Zabálja a klímád az áramot? Mutatjuk, mennyit kéne fogyasztani egy légkondinak otthoni használatban

Az áramfogyasztás számításának alapjai

Mielőtt rátérnénk a klímák áramfogyasztásának kérdésére, először idézzük fel a témával kapcsolatos alapvető információkat!

Alapfogalmak: watt, kilowatt és kilowattóra

A watt (W) a teljesítmény mértékegysége a Magyarországon hivatalosan használt SI-rendszerben. 1000 W egy kilowattal (kW) egyenlő.

A kilowattórát (kWh) a villamosenergia fogyasztás mértékegységeként használjuk. Mint a neve is jelzi, 1 kWh elektromos fogyasztás egy 1 kW teljesítményt felvevő készülék egy órányi fogyasztásának felel meg.

Az EU hatékonysági mutatói

Ha ma az EU-ban klímaberendezést vásárolunk, a készülékeken energiacímkéket találunk. Ezek segítségével azonnal láthatjuk, mennyire hatékony egy-egy modell.

A címke két fő eleme a készülékek hűtésével kapcsolatos SEER, illetve fűtési hatékonyságra utaló SCOP besorolása. Mindkettő egy A+++-tól D-ig terjedő skálát tartalmaz, melyben a betű mellé színjelzés is társul.

A leghatékonyabb, A+++-os kategória színe sötétzöld, míg a legkevésbé hatékony D kategóriát vörös színnel jelölik mindkét mutató esetében.

A SEER érték magyarázata

A SEER az angol Seasonal Energy Efficiency Ratio (szezonális energiahatékonysági arány) kifejezés rövidítése, és azt mutatja, hogy az adott készülék egy teljes hűtési szezon alatt átlagosan hány kW hűtési teljesítményt képes előállítani 1 kW elektromos energiából.

Minél magasabb a SEER érték, a készülék annál hatékonyabb. Jelenleg 8.5 feletti SEER értékkel kerülhet be egy klíma a legjobb, A+++ kategóriába.

Az EER érték magyarázata

Az EER érték nem szerepel a címkén, de sok gyártónál megtalálhatjuk ezt a mutatót is a leírásban. Nevéből nem véletlenül hiányzik a “szezonális” -ra utaló S betű: az EER nem teljes fűtési szezonra vett értéket mutat, inkább azt mutatja, mennyire hatékony az adott készülék a legforróbb nyári napokon.

Általában a jó SEER mutatóval rendelkező készülékek EER értéke is jó, ezért EER alapján is összehasonlíthatunk különböző berendezéseket, de fontos, hogy ha az egyiknél EER-t nézünk, akkor azt semmiképp ne vessük össze a másik készülék SEER értékével, mert az értékek nem összehasonlíthatók. 

A SCOP érték magyarázata

Míg a SEER a hűtési szezonnal kapcsolatos hatékonyságot mutatja, a SCOP (Seasonal Coefficient of Performance, vagyis szezonális teljesítmény együttható) a készülék fűtési hatékonyságáról ad képet, a SCOP érték egy meghatározott fűtési szezonra vonatkozik.

A magasabb érték itt is hatékonyabb készüléket jelent: jelenleg az 5.1 feletti értékkel rendelkező klímák kapják meg a legjobb, A+++ minősítést.

Mi befolyásolja a klíma áramfogyasztását?

Az, hogy ténylegesen mennyit fog fogyasztani a klímánk, nagyon sok mindentől függhet: nem mindegy például az ingatlan hőszigetelése, a nyílászárók állapota és minősége és az ingatlan alapterülete, belmagassága, tagoltsága, tájolása és árnyékolása, de az időjárás is változhat szezonról-szezonra, sőt a helyiségben működő, hőt termelő készülékek (pl. tűzhely, hűtő, fénymásoló, számítógép, televízió stb.) is befolyásolhatják.

Lássuk, ezeken túl mely tényezők a legfontosabbak!

