Hülye vagy?! Elolvasás nélkül alá ne írd!

Azt gondolnánk, hogy a legtöbbünknek ez már beleivódott a gondolkodásába, és ha ugyan az internetes vásárlások alkalmával az általános szerződési feltételeket nem is mindig olvassuk el betűről betűre, de legalább a munkánkhoz, munkaviszonyunkhoz kapcsolódó dokumentumokat tüzetesen átnézzük, különösen akkor, ha munkáltatói pozícióban írjuk alá azokat.

Az alábbi cikkünkben két olyan friss és precedensképes bírósági döntést fogunk bemutatni, amelyek alapját képező jogvita elkerülhető lett volna, ha a munkáltató kellő körültekintéssel jár el, és elolvassa a munkavállalója munkaviszonyának megszüntetéséhez kapcsolódó dokumentumokat – mondta dr. Szauter Dóra Amina, az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Első eset

Az első esetben a munkáltató ajánlatot tett a munkavállalójának, amelyben vállalta, hogy 5500 eurót fizet a munkavállalónak, amennyiben közös megegyezéssel megszüntetik a munkaviszonyt. A fent említett összeg minden olyan igény kielégítésére szolgált, amely a munkaviszony lezárásával kapcsolatban merülhetett fel.

A munkavállaló kevesellte az összeget, ezért gondolkodási időt kért, továbbá kérte a munkáltatót, hogy küldje meg részére írásban is a megállapodás tervezetét. A munkáltató eleget téve a munkavállaló kérésének, másnap szerkeszthető, kétnyelvű formátumban meg is küldte a tervezetet a munkavállaló részére.

A munkavállaló a tervezetben az ajánlott összeget átírta 5500 euróról 25 500 euróra. Az összeget mind számmal, mind betűvel feltüntette, és ki is vastagította félkövér betűtípus használatával, majd az aláírt dokumentumot pdf formátumban visszaküldte a munkáltató részére azzal az e-mail üzenettel, hogy „Aláírtam! Zs.”

A különbséget az összeg tekintetében láthatjuk: tetemes, átszámítva megközelítőleg 6,5 millió forint volt az ajánlat megtételekor érvényes euró-forint árfolyamon. A munkáltató a dokumentum tartalmát nem vitatva aláírta a részére eljuttatott megállapodást.

A munkáltató a bíróságtól kérte a megállapodás érvénytelenségének megállapítását megtévesztésre hivatkozással, mivel álláspontja szerint a munkavállaló azzal, hogy a változtatást részére nem jelezte és nem indokolta, megtévesztette.

Az eljárás során a munkáltató ügyvezetője, aki a megállapodást a munkáltató nevében aláírta, elismerte, hogy a munkavállaló által aláírt megállapodást úgy írta alá, hogy azt nem olvasta el.

A munkáltató keresetét mind az elsőfokú, mind pedig a fellebbviteli bíróság elutasította, és kimondta, hogy az ügyvezetőnek számítania kellett volna rá, hogy eltérő összegre vonatkozó tervezetet fog kapni a munkavállalótól.

Fontos szempont volt a fenti esetben a tájékoztatási kötelezettség kérdésköre is, hiszen szerződéskötéskor és annak megszüntetése során is a jogszabály együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget határoz meg a felek számára, amelynél fogva a munkáltató és a munkavállaló kötelesek együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.

Ezzel együtt mind a jogszabály, mind pedig a bírói gyakorlat leszögezi, hogy a tájékoztatási kötelezettség nem mentesíti a szerződő feleket azon kötelezettségük alól, hogy maguk is tájékozódjanak a szerződés tartalmáról és annak lényeges kérdéseiről, hiszen nem hivatkozhatnak a felek a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan tény miatt, amit ismerniük kellett. A vizsgált esetben márpedig a munkáltató ügyvezetőjének ismernie kellett volna annak a megállapodásnak a tartalmát, amelyet aláírt.

A második eset

A második esetben a munkáltatónak egy adminisztrációs hiba folytán kellett közel 1,3 milliós összeget „ajándékoznia” a volt munkavállalójának. Az eset leírása szerint a személyzeti vezető, aki előkészítette a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez szükséges okiratot, egy volt munkavállalóval megkötött hasonló dokumentumot használt fel mintaként.

A felek által aláírt megállapodásban benne maradt a mintában meghatározott összegű pénzbeli megváltás 1 292 238 forintos összegéről szóló kikötés, amelyet a volt munkavállaló részére ugyan megfizetett, azonban a perrel érintett esetben ez nem állt volna szándékában.

A munkáltató a megállapodást letette a munkavállaló elé, és kérte, hogy írja alá, azonban további instrukciót a munkavállaló nem kapott. Amikor ezt követően a munkavállaló követelte volt munkáltatójától az összeget, az adminisztrációs hibára és téves összegre hivatkozva nem akart fizetni, így hát a munkavállaló pert indított.

Az ügyben végül a Kúria mondta ki a végső szót, és kötelezte a munkáltatót az 1 292 238 forint munkavállaló részére történő megfizetésére. Az ügyben a másodfokú bíróság is hivatkozott arra a következetes bírói gyakorlatra, mely szerint nem hivatkozhat megtévesztésre az a fél, aki a szerződést elolvasás nélkül írta alá.

Ennek a hátterében az a munka törvénykönyvében rögzített rendelkezés áll, hogy nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta. A felismerés lehetősége nyilvánvalóan adott volt mindkét ismertetett jogesetben, ugyanis az aláírás előtt a munkáltató a megállapodást kétségkívül elolvashatta volna.

Összegezve a fent írtakat, leszögezhetjük, hogy az aláírandó iratok elolvasására vonatkozó tanács megtartása fokozottan ajánlott, ezért arra bíztatunk mindenkit, hogy legyen szó bármilyen egyszerűnek is tűnő megállapodásról, alapos átolvasás és értelmezés nélkül semmiképp se írja azt alá – zárta szavait dr. Szauter Dóra Amina, az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás munkatársa.