Hármas környezeti kihívás előtt áll az emberiség

Hans Henri P. Kluge hangsúlyozta, hogy Európában még ma is évente 1,4 millió ember hal meg a környezetszennyezés okozta egészségi problémák miatt; nagy részük halálát a légszennyezés okozza. Ugyanakkor 77 millió ember még ma sem jut hozzá egészséges ivóvízhez a régiában - tette hozzá.

Ilyen körülmények között kívánják meghatározni a jövő teendőit a konferencián, amelyen 46 ország 30 minisztere, illetve államtitkára, összességében a civil partnerekkel együtt, mintegy 600 résztvevő tanácskozik - mondta az igazgató.

Pintér Sándor belügyminiszter arról beszélt, hogy a konferencia a régió legfontosabb egészégügyi kihívásaira igyekszik ráirányítani a figyelmet, egyben közösen keresik az optimális megoldásokat a felvetett kérdésekre.

Magyarország elkötelezett a közös és előremutató együttműködés iránt, és kezdetektől részese az európai környezeti és egészségügyi folyamatoknak, valamint kiemelt stratégiai partnerként tekint a WHO-ra. Az ország figyelembe veszi a WHO által kiadott iránymutatásokat, és a nemzetközi gyakorlati tapasztalatok alapján kívánja növelni a magyarok egészségben eltöltött életéveit - mondta.

A miniszter felhívta a figyelmet a szűrővizsgálatok, a jó minőségű egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés és az egészségtudatosság-növelés fontosságára.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter közölte: a konferencia fókuszában lévő problémák külön-külön is veszélyesek, de most egyszerre kell szembenézni velük egy világjárvány utáni gazdasági krízis és egy háború árnyékában.

Fontos, hogy az energiaválság következményeinek elhárítása nyomán olyan megoldásokat válasszunk, amelyek megfelelnek az emberek érdekeinek. Ezek pedig a fenntarthatóság, a környezet- és természetvédelem - tette hozzá.

Lantos Csaba közölte: Magyarország messzemenőleg támogatja a Budapesti Nyilatkozatot. Hozzátette: a környezet- és természetvédelmi feladatok, a klímapolitika, a zöldgazdaságra való átállás vagy a körforgásos gazdaság térnyerése egymással szorosan összefüggő területek, és Magyarország is így tekintenek ezekre, amit jól tükröz a felülvizsgálat alatt álló nemzeti energia- és klímaterv is.

Ez utóbbiról elmondta: a "drasztikusan megváltozott nemzetközi helyzet miatt" központi kérdés az ellátásbiztonság és a megfizethető árú energia és az egészséges ivóvíz. Kifejtette: a fenntarthatósági célikitűzésekkel együtt Magyarország továbbra is elkötelezett a rövid és hosszú távú klímacélok megvalósítása mellett.

Az új nemzeti energia- és klímatervben az eddigieknél is ambíciózusabb vállalást tesznek. 2030-ra az eddigi 40 százalékról 50 százalékra szeretnék csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. A célok között szerepel, hogy a végső energiafelhasználás - a gazdaság növekedésével - csökkenjen. A megújuló energiaforrások arányát pedig 21 százalékról 29 százalékra szeretnék növelni 2030-ig - mondta.

Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlésének elnöke emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány eddig nem látott kihívás elé állította a világ környezetvédelmi és egészségügyi rendszerét, és a kezelése integrált megoldásokat követelt. A jövő nagy feladata, hogy felkészüljünk a hasonló esetekre, hiszen 28 százalék az esélye annak, hogy egy évtizeden belül hasonló kihívással kell szembenéznünk - mondta.

Arról is szólt, hogy mivel a klímaváltozás nagy része emberi tevékenység eredménye, a válaszokat is az emberi tevékenység mentén kell megfogalmazni. A jó hír, hogy globális a közös jövőképünk, amit megállapodások formájában is kifejezünk - mondta. Ugyanakkor a fentartható fejlődéshez szükséges intézkedéseknek csupán 15 százalékát végezte el az emberiség - tette hozzá Kőrösi Csaba.

Brigit Staatsen, az Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Munkacsoport elnöke közölte, hogy a konferencia záródokumentuma, a Budapesti Nyilatkozat kidolgozását 2021-ben kezdték meg az Európai környezetvédelmi és egészségügyi minisztériumok, illetve a civil szervezetek részvételével.