Az Építőipari Bizalmi Index idén 3,6 csillagra emelkedett a tavalyi 3,35 csillagról. Bár ez mérhető javulásnak számít, még mindig csak átlagos eredményt jelent. Ezzel párhuzamosan a kontárkárok átlagos mértéke is kismértékű csökkenést mutat: 2024 augusztusában az átlagos kárösszeg 814 791 forint volt, ami 5 445 forinttal kevesebb az egy évvel korábbi értéknél.

"Az építőipar lassulása jelentős változásokat hozott a piacon. A szakemberek leterheltsége csökkent, enyhítve ezzel a szakemberhiányt, ami lehetővé tette a megrendelők számára, hogy megfontoltabban válasszanak kivitelezőt és anyagokat. Emellett a megrendelők is tudatosabbak lettek, egyre többen kérnek referenciákat, és alaposabban tájékozódnak a szakemberek múltbeli munkáiról, mielőtt megbízást adnak. Ezek a tényezők együtt vezettek az adatok javulásához" – magyarázza Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. – magyarázza Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

„Kár-hegyek” Dél-Dunántúlon, enyhülés Dél-Alföldön

A kutatás eredményei alapján a kontármunkák okozta károk továbbra is jelentős problémát jelentenek. Bár csökkentek a kárösszegek, még mindig nagy anyagi terhet rónak az érintettekre. Dél-Dunántúlon mérték a legmagasabb átlagos kárösszeget, 1 624 630 forintot, ami 772 660 forintos emelkedést jelent az előző évhez képest. Észak-Magyarországon szintén emelkedés tapasztalható, itt 443 356 forinttal nőtt a kárösszeg, ami 856 376 forintot tesz ki.

Ezzel szemben a legalacsonyabb átlagos kárösszeget Dél-Alföldön regisztrálták, ahol 547 969 forintra csökkent az átlagos kár, ami 669 120 forintos visszaesés az előző évhez képest. Fontos megjegyezni, hogy a nagyobb értékű, 10 millió forint és afeletti kárösszegek torzíthatják a megyei átlagokat, ez indokolja a nagy változásokat.

Budapesten a legtöbb a kontármunka

A kontármunka országos átlaga 23 százalék, ami megegyezik az egy évvel korábbi értékkel, azonban a régiók között jelentős eltérések figyelhetők meg. A legmagasabb arányt Budapesten mérték, ahol a válaszadók 35 százaléka számolt be kontármunkáról, Pest vármegyében pedig ez az arány 30 százalék.

Az Észak-Alföldön is magas, 32 százalékos előfordulást mért a kutatás. Ezzel szemben a legalacsonyabb kontármunka arány Közép-Dunántúlon volt, ahol mindössze 17 százalék tapasztalt ilyen jellegű problémát, Nyugat-Dunántúlon pedig 19 százalékot mértek. Dél-Dunántúlon 21 százalék, míg Dél-Alföldön 20 százalék volt az érintett válaszadók aránya.

„Az ország Budapestre koncentrálódó gazdasági és társadalmi központi szerepe az építőiparban is kiütközik. A főváros vonzza a legtöbb építkezést és felújítást, ami magasabb keresletet eredményez a szakemberek iránt. Ez azonban megnöveli a kockázatát annak, hogy megjelennek kevésbé megbízható kivitelezők, akik nem tudják garantálni a megfelelő minőséget. A szakemberhiány és a nagy volumenű munkák időszakos leterheltsége miatt Budapesten gyakoribbak a kontármunkák. Az ország főváros-központúsága ebben a statisztikában is megjelenik” – magyarázza Markovich Béla.

Hol gyengül, hol erősödik a bizalom?

A MAPEI Építőipari Bizalmi Index (ÉBI) 2024-es nyári eredményei változatos képet mutatnak az építőipari szakemberekbe vetett bizalom terén az ország különböző régióiban. A legmagasabb értékeket Veszprém (4,16), Heves (4,06) és Zala (4,02) vármegyékben regisztrálták, ahol a lakosság továbbra is kedvezően ítéli meg az építőipari szakemberek munkáját. Ezzel szemben Hajdú-Bihar (3,11) és Jász-Nagykun-Szolnok (3,19) vármegyékben az építőipar iránti bizalom alacsonyabb szinten van.

Néhány régióban jelentős javulás figyelhető meg: Zalában a bizalmi index 3,31-ről 4,02-re nőtt, Veszprémben pedig 3,53-ról 4,16-ra változott. Ezzel szemben Hajdú-Biharban (3,45-ről 3,11-re) csökkent.

Az Otthonfelújítási Program csökkentheti a kontármunkát is

A kutatás szerint az Otthonfelújítási Program társadalmi megítélése, a nehézségek ellenére is kedvező. A válaszadók 75 százaléka hasznosnak tartja a programot, elsősorban az energiaköltségek csökkenése, az ingatlanok értéknövekedése és a környezetvédelmi előnyök miatt. Sokan kiemelik a program beruházásösztönző hatását.

A programot kritizálók aránya mindössze 4 százalék, akik főként a bonyolult jogosultsági feltételeket és az adminisztráció nehézségeit említik negatívumként. Emellett néhány esetben az állami támogatások árfelhajtó hatását is problémaként vetik fel.

„Az Otthonfelújítási Program egy másik közvetett pozitív hatása, hogy hozzájárul a kontármunkák visszaszorításához. A szigorú pályázati követelmények, a regisztrált kivitelezők alkalmazásának kedvezőbb elszámolhatósága, a kulcstermékek regisztrációja, a kötelező energetikai tanúsítvány és az előírt energiamegtakarítás mind jelentősen csökkentik a kontárkárok kockázatát. Ennek köszönhetően a program nemcsak az energiaköltségek csökkentéséhez és az ingatlanok értéknövekedéséhez járulhat hozzá, hanem az építőipari bizalom javulásához is” – nyilatkozta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.”

Óvatos optimizmus, lassan épülő bizalom

Az adatok alapján az építőipar iránti bizalom javulása mérsékelt, amit az is tükröz, hogy a válaszadók 41 százaléka szerint mennek rossz irányba a dolgok, míg tavaly ez az arány 49 százalék volt. Ez a 8 százalékpontos csökkenés pozitív elmozdulást jelez, azonban az optimizmus még nem általános.

Mindössze a válaszadók 25 százaléka gondolja úgy, hogy a dolgok jó irányba haladnak, ami arra utal, hogy a bizalom fokozatosan épül, de a lakosság többsége még mindig bizonytalan vagy kritikus az építőipar jelenlegi helyzetével kapcsolatban.