A klíma teljesítménye

A klíma hűtő- vagy fűtő teljesítménye önmagában nem határozza meg az áramfogyasztást, hiszen a hatékonyságon nagyon sok múlik, de minél nagyobb a teljesítmény, annál nagyobb lesz a villamosenergia fogyasztás azonos hatékonyság esetén. 

A hűtött, fűtött helyiség

Az, hogy klíma készülékünk egy adott teljesítmény elérésére képes, még nem jelenti azt, hogy erre általában szüksége is lesz: minél nagyobb ugyanakkor a hűtendő vagy fűtendő helyiség mérete (alapterület, belmagasság, légköbméter), annál több energiát fog igénybe venni a megfelelő hőmérséklet elérése és megtartása.

Két azonos klímaberendezés közül így valószínűleg több áramot fog fogyasztani az, amelyiket nagyobb méretű helyiség hűtésére-fűtésére használnak.

A helyiség méretén kívül számítanak az adott helyiség egyéb jellemzői is: a több ablak jellemzően nagyobb hőveszteséget jelent, így növeli a fűtési költségeket, és például egy tetőtér hűtése is (megfelelő szigetelés mellett is) több energiát igényel, mint egy földszinti szobáé.

Különböző márkák és modellek eltérő fogyasztása

Számos klíma márkának van egyedi megoldása készülékei hatékonyságának növelésére - gyakori, hogy az alapmodellek még nem tartalmazzák ezeket, de a drágább készülékek igen, így ezek SEER és SCOP-besorolása kedvezőbb.

Ideális esetben, rendszeres és szakszerű karbantartás mellett egy klímaberendezés 15-20 éven keresztül is hatékonyan működhet, így a nagyobb hatékonyságú készülékek szinte mindig visszahozzák az árukat.

Hőmérséklet-beállítások

Minél nagyobb a különbség a kinti és a benti elvárt hőmérséklet között, annál nagyobb lesz az energiafogyasztás. Ha télen alacsonyabbra, nyáron magasabbra állítjuk a kívánt beltéri hőmérsékletet, jelentősen csökkenthetjük a költségeket (3-4 fok különbség akár 30-40%-ot is jelenthet).

Szintén nem mindegy, hogy egész nap bekapcsolva tartjuk-e a rendszert, illetve egyes napszakokban lejjebb kapcsoljuk-e a klímát (például fűtési szezonban éjszakára alacsonyabb hőmérsékletet állítunk-e be a termosztáton).

Rendszeres karbantartás és tisztítás

Az egyes készülékek energiahatékonysága sokat romolhat rendszeres karbantartás hiányában.

Az egészségügyi kockázatok mellett már csak ezért is érdemes szezon előtt átnézetni és tisztíttatni a klímát (ha fűtésre és hűtésre is használjuk, akkor ez évi két karbantartást jelent). Nem is beszélve arról, hogy sok készülék esetében a gyártói garancia feltétele a szakszerű és rendszeres karbantartást.

Az áramfogyasztás kiszámítása

Mint láthattuk, az, hogy ténylegesen mennyi áramot fog fogyasztani a készülékünk, a használati szokásainktól az érintett helyiségek jellemzőin át nagyon sok mindentől függ. Így gyakorlatilag lehetetlen megmondani, mennyi lesz majd a pontos fogyasztás, illetve a villanyszámlánk - különösképpen, hogy ez utóbbi már attól is függ, hogyan és mennyit is fizetünk egy kWh-ért.

Amit ténylegesen kiszámolhatunk, az a maximális fogyasztás, vagyis az a fogyasztás, amit a klíma akkor ér el, amikor például elkezdünk egy forró szobát lehűteni vele. Érdemes észben tartani ugyanakkor, hogy az inverteres klíma nagy előnye éppen az, hogy hosszabb távon ennél sokkal kevesebbet fogyaszthat: miután eléri a beállított hőmérsékletet, alacsonyabb fokozatra kapcsol.

Mennyi áramot fogyaszt maximum egy hűtésre használt klíma?

A maximális teljesítmény melletti maximális fogyasztás a készülék teljesítményének és hatékonyságának (vagyis a SEER értékének) hányadosa. Egy átlagos, 3.5 kW-os teljesítményű klíma, aminek a SEER mutatója 7.00, így 3.5/7 = 0.5 kWh áramot fogyaszt maximum óránként. 

