Hogyan értékelte le az angol font árfolyamát Nagy-Britannia 1967-ben?
Ez az átértékelés jelentős gazdaságpolitikai lépés volt, melyet Harold Wilson miniszterelnök vezetett munkáspárti kormánya hajtott végre. Wilson azonban igyekezett elkerülni a nyilvánosság előtt azt a benyomást, hogy ez a lépés gyengeséget jelent, vagy hogy negatív hatással lenne az átlagemberek életkörülményeire. Ebben az időszakban a "devalváció" szó kerülése érdekében inkább az "átértékelés" kifejezést használták, hogy enyhítsék a lépés pszichológiai hatását.
Az átértékelés közvetlen következményeként az importált áruk árai emelkedtek, ami inflációs nyomást generált a brit gazdaságra. Hosszú távon azonban ez a lépés segített helyreállítani az ország exportversenyképességét, mivel az exportált brit áruk olcsóbbá váltak a külföldi vásárlók számára. Ennek ellenére a devalváció önmagában nem oldotta meg az Egyesült Királyság gazdaságának alapvető strukturális problémáit, és a következő évtizedekben további gazdasági kihívásokkal kellett szembenéznie.
Nem volt akkor még devizatőzsde? Milyen technikával értékelték le a fontot? Rögzített USD/GBP árfolyam volt?
Az 1960-as években a nemzetközi pénzügyi rendszer a Bretton Woods-i rendszer alapján működött, amely 1944-ben jött létre. Ez a rendszer rögzített, de állítható árfolyamokat használt, ahol a tagállamok valutáinak értékét az amerikai dollárhoz képest határozták meg, míg az amerikai dollár értékét aranyban rögzítették.
Így bár léteztek devizapiacok, ahol a különböző valuták kereskedése zajlott, a valutaárfolyamok nem voltak szabadon lebegők, hanem központi bankok által kontrollált rögzített árfolyamokon alapultak.
A font sterling devalvációja 1967-ben nem történt meg "piaci" módon, hanem egy központi döntés eredményeként, amit a brit kormány és a Bank of England (Anglia Bankja) hozott meg. A döntés magában foglalta, hogy hivatalosan is csökkentik a font sterling értékét az amerikai dollárral szemben. A devalváció technikája tehát egy hivatalos bejelentésen és a rögzített árfolyam hivatalos állami módosításán alapult, nem pedig a devizapiacokon keresztül történő fokozatos értékvesztésen.
A devalváció előtt a font sterling értékét hivatalosan 2.80 amerikai dollárban rögzítették, és a devalvációval ezt az értéket csökkentették 2.40 dollárra. Ez egy közvetlen, hivatalos lépés volt, amely azonnal érvénybe lépett a bejelentés után.
Az ilyen típusú beavatkozás a Bretton Woods-i rendszer keretein belül volt elfogadott, amely lehetővé tette a tagállamok számára, hogy átértékeljék valutáikat különleges körülmények között, például súlyos fizetési mérleg hiány esetén.
