Hoppá! Ki kaphat 13. havi nyugdíjat 2025-ben a jogszabály módosítással?
A 2025-ös jogszabály-változás értelmében az a személy kaphat 13. havi nyugdíjat, aki a tárgyév februárjában nyugdíjas státuszban van, és az előző év során legalább egy napig már nyugdíjban részesült. Nézzünk csak kicsit mögé a dolgoknak!
Sokan már megszerezték az öregségi nyugdíjra vagy a „nők 40” kedvezményes nyugellátásra való jogosultságot, azonban eddig különböző okokból még nem kérelmezték annak folyósítását.
Évforduló közeledtével felmerülhet a kérdés, hogy érdemes-e még az adott évben igénybe venni a nyugellátást, vagy célszerűbb lenne annak igénylését a következő évre, esetleg még későbbre halasztani.
A döntés meghozatalakor számos tényezőt szükséges mérlegelni. Ezek közé tartozik többek között a következő év januári nyugdíjemelésre való jogosultság, valamint a 13. havi nyugdíj kérdése is.
A tizenharmadik havi nyugdíj szabályozásáról az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 6/A. § rendelkezik.
Tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultság – új szabályok 2025-től
A 2025-ös jogszabályváltozás értelmében 13. havi nyugdíjra az a személy jogosult, aki a tárgyévet megelőző évben legalább egy napig, valamint a tárgyév februárjában társadalombiztosítási nyugellátásban vagy az azzal egy tekintet alá eső, a Tny. 6. § (4) bekezdésében meghatározott ellátásban részesül. (Ide tartoznak a saját jogon vagy hozzátartozói jogon megállapított mezőgazdasági szövetkezeti járadékok, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékok és a növelt összegű járadékok.)
A jogszabály-módosítást megelőzően az ellátásra való jogosultság vizsgálatakor a tárgyév januárja volt az irányadó időszak, 2025-től azonban ez február hónapra tolódik.
Amennyiben a jogosult többféle nyugellátásban részesül, a 13. havi nyugdíjra való jogosultságot minden egyes ellátás esetében külön kell vizsgálni.
Tizenharmadik havi juttatás elhalálozás esetén – 2025-től érvényes szabályok
Ha a 13. havi nyugdíjra jogosult személy még annak kifizetése előtt, azaz 2025 februárjában elhalálozik, a juttatásra jogosult lesz a vele közös háztartásban élő hozzátartozó a következő sorrendben: házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, illetve testvér. Amennyiben ilyen személy nincs, az ellátást az örökösök egyenlő arányban igényelhetik.
Fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben a juttatás kifizetése nem automatikus, azt külön kérelmezni kell.
Jogosultság első alkalommal csak 2026-ban
A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztásakor már azt is érdemes szem előtt tartani, hogy ha valaki nem 2024-ben, hanem csak 2025-ben igényli nyugdíját, az első tizenharmadik havi nyugdíjára csak 2026-ban válik jogosulttá.
Ezzel együtt az alábbi tényezőket is mérlegelni kell:
- Ha a nyugdíjat 2024-es kezdő időponttal állapítják meg, akkor az ellátás összegét a 2024-es valorizációs szorzószámok alapján számítják ki. Emellett az érintett részesül a 2025. januári nyugdíjemelésben és megkapja a tizenharmadik havi nyugdíjat is.
- Ha viszont a nyugdíjat 2025-től igényli, akkor annak összegét a 2025-ös valorizációs szorzószámok alapján állapítják meg, és csak 2026-tól lesz jogosult a januári nyugdíjemelésre és a tizenharmadik havi juttatásra.
Miért fontos a valorizációs szorzószám?
A valorizációs szorzószámokat évente határozzák meg az előző évi kereseti adatok alapján. Ezek a szorzószámok biztosítják, hogy a korábbi évek kereseteit a nyugdíj megállapításakor a nyugdíjazás évének kereseti szintjéhez igazítsák.
Mivel ez a szorzószám jelentős mértékben befolyásolhatja a nyugdíj összegét, érdemes alaposan átgondolni, hogy a nyugdíjba vonulás időpontját milyen évben érdemes megválasztani.
Kapcsolódó cikkek:
Nyugdíj korhatár 2025 szabályok