Számolj itt: 1 kWh áram ára kalkulátor

Mennyi áramot fogyaszt maximum egy fűtésre használt klíma?

A matek ugyanaz, csupán a SEER helyett az - általában alacsonyabb - SCOP értékkel kell elosztanunk a készülék teljesítményét. Ha például ugyanannak a 3.5 kW-os teljesítményű klímának a SCOP mutatója 5.00, akkor fűtés esetén a maximális fogyasztása 3.5/5 = 0.7 kWh óránként. 

Számolj itt: 1 kWh áram ára kalkulátor

Hogyan határozható meg egy klíma berendezés áramfogyasztása wattban vagy kilowattban?

A berendezés kWh-ban mért, óránkénti maximális fogyasztását úgy tudjuk kiszámolni, ha a teljesítményét elosztjuk a gép klíma címkéjén látható (fűtésre vonatkozó) SCOP vagy (hűtési hatékonyságot mutató) SEER értékkel. Amennyiben wattban szeretnénk megtudni az óránkénti fogyasztást, úgy a kWh értéket ezerrel kell megszoroznunk, mivel 1kWh = 1000Wh.

Mit jelentenek a SEER és EER értékek, és hogyan befolyásolják a klíma áramfogyasztását?
Mindkét érték a klíma hűtési hatékonyságát mutatja, de a SEER egy teljes szezonra vonatkoztatott érték, így egy-egy készülék SEER és EER mutatója némileg eltér.

Mindkettőnél igaz, hogy minél nagyobb az érték, annál magasabb a hatékonyság, ezért annál alacsonyabb a fogyasztás (azonos teljesítmény mellett).

Hogyan számítható ki a klíma napi vagy havi energiafogyasztása?

Túl sok tényező befolyásolja a tényleges energiafogyasztást, ezért csak becsülni lehet a várható fogyasztást: ez hosszabb távú (10 órát meghaladó) napi használat esetén általában a maximális fogyasztás fele-harmada szokott lenni. Ezt az értéket kell beszorozni annyival, ahány órát az adott napon vagy hónapban a klíma várhatóan menni fog. A maximum érték kiszámítását az első kérdésre adott válaszunkban megtekintheti.

Milyen eszközök és módszerek állnak rendelkezésre a klíma áramfogyasztásának mérésére, optimalizálására?

Egyes okosklímák mutatják a fogyasztásukat is, de adott esetben egy néhány ezer forintos fogyasztásmérő konnektorral is nyomon követhetjük a felhasznált energia mennyiségét. Amennyiben a konnektor vagy a készülék képes az adatok továbbítására is, energiakövető alkalmazással figyelhetjük a fogyasztás alakulását, és dönthetünk arról, mit érdemes tenni az optimalizálás érdekében.

Hogyan befolyásolják a klíma beállításai és a külső hőmérséklet a berendezés áramfogyasztását?
A klíma áramfogyasztását alapvetően a kinti és belső, elérni kívánt hőmérséklet közötti különbség befolyásolja, tehát ha a külső hőmérséklet nő, ugyanazt a belső hőmérsékletet csak nagyobb energiaráfordítással fogja tudni elérni a hűtő berendezés.

A klíma beállításai közül leginkább a kívánt hőmérséklet befolyásolja a fogyasztást: hűtés esetén általában legfeljebb 24 fokot javasolnak a költségek csökkentése érdekében (ennél alacsonyabb hőmérséklet alkalmazása egészségi okból sem javasolt). Ha csak ventilátor (fan) üzemmódban használjuk a klímát, az tovább csökkenti a fogyasztást - ez esetben természetesen a beltéri hőmérséklet nem fog változni, viszont a hőérzetet javítja a levegő mozgása. Érdemes emellett azt is tudni, hogy ha nem hűtő, hanem párátlanító üzemmódban használjuk készülékünket, akkor ugyanúgy csökkenni fog a belső hőmérséklet, de az energiafogyasztás magasabb lehet. (forrás: E.ON weboldala)