Harminc év alatt alapjaiban változott meg az európai közúti fuvarozás: több kamion, nagyobb nyomás a résztvevőkön, új kihívások

Az Eurostat adatai szerint a közúti árufuvarozás hosszú távon továbbra is az európai gazdaság egyik alapköve. A szállítási volumen és teljesítmény stabil, elsősorban Lengyelországban, Németországban és Olaszországban koncentrálódik. Ezzel párhuzamosan a közép- és kelet-európai országok – köztük Magyarország és a régió többi állama – kulcsszerepet töltenek be tranzit- és gyártóközpontként. 

Az Európai Unióban a közúti árufuvarozás teljes volumene hosszú távon átlagosan közel évi egy százalékkal növekszik. A teherautók évente több mint 13,1 milliárd tonna árut szállítanak, a szállítási teljesítmény pedig 2024-ben elérte az 1900 milliárd tonnakilométert. A fuvarok mintegy kétharmada belföldi, míg egynegyede nemzetközi szállítás.

Az EU-ban átlagosan 85 haszongépjármű jut 1000 lakosra

Az egyes országok között jelentős eltérések figyelhetők meg. Cipruson a legmagasabb a haszongépjárművek sűrűsége, ahol ezer lakosra körülbelül 135 jármű jut, míg Litvániában például csupán 52. Az Európai Unió átlaga körülbelül 85 jármű ezer lakosonként, míg Magyarországon ez a szám megközelítőleg 95.
Magyarország földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően továbbra is kiemelt tranzitország az európai közúti árufuvarozásban. A nemzetközi fuvarozás szerepe az elmúlt években folyamatosan erősödött, miközben a belföldi szállítás teljesítménye jóval mérsékeltebb ütemben változott. Emiatt a magyar piac szerkezete több szempontból eltér az európai átlagtól, ahol továbbra is a belföldi fuvarozás dominál.

A kamionok több mint 20%-a üresen közlekedik

A növekvő fuvarmennyiség egyre nagyobb nyomást helyez a koordinációra, a tervezésre és a hatékonyságra. Az Eurowag adatai szerint az európai utakon közlekedő kamionok akár 21 százaléka üresen fut, ami évente több százmillió tonna felesleges CO₂-kibocsátást jelent, jelentős terhet róva a gazdaságra és a környezetre egyaránt.
Mindez jól mutatja, mekkora lehetőség rejlik a hatékonyság javításában, valamint azt is, hogy egyre fontosabb szerepet kap a digitalizáció, az intelligens flottamenedzsment és az integrált logisztikai szolgáltatások alkalmazása. Ezek a trendek alapvetően formálják a modern mobilitás jövőjét, és az Eurowag szolgáltatásainak fejlődését is meghatározzák.

Görögországban a legidősebb a kamionflotta

Az Európai Unióban a teherautók átlagéletkora jelenleg körülbelül 14 év. A legidősebb járműpark Görögországban található, ahol az átlagéletkor meghaladja a 22 évet, míg a legfiatalabb flottával Ausztria és Luxemburg rendelkezik. Magyarországon a tehergépjárművek átlagéletkora körülbelül 15 év, ami valamivel meghaladja az Európai Unió átlagát.

A meghajtási technológiák terén továbbra is a dízel dominál: az európai kamionok mintegy 96 százaléka dízelüzemű, míg az elektromos járművek aránya egyelőre csupán körülbelül 0,3 százalék. 

Harminc év alatt megduplázódott az autópályák hossza Európában

A növekvő teherforgalomra az infrastruktúra is reagált. Az EU autópálya-hálózatának teljes hossza az 1990-es 42 207 kilométerről mára mintegy 86 ezer kilométerre nőtt.

Az Európai Közúti Biztonsági Megfigyelőközpont elemzése szerint az autópályák Európa legbiztonságosabb úttípusai közé tartoznak. Az elválasztott pályatesteknek, a korlátozott felhajtási lehetőségeknek és a külön szintű csomópontoknak köszönhetően baleseti mutatóik kedvezőbbek, mint a hagyományos utaké. Ugyanakkor továbbra is fennállnak bizonyos kockázatok, elsősorban a nagy sebesség, a leállósáv helytelen használata vagy a menetiránnyal szembeni közlekedés miatt.

A közlekedésbiztonság további javulása elsősorban a minőségi infrastruktúrán és annak megfelelő üzemeltetésén múlik. A dinamikus sebességszabályozás, a közlekedési csomópontok korszerűsítése vagy a fejlettebb forgalomirányítás akár számottevő mértékben is csökkentheti a balesetek számát. Ez is alátámasztja az intelligens, adatvezérelt megoldások egyre növekvő jelentőségét a közlekedésben és a logisztikában. 

Egyre több az útdíjköteles autópálya

Az elmúlt évtizedekben az útdíjrendszerek is jelentősen elterjedtek Európában. Míg az ezredforduló környékén az útdíjköteles autópályák teljes hossza még csak néhány tízezer kilométer volt, ma már meghaladja a 80 ezer kilométert.

A PwC Asecap számára készített tanulmánya szerint az autópálya-hálózat kulcsszerepet játszik az egységes európai piac működésében, ugyanakkor komoly beruházási kihívásokkal néz szembe. A következő években jelentős fejlesztésekre lesz szükség a modernizáció, a digitalizáció, a biztonság és a dekarbonizáció területén annak érdekében, hogy az infrastruktúra megfeleljen a klímavédelmi céloknak és a növekvő mobilitási igényeknek.

A tanulmány arra is rámutat, hogy ezek a beruházások jelentős gazdasági multiplikátorhatással bírnak: támogatják az összekapcsolhatóságot, a regionális fejlődést és Európa versenyképességét. Emellett az útdíj- és használatarányos finanszírozási modellek stabil és hatékony eszközt jelentenek a közlekedési infrastruktúra hosszú távon fenntartható fejlesztéséhez, anélkül, hogy aránytalan terhet rónának az állami költségvetésekre.