb volt, ez az elinduló új forgalmaknak volt köszönhető. A forgalom tartálykonténeres, vegyiáru szállítási része alacsonyabb szinten realizálódott, míg a jellemzően nem veszélyes árut szállító félpótkocsis forgalom érezhetően nőtt. A forgalom egész évben jelentős kilengésekkel működött, ennek oka az európai vasúti hálózaton tapasztalt rendszeres fennakadások voltak, amelyeket pályaépítések, lezárások, természeti katasztrófák okoztak.
Legnagyobb feladat a versenyképesség helyreállítása
„A magyar vasúti és intermodális fuvarozás előtt álló legnagyobb feladat a versenyképesség helyreállítása és az infrastrukturális kihívások kezelése. Az MLSZKSZ javasolja a vasúti pályaépítési munkálatok koordinációjának fejlesztését, a vágányzárak minimalizálását és az ideiglenes építmények alkalmazását a felújítások során.” – mondta Fülöp Zsolt Károly, az MLSZKSZ elnöke.
Az intermodális fuvarozás további növekedéséhez elengedhetetlen az EKR rendszer fejlesztése, hatékonyságának javítása, az új terminálok támogatása és a logisztikai kapcsolatok bővítése a szomszédos országokkal. A gazdasági recesszió és a szomszédos háborús helyzet ellenére a magyar logisztikai szektor jelentős előrelépést tett az intermodális fuvarozás terén. A szektor sikere a további beruházásoktól, a szabályozási környezet fejlesztésétől és a vasúti infrastruktúra modernizációjától függ.